Markó Attila a visszaszolgáltatásról: kimozdultunk a holtpontról
kérdezett: Sólyom István 2013. április 23. 14:08, utolsó frissítés: 14:10Az elfogadott restitúciós törvény alkalmazásának lényeges részei a következő kormányzás idejére fognak esni, de legalább végleges határidőt szab a folyamatnak. A jogszabállyal elvi síkon az RMDSZ is egyetért.
Mi a leglényegesebb különbség az Ungureanu-féle restitúciós törvénytervezet és a Ponta-kormány által elfogadott jogszabály szellemisége között?
Mihai Răzvan Ungureanu jó egy évvel ezelőtt azt javasolta, hogy álljon le a visszaszolgáltatás, és a kártérítést 15%-ban maximalizálják. Az RMDSZ tiltakozott ez ellen, azon az állásponton voltunk mindig, hogy a visszaadásnak természetben kell megtörténnie, és csak abban az esetben lehet szó méltányos, reálértékű kártérítésről, ahol nem lehetséges a természetbeni restitúció. Ehhez képest a Ponta-kormány tervezete elvi szinten megegyezik a mi elképzeléseinkkel. Ez is a visszaszolgáltatás elsőbbségére és a kártérítés méltányosságára épít. Elvi síkon nincs ezzel a törvénnyel gond, ugyanakkor tartalmilag vizsgálva a pozitívumok mellett már előbukkannak a jogszabály negatívumai is.
Mennyiben jelent előrelépést az elfogadott törvény a restitúciós folyamatban?
Évek óta holtponton van a visszaszolgáltatás, ezzel a törvénnyel beindul a folyamat. Ha mást nem is jelentene, csak a folyamat beindítását, már az is előrelépést jelentene a korábbi állapothoz képest. Külön kiemelendő, hogy akinek már van pozitív bírósági döntése, úgynevezett sárga döntése a visszaszolgáltatásról, annak már 2014. januárjától kezdik folyósítani a kártérítést. Az is pozitívum, hogy a jogszabály nem terjed ki az egyházi ingatlanok körére, nem bántja az egyházi javakat, nem szab meg új eljárást.
Egyezségünk van arra vonatkozóan, hogy az RMDSZ által javasolt, egyházi ingatlanokra vonatkozó pontosításokat, amiket külön javasoltunk törvényben, azokat elővesszük, hiszen a kormánynak szándékában van végre rendezni egy olyan kérdéskört, amelyhez senki nem mert hozzányúlni eddig. A görög katolikus és az ortodox cirkuszra gondolok. Valószínűleg nem az lesz a megoldás, hogy az egykor elvett és az ortodoxoknak adott görög katolikus ingatlanokat elveszik az ortodoxoktól és visszaadják, hanem valószínűleg külön kártalanítást találnak ki a görög katolikusok javára.
Tételesen megjegyeztem a miniszterelnöknek a múlt heti egyeztetésen, hogy játsszunk nyílt lapokkal. Itt vannak a perek, a cirkuszok a rosszul értelmezett törvény, a félreismert helyzetek, a történelmi valóság ismeretének hiánya miatt. Vannak Mikó-perek, és emberek mennek börtönbe potyára. Úgy fogalmaztam Victor Pontának, hogy nekem három év letöltendő időm van, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzak. Ha ők partnerek, akkor foglalkozzunk, ha nem, akkor megyek. Azt válaszolta a kormányfő, hogy rendben van és a görög katolikus üggyel együtt tárgyalni fognak a mi pontosításainkról. Tehát ez egy ígéret, amelyre lehet majd alapozni.
Milyen egyéb, az RMDSZ által javasolt módosítások kerültek bele a jogszabályba?
Javasoltuk, hogy amíg az első szakaszban az állami földek országos összesítése és leltározása folyik, addig ne álljon le a visszaszolgáltatási folyamat, mert van egy olyan javaslat, hogy ameddig ez folyik, addig leállnak a birtokba helyezésekkel és egyebekkel. Indítványoztuk, hogy a procedúra csak annyira álljon le, amennyire esetenként előre vannak haladva a leltározással. Ha például egy községben három hét alatt felleltározzák a szabad területeket és a visszaszolgáltatásra alkalmas területeket, akkor három hét után, a régi rendszer szerint fogjanak hozzá a birtokba helyezésnek. Még volt pár technikai jellegű módosításunk, de ez a kettő olyan mértékű, ami tényleg a folyamat felgyorsítását és az akadálymentesítést szolgálja.
Lesz-e magyar tagja az újonnan felálló kártérítési bizottságnak?
Pozitívum az is, hogy a kabinet korábban javasolt szövegéhez képest kerültek bele olyan módosítások, amelyeket mi javasoltunk. Például az, hogy a kártérítési bizottságban legyen képviseltetve az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) vezetője is. Nyilvánvaló, hogy ameddig ott az RMDSZ-nek embere lesz, akkor az magyar lesz. Tehát a DRI vezetője valószínűleg tagja lesz ennek a bizottságnak.
Mit gondol az újonnan felállítandó pontrendszer működésének hatékonyságáról?
A pontrendszer nem egyértelmű, nem átlátható. Kusza procedúrája van, és eléggé hosszadalmas. A másik hátrány, hogy a pontrendszeres megoldásban a kártérítés nem reálértékű. Egyrészt a közjegyzői nyilvántartásokban szereplő értékeket váltják át pontokra, 1 lej – 1 pont, azonban ezek a nyilvántartások nem fedik a piaci értékeket. Különösképpen nem akkor, ha egy műemlék jellegű ingatlan volt lebontva. Tehát a reálértékű kárpótlást kissé hiányolom, és negatívum, hogy a pontrendszer a piaci körforgásban még veszít is az értékéből.
Hogy látja, tarthatóak lesznek a megszabott határidők?
Ha minden olyan óramű pontossággal megy, ahogy a törvény előírja, akkor elképzelhető, hogy befejeződik a folyamat határidőre, de ez egy elméleti lehetőség. Ismerve a román jogalkalmazást, gyakorlatilag ez nem fog bekövetkezni. Alkotunk szép törvényeket, majd az alkalmazáskor belefulladunk. Ezért vannak aggályaim afelől, hogy valóban hét év múlva lezárul-e a folyamat, de legalább megpróbálja láttatni a végét.
A határidők roppant távoliak, olyan hosszúra nyújtják ki, hogy ebből számomra nyilvánvaló, a kormány minden szándéka ellenére nem biztos, hogy ezzel komolyan kíván foglalkozni. Valószínű, hogy a sűrűje, a törvény alkalmazásának lényeges részei a következő kormányzás idejére fognak esni, amikor szintén gond lesz a kifizetésekkel, a kártérítésekkel. A hosszú határidők nem igazán azt a célt szolgálják, hogy a folyamat gyorsuljon, de hangsúlyozom, hogy van egy végleges határidő, ami hét esztendő. Ez már önmagában pozitívum, ezt még soha nem mondta ki egyetlen törvény sem.
Milyen jogi biztosítékok vannak arra, hogy nem kerülnek ingatlanüzérek kezébe a visszaszolgáltatandó ingatlanok abban az esetben, ha az üzérek megvásárolják a visszaigénylési jogot?
A törvény azt mondja, hogy kizárólag az egykori tulajdonos vagy annak jogutódja kaphat vissza ingatlant természetben. Ha a tulajdonos értékesítette a visszaigénylési jogot, a vásárló legfeljebb anyagi kártérítésre jogosult, de az összeg 85%-ára nyereségadót vetnek ki. Korábban az történt, hogy egy ingatlankufár százezer euróért megvásárolt egy tízmillió eurót érő ingatlant például. A jogszabály ezt a lehetőség kizárja, viszont arról, hogy a pontrendszer megítélése után mi történik, nem szól a fáma. Azaz a pontrendszer megítélése után a tulajdonos döntése, hogy a megnyert pontjait értékesíti-e valamilyen formában. Tehát a megítélési fázisban, amíg az államnak felelőssége van kárpótolni a károsultakat, addig kizárja ezt a lehetőséget. Ugyanakkor valahol logikus is, mert az állam már nem felelős azért, ami a megítélt kárpótlás után történik.
A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy a visszaszolgáltatásra kerülő közintézményi funkciójú épületek esetében a jelenlegi rendeltetés 25 évig kiköthető legyen. Miért csökkentették mégis ezt 25 évről 10 évre?
A CEDO hál'istennek a mi elképzeléseink szerint gondolkodik, és ők is a fenntartási idő csökkentését javasolták. Így lett tíz év. Mindannyian felelősek vagyunk az iskolák, kórházak működéséért, párhuzamosan azzal, hogy kötelesek vagyunk visszaadni az ingatlant a tulajdonosoknak. Két egymásnak feszülő érdek van itt. A visszaadás és pl. az iskola működtetésének érdeke. Ez utóbbi viszont alapvetően az önkormányzatok kötelessége kell legyen, és az önkormányzatokat nem kellene azzal terhelni, hogy hosszú évekig fizessenek bért az ingatlanért. Minél hosszabb egy határidő a rendeltetésszerű fenntartásra, annál kevésbé érdekelt egy polgármester a helyzet megoldásában. Az lenne a cél, hogy rövid időn belül a polgármester intézkedjen, hogy épüljön egy új iskolaépület. Ha 25 év lenne, egyrészt kifizeti az ingatlan értékét bérköltségként, másrészt annyi idő alatt hat más polgármester lesz, tehát aki most köti meg a szerződést, az fütyül rá, nem érdekli, mi lesz 25 év múlva. A rövid határidő miatt ezért a helyi önkormányzat kényszerítve van arra, hogy megoldja a kérdést, és a tulajdonos is visszakapja az ingatlanját.