I. fejezet: A Parlament
1. cikk: Szervezet és működés

61. szakasz – A szerep és az összetétel
(1) A Parlament a román nép legfelső képviseleti szerve és az ország egyetlen törvényhozó hatósága.
(2) A Parlament a Képviselőházból és a Szenátusból áll.

62. szakasz – A házak megválasztása
(1) A Képviselőházat és a Szenátust általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg, a választási törvény szerint.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon szervezetei, amelyek a választásokon nem kapják meg a parlamenti képviseletükhöz szükséges szavazatszámot, egy-egy képviselői helyre jogosultak, a választási törvény feltételei között. A valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egyetlen szervezet képviselheti.
(3) A képviselők és a szenátorok számát a választási törvény az ország lakosságához viszonyítva állapítja meg.

63. szakasz – A mandátum időtartama
(1) A Képviselőházat és a Szenátust 4 éves időtartamú mandátumra választják meg, amely a jog szerint meghosszabbítódik a mozgósítási, háborús, ostrom vagy rendkívüli állapotban, ezek megszűnéséig.
(2) A képviselőházi és a szenátusi választásokat a mandátum lejártától vagy a parlament feloszlatásától számított legfeljebb 3 hónapon belül le kell bonyolítani.
(3) Az újonnan megválasztott parlamentnek, Románia Elnöke összehívására, a választásoktól számított legfeljebb 20 napon belül össze kell ülnie.
(4) A házak mandátuma az új parlament törvényes összeüléséig meghosszabbítódik. Ebben az időszakban nem lehet felülvizsgálni az Alkotmányt, és nem lehet elfogadni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni organikus törvényeket.
(5) Az előző Parlament napirendjén szereplő törvénytervezetek és törvényjavaslatok az új Parlamentben folytatják az eljárást.

64. szakasz – A belső szervezés
(1) Minden egyes ház szervezését és működését saját szabályzattal kell megállapítani. A házak pénzügyi forrásait az általuk jóváhagyott költségvetésekben kell előirányozni.
(2) Mindegyik ház állandó bürót választ magának. A Képviselőház és a Szenátus elnökét a házak mandátumának időtartamára választják meg. Az állandó büró többi tagját az ülésszakok elején választják meg. Az állandó bürók tagjai visszahívhatók a mandátum lejárta előtt.
(3) A képviselők és a szenátorok, az egyes házak szabályzatai szerint, parlamenti frakciókba szerveződhetnek.
(4) Mindegyik ház állandó bizottságokat hoz létre és vizsgálóbizottságokat vagy más különleges bizottságokat alakíthat. A házak együttes bizottságokat hozhatnak létre.
(5) Az állandó bürókat és a parlamenti bizottságokat az egyes házak politikai összetétele szerint hozzák létre.

65. szakasz – A házak ülései
(1) A Képviselőház és a Szenátus külön üléseken fejti ki tevékenységét.
(2) A kamarák együttes üléseken is tevékenykednek, a képviselők és a szenátorok többségének a szavazatával elfogadott szabályzat szerint, a következő esetekben:
a) Románia Elnöke üzenetének a fogadása;
b) az állami költségvetésnek és állami társadalombiztosítási költségvetésnek a jóváhagyása;
c) az általános vagy részleges mozgósítás kihirdetése;
d) a hadiállapot kihirdetése;
e) a katonai viszályok felfüggesztése vagy beszüntetése;
f) az ország nemzetvédelmi stratégiájának a jóváhagyása;
g) a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács jelentésének a vizsgálata;
h) a hírszerző szolgálatok igazgatóinak a kinevezése, Románia Elnökének javaslatára, és e szolgálatok tevékenysége feletti ellenőrzés gyakorlása;
i) a Nép Ügyvédjének a kinevezése;
j) a képviselők és szenátorok jogállásának megállapítása, a díjazásaik és más jogaik megállapítása;
k) más olyan feladatok teljesítése, amelyeket az Alkotmány vagy a szabályzat szerint együttes ülésen gyakorolnak.

66. szakasz – Ülésszakok
(1) A Képviselőház és a Szenátus évente két rendes ülésszakra ül össze. Az első ülésszak február hónapban kezdődik, és nem tarthat tovább június hónap végénél. A második ülésszak szeptember hónapban kezdődik, és nem tarthat tovább december hónap végénél.
(2) A Képviselőház és a Szenátus Románia Elnökének, az egyes házak állandó bürójának vagy a képviselők. illetve a szenátorok legalább egyharmadának a kérésére rendkívüli ülésszakra is összeül.
(3) A házakat az elnökeik hívják össze.

67. szakasz – A jogi aktusok és a törvényes döntésképesség
A Képviselőház és a Szenátus tagjai többségének a jelenlétében törvényeket, határozatokat és indítványokat fogad el.

68. szakasz – Az ülések nyilvános jellege
(1) A két ház ülései nyilvánosak.
(2) A házak elhatározhatják, hogy egyes ülések titkosak legyenek.

2. cikk: A képviselők és szenátorok jogállása

69. szakasz – A képviseleti mandátum
(1) Mandátumuk gyakorlása során a képviselők és a szenátorok a nép szolgálatában állnak.
(2) Bármely imperatív mandátum semmis.

70. szakasz – A képviselők és a szenátorok mandátuma
(1) A képviselők és a szenátorok az illető házak törvényes összeülésének időpontjától gyakorolják mandátumaikat, ezek igazolásának és az eskütételnek a feltételével. Az esküt organikus törvény állapítja meg.
(2) A képviselői vagy a szenátori minőség megszűnik az újonnan megválasztott házak törvényes összeülésének időpontjában vagy lemondás, a választójogok elvesztése, összeférhetetlenség vagy elhalálozás esetén.

71. szakasz – Összeférhetetlenségek
(1) Senki sem lehet egy időben képviselő és szenátor.
(2) A képviselői vagy a szenátori minőség összeegyeztethetetlen bármely hatósági köztisztség gyakorlásával, a kormánytagság kivételével.
(3) Más összeférhetetlenségek organikus törvény állapít meg.

72. szakasz – A parlamenti mentelmi jog
(1) A képviselők és a szenátorok nem vonhatók jogi felelősségre a mandátumuk gyakorlásában leadott szavazataikért vagy kifejezett politikai véleményeikért.
(2) A képviselők és a szenátorok ellen nyomozás folytatható és büntetőjogi bíráskodás elé küldhetőek olyan cselekményekért, amelyeknek nincs közük a mandátumuk gyakorlásában leadott szavazataikhoz vagy kifejezett politikai véleményeikhez, de nem vethetőek alá motozásnak, nem vehetőek őrizetbe vagy nem tartóztathatóak le anélkül, hogy az érintett meghallgatását követően az a ház, amelynek a tagja, jóváhagyását adta volna. A nyomozást és a büntetőjogi bíráskodás elő való küldést csak a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék melletti Ügyészség rendelheti el. Az ítélkezési illetékesség a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéké.
(3) A képviselők vagy a szenátorok tettenéréses bűncselekmény esetén őrizetbe vehetőek és alávethetőek a motozásnak. Az igazságügyi miniszternek az őrizetbe vételről és a motozásról késedelem nélkül értesítenie kell az illető ház elnökét. Ha az így értesített ház megállapítja, hogy nincs ok az őrizetbe vételre, azonnal el kell rendelnie az említett intézkedések visszavonását.
3. cikk: A törvényhozás

73. szakasz – Törvénykategóriák
(1) A parlament alkotmányos törvényeket, organikus törvényeket és egyszerű törvényeket fogad el.
(2) Az alkotmányos törvények tárgya az Alkotmány módosítása.
(3) Organikus törvénnyel szabályozandó:
a) a választási rendszer; az Állandó Választási Hatóság szervezete és működése;
b) a politikai pártok szervezete, működése és finanszírozása;
c) a képviselők és szenátorok jogállása, a díjazásuk és más jogaik megállapítása;
d) a népszavazás szervezése és lebonyolítása;
e) a Kormány és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács szervezete;
f) a részleges vagy teljes mozgósítás állapotának és a háborús állapotnak a jogállása;
g) az ostromállapot és a sürgősségi állapot jogállása;
h) a bűncselekmények, a büntetések és végrehajtásuk rendszere;
i) a közkegyelem vagy a kollektív megkegyelmezés gyakorlása;
j) a köztisztviselők jogállása;
k) a közigazgatási bíráskodás;
l) a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának, a bírói hatóságoknak, az Ügyészségnek és a Számvevőszéknek a szervezete és működése;
m) a tulajdon és az öröklés általános jogállása;
n) az oktatás általános szervezete;
o) a helyi közigazgatás és a terület szervezése, valamint a helyi autonómia általános jogállása;
p) a munkaviszonyok, a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a szociális védelem általános jogállása;
r) a romániai nemzeti kisebbségek jogállása;
s) a vallásfelekezetek általános jogállása;
t) a többi olyan terület, amelynek tekintetében az Alkotmány organikus törvények elfogadását írja elő.

74. szakasz – A törvénykezdeményezés
(1) A törvénykezdeményezés, az esettől függően, a Kormányt, a képviselőket, a szenátorokat valamint legalább 100000 olyan állampolgárt illeti meg, aki szavazati joggal rendelkezik. A törvénykezdeményezés jogát gyakorló állampolgároknak legalább az ország megyéi egynegyedéből kell származniuk, és e megyék mindegyikében vagy Bukarest municípiumban legalább 5000 aláírást kell gyűjteni a kezdeményezés támogatására.
(2) Az állampolgári törvénykezdeményezés tárgyát nem képezhetik adóügyi, nemzetközi jellegű kérdések, a közkegyelem és a megkegyelmezés.
(3) A kormány a törvénykezdeményezést a törvénytervezetnek ahhoz a házhoz való benyújtásával gyakorolja, amely mint először megkeresett ház illetékes annak elfogadására.
(4) A törvénykezdeményezés jogát gyakorló képviselők, szenátorok és állampolgárok törvényjavaslataikat csakis a törvénytervezetek esetében előírt formában terjeszthetik elő.
(5) A törvényjavaslatokat abban a házban kell először vitára felterjeszteni, amely mint először megkeresett ház illetékes annak elfogadására.

75. szakasz – A házak megkeresése
(1) Megvitatásra és elfogadásra a Képviselőházhoz, mint először megkeresett házhoz nyújtják be a nemzetközi szerződések vagy más nemzetközi egyezmények ratifikálásáról szóló és ezen szerződések vagy egyezmények alkalmazásából fakadó törvényi intézkedésekről szóló törvénytervezeteket és törvényjavaslatokat, valamint a 31. szakasz (5) bekezdésében, a 40. szakasz (3) bekezdésében, az 55. szakasz (2) bekezdésében, az 58. szakasz (3) bekezdésében, a 73. szakasz (3) bekezdés e), k), l), n), o) betűiben, a 79. szakasz (2) bekezdésében, a 102. szakasz (3) bekezdésében, a 105. szakasz (2) bekezdésében, a 117. szakasz (3) bekezdésében, a 118. szakasz (2) és (3) bekezdéseiben, a 120. szakasz (2) bekezdésében, a 126. szakasz (4) és (5) bekezdéseiben és a 142. szakasz (5) bekezdésében előírt organikus törvények tervezeteit. A többi törvénytervezetet vagy törvényjavaslatot megvitatásra és elfogadásra, mint először megkeresett házhoz, a Szenátushoz nyújtják be.
(2) Az először megkeresett ház 45 napon belül dönt. Törvénykönyvek és más jelentős komplexitású törvények esetében a határidő 60 nap. Ezen határidők átlépése esetén a törvénytervezet vagy a törvényjavaslat elfogadottnak számít.
(3) Az először megkeresett ház által történt elfogadás vagy elutasítás után a törvénytervezetet vagy a törvényjavaslatot átküldik a másik háznak, amely véglegesen dönt.
(4) Abban az esetben, ha az először megkeresett ház olyan rendelkezést fogadott el, amely az (1) szakasz szerint a saját döntési hatáskörébe tartozik, a rendelkezést véglegesen elfogadják, ha a második ház is egyetért azzal. Ellenkező esetben, csak a szóban forgó rendelkezésért, a törvény visszakerül az először megkeresett házhoz, amely sürgősségi eljárással véglegesen dönt.
(5) A (4) bekezdésnek a törvény visszaküldésére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, amelyben a döntéshozó ház olyan rendelkezést fogad el, amelyben a döntési hatáskör az első házat illeti meg.

76. szakasz – A törvények és a határozatok elfogadása
(1) Az organikus törvényeket és a házak szabályzataira vonatkozó határozatokat mindegyik ház tagjai többségének a szavazatával fogadja el.
(2) Az egyszerű törvényeket és a határozatokat mindegyik ház jelen levő tagjai többségének a szavazatával fogadja el.
(3) A Parlament, a kormány kérésére vagy saját kezdeményezésből, a házak mindegyikének szabályzata szerint megállapított sürgősségi eljárással fogadhat el törvénytervezeteket és törvényjavaslatokat.

77. szakasz – A törvény kihirdetése
(1) A törvényt kihirdetés végett el kell küldeni Románia Elnökének. A törvényt az átvételétől számított legtöbb 20 napos határidőn belül ki kell hirdetni.
(2) Az elnök, a kihirdetés előtt, a parlamenttől egyetlen alkalommal kérheti a törvény felülvizsgálását.
(3) Ha az elnök a törvény felülvizsgálását kérte vagy a törvény alkotmányosságának a vizsgálatát kérték, a felülvizsgálás után elfogadott törvény átvételétől vagy az alkotmányosságot megerősítő alkotmánybírósági döntés átvételétől számított legtöbb 10 napon belül a törvényt ki kell hirdetni.

78. szakasz – A törvény hatályba lépése
A törvényt közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében, és az a közzétételének időpontjától számított 3 nap múlva vagy a szövegben előírt későbbi időpontban lép hatályba.

79. szakasz – A Törvényhozási Tanács
(1) A Törvényhozási Tanács a parlament tanácsadó szakosodott szerve, amely az összes jogszabály rendszeresítése, egységesítése és egybehangolása céljából véleményezi a normatív aktusok tervezeteit. Ez vezeti Románia jogszabályainak hivatalos nyilvántartását.
(2) A Törvényhozási Tanács létesítését, szervezetét és működését organikus törvénnyel kell megállapítani.

II. fejezet: Románia Elnöke

80. szakasz – Az elnök szerepe
(1) Románia Elnöke képviseli a román államot és szavatolja az ország nemzeti függetlenségét, egységét és területi integritását.
(2) Románia Elnöke felügyel az Alkotmány betartására és a közhatóságok megfelelő működésére. Ebből a célból az Elnök közvetítési funkciót gyakorol az állam hatalmai között, valamint az állam és a társadalom között.

81. szakasz – Az elnök megválasztása
(1) Románia Elnökét általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg.
(2) Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják, amelyik a választás első fordulóján megkapta a választói jegyzékekben szereplő választók többségének a szavazatát.
(3) Abban az esetben, ha a jelöltek egyike sem érte el ezt a többséget, az első fordulón kapott szavazatok száma szerint megállapított első két jelölt között megszervezik a választás második fordulóját. Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják, aki a legtöbb szavazatot kapta.
(4) Románia Elnökének a tisztségét ugyanaz a személy legfeljebb két mandátum időszakára töltheti be. Ezek egymást követők is lehetnek.

82. szakasz – A mandátum igazolása és az eskütétel
(1) A Románia Elnöke tisztség betöltéséért tartott választások eredményét az Alkotmánybíróság igazolja.
(2) Az jelölt akinek a mandátumát igazolták, a Képviselőház és a Szenátus előtt, együttes ülésen, le kell tennie a következő esküt:

„Esküszöm, hogy minden erőmet és hozzáértésemet a román nép szellemi és anyagi haladásának áldozom, betartom az Alkotmányt és az ország törvényeit, megvédem a demokráciát, az állampolgárok alapvető jogait és szabadságait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását, Isten engem úgy segéljen!”

83. szakasz – A mandátum időtartama
(1) Románia Elnökének mandátuma 5 éves és azt az eskütétel időpontjától kezdve gyakorolja.
(2) Románia Elnöke az újonnan választott elnök eskütételéig gyakorolja mandátumát.
(3) Románia Elnökének mandátuma háború vagy katasztrófa esetén organikus törvénnyel meghosszabbítható.

84. szakasz – Összeférhetetlenségek és immunitások
(1) Mandátumának időtartama alatt Románia Elnöke nem lehet valamely pártnak a tagja és nem tölthet be semmilyen más köz- vagy magántisztséget.
(2) Románia Elnökének mentelmi joga van. A 72. szakasz (1) bekezdésének előírásai megfelelőképpen alkalmazandók.

85. szakasz – A kormány kinevezése
(1) Románia Elnöke jelöltet állít a miniszterelnöki tisztségre, és a Parlament bizalmi szavazata alapján kinevezi a Kormányt.
(2) Az Elnök, kormányátalakítás vagy a tisztség megüresedése esetén, a miniszterelnök javaslatára visszahívja és kinevezi a Kormány egyes tagjait.
(3) Ha a kormányátalakítási javaslat nyomán megváltozik a Kormány szervezete vagy politikai összetétele, Románia Elnöke a (2) bekezdésben meghatározott feladatát csak a Parlament által a miniszterelnök kérésére adott jóváhagyás alapján gyakorolhatja.

86. szakasz – Tanácskozás a Kormánnyal
Románia Elnöke tanácskozhat a Kormánnyal a sürgős és rendkívüli fontosságú kérdések tekintetében.

87. szakasz – Részvétel a Kormány ülésein
(1) Románia Elnöke részt vehet a Kormánynak azokon az ülésein, amelyeken országos jelentőségű problémákat vitatnak meg a külpolitikával, a honvédelemmel, a közrend biztosításával kapcsolatban és más esetekben, a miniszterelnök kérésére.
(2) A részvételével megtartott kormányüléseken Románia Elnöke elnököl.

88. szakasz – Üzenetek
Románia Elnöke üzeneteket intéz a Parlamenthez a nemzet főbb politikai problémái tekintetében.

89. szakasz – A parlament feloszlatása
(1) A két ház elnökeivel és a parlamenti frakciók vezetőivel tartott tanácskozás után Románia Elnöke feloszlathatja a Parlamentet, ha ez az első felkéréstől számított 60 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis legalább két bizalmi szavazati kérelem elutasítása után.
(2) Egy év folyamán a Parlament egyetlen alkalommal oszlatható fel.
(3) A Parlamentet nem lehet feloszlatni Románia Elnöke mandátuma időtartamának utolsó hat hónapjában, sem pedig mozgósítási, háborús, ostrom- vagy sürgősségi állapot idején.

90. szakasz – A népszavazás
Románia Elnöke, a parlamenttel való tanácskozás után, azzal a kéréssel fordulhat a néphez, hogy egyes országos érdekű problémák tekintetében népszavazáson fejezze ki akaratát.

91. szakasz – Feladatok a külpolitika terén
(1) Az Elnök Románia nevében megköti a kormány által megtárgyalt nemzetközi szerződéseket és elfogadható határidőn belül. ratifikálás végett, a Parlament elé terjeszti azokat. A többi nemzetközi szerződés és egyezmény megkötése, jóváhagyása vagy ratifikálása törvényben meghatározott eljárás szerint történik.
(2) Az Elnök, a Kormány javaslatára, megbízza és visszahívja Románia diplomáciai képviselőit és jóváhagyja a diplomáciai kirendeltségek létesítését, megszüntetését vagy rangjuk megváltoztatását.
(3) Más államok diplomáciai képviselői Románia Elnöke mellett vannak akkreditálva.

92. szakasz – Feladatok a honvédelem terén
(1) Románia Elnöke a fegyveres erők parancsnoka, és ellátja a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács elnökének tisztségét.
(2) A Parlament előzetes jóváhagyásával kihirdetheti a fegyveres erők részleges vagy általános mozgósítását. Csakis rendkívüli esetekben, az elnök döntését utólagosan kell jóváhagyásra a Parlament elé terjeszteni, a döntés meghozatalától számított legfeljebb 5 napon belül.
(3) Az ország elleni fegyveres agresszió esetén Románia Elnöke intézkedéseket foganatosít az agresszió visszaverésére, és ezeket, üzenet útján, késedelem nélkül a Parlament tudomására hozza. Ha a Parlament nem tart ülésszakot, a Parlament a jog szerint összehívottnak számít, az agresszió kirobbanásától számított 24 órán belül.
(4) Mozgósítás vagy háború esetén a Parlament folytatja tevékenységét ezen állapotok teljes időtartama alatt, vagy ha nincsen ülésszak, akkor a kinyilvánításuktól számított 24 órán belül a jog szerint összehívottnak számít.

93. szakasz – Kivételes intézkedések
(1) Románia Elnöke az egész országban vagy egyes területi-közigazgatási egységekben a törvény szerint bevezeti az ostromállapotot vagy a sürgősségi állapotot, és az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb 5 napon belül kéri a Parlamenttől ennek jóváhagyását.
(2) Ha a Parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet az ostromállapot vagy a sürgősségi állapot bevezetésétől számított legfeljebb 48 órán belül jog szerint összehívottnak számít és az a bejelentett állapotok egész időtartama alatt működik.

94. szakasz – Más feladatok
A Románia Elnöke által ellátandó feladatkörbe tartoznak még a következők:
a) kitüntetéseket és megtisztelő címeket adományoz;
b) marsalli, tábornoki és tengernagyi rangot adományoz;
c) kinevezéseket tesz köztisztségekbe, a törvény által előírt feltételek között;
d) gyakorolja az egyéni kegyelmet.

95. szakasz – A tisztségből való felfüggesztés
(1) Az Alkotmány előírásait megsértő súlyos cselekmények elkövetése esetén Románia Elnökét tisztségének gyakorlásából felfüggesztheti a Képviselőház és a Szenátus, együttes ülésen, a képviselők és szenátorok többségének a szavazatával, az Alkotmánybíróság megkérdezése után. Az elnök a neki felrótt cselekményekkel kapcsolatban magyarázatokat adhat a parlamentnek.
(2) A tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslatot a képviselők és a szenátorok összességének legalább egyharmada kezdeményezheti és azt késedelem nélkül az elnök tudomására kell hozni.
(3) A felfüggesztési javaslat jóváhagyása esetén az elnök leváltása céljából legfeljebb 30 napon belül népszavazást kell tartani.

96. szakasz – Vád alá helyezés
(1) A Képviselőház és a Szenátus, együttes ülésen, a képviselők és szenátorok számának legkevesebb kétharmados szavazatával, elhatározhatják Románia Elnökének vád alá helyezését hazaárulásért.
(2) A vád alá helyezést a képviselők és szenátorok többsége kezdeményezheti, és késedelem nélkül Románia Elnökének a tudomására hozzák, hogy magyarázatokat adhasson azokról a cselekményekről, amelyekkel vádolják.
(3) A vád alá helyezés időpontjától a leváltásának időpontjáig Románia Elnöke a jog szerint felfüggesztettnek számít.
(4) Az ítélkezés illetékessége a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéké. Az elítélő határozat véglegessé válásának időpontjától az Elnök a jog szerint leváltottnak számít.

97. szakasz – A tisztség megüresedése
(1) Románia Elnökének tisztsége megüresedik lemondásnak, a tisztségből való leváltásnak, a feladatgyakorlásban való végleges akadályoztatásnak vagy elhalálozásnak az esetén.
(2) A Románia Elnöke tisztség megüresedése bekövetkezésének időpontjától számított három hónapos határidőn belül a Kormánynak választásokat kell szerveznie egy új Elnök megválasztására.

98. szakasz – A tisztség ideiglenes gyakorlása
(1) Ha az Elnöki tisztség megüresedik, ha az Elnököt tisztségéből felfüggesztik, vagy ha az ideiglenesen akadályoztatva van feladatkörének gyakorlásában, a tisztséget ideiglenesen a Szenátus elnöke vagy a Képviselőház elnöke sorrendben gyakorolja.
(2) A 88-90. szakaszokban említett feladatkör az elnöki tisztség ideiglenes betöltése idején nem gyakorolható.

99. szakasz – Az ideiglenes elnök felelőssége
Ha a Románia Elnöke tisztségét ideiglenesen betöltő személy az Alkotmány előírásait sértő súlyos cselekményeket követ el, alkalmazandók a 95. és 98. szakaszok.

100. szakasz – Az elnök aktusai
(1) Románia Elnöke, feladatkörének gyakorlása során, dekrétumokat bocsát ki, amelyeket közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel elmulasztása a dekrétum semmisségével jár.
(2) A Románia Elnöke által a 91. szakasz (1) és (2) bekezdésében, a 92. szakasz (2) és (3) bekezdésében, a 93. szakasz (1) bekezdésében és a 94. szakasz a), b) és d) pontjaiban foglalt feladatai gyakorlására kibocsátott dekrétumokat a miniszterelnök ellenjegyzi.

101. szakasz – A juttatás és egyéb járandóságok
Románia Elnökének juttatását és egyéb járandóságait törvénnyel kell megállapítani.
III. fejezet: A Kormány

102. szakasz – Szerep és összetétel
(1) A kormány, a parlament által elfogadott kormányzási programja szerint, biztosítja az ország bel- és külpolitikájának a megvalósítását és ellátja a közigazgatás általános vezetését.
(2) A kormány feladatkörének a gyakorlása során együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
(3) A kormány a miniszterelnökből, miniszterekből, valamint az organikus törvénnyel megállapított más tagokból áll.

103. szakasz – A beiktatás
(1) Románia Elnöke kijelöl egy jelöltet a miniszterelnöki tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párt, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen többség, a parlamentben képviselt pártokkal.
(2) A miniszterelnöki tisztségre jelölt személynek a kijelölésétől számított 10 napos határidőn belül a kormány programja és tagjai teljes jegyzéke tekintetében kérnie kell a parlament bizalmi szavazatát.
(3) A kormánynak a programját és tagjainak jegyzékét a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésen vitatja meg. A parlament a képviselők és a szenátorok többségének a szavazatával nyújt bizalmat a kormánynak.

104. szakasz – A hűségeskü
(1) A miniszterelnöknek, a minisztereknek és a többi kormánytagnak Románia Elnöke előtt egyénileg le kell tenniük a 82. szakaszban foglalt esküt.
(2) A kormány egészében és minden egyes tagja külön-külön az eskütétel időpontjával kezdve gyakorolja mandátumát.

105. szakasz – Összeférhetetlenségek
(1) A kormánytagi tisztség összeférhetetlen más közhatósági tisztség gyakorlásával, a képviselői vagy a szenátori tisztség kivételével. Úgyszintén összeegyeztethetetlen valamely fizetett szakmai képviseleti tisztség gyakorlásával a kereskedelmi célú szervezetek keretében.
(2) Egyéb összeférhetetlenségeket organikus törvénnyel kell megállapítani.

106. szakasz – A kormánytagi tisztség megszűnése
A kormánytagi tisztség a lemondás, a visszahívás, a választói jogok elvesztése, az összeférhetetlenségi állapot, az elhalálozás következtében vagy a törvény által előírt más esetekben szűnik meg.

107. szakasz – A miniszterelnök
(1) A miniszterelnök, a reá háruló feladatkör betartásával, vezeti a kormányt és egybehangolja a kormány tagjainak a tevékenységét. A miniszterelnök ugyanakkor elsőbbséggel megvitatandó jelentéseket és nyilatkozatokat terjeszt a Kormány politikájáról a Képviselőház és a Szenátus elé.
(2) Románia Elnöke nem hívhatja vissza a miniszterelnököt.
(3) Ha a miniszterelnök a 106. szakaszban említett helyzetek egyikében van, a visszahívás kivételével, vagy akadályoztatott feladatkörének a gyakorlásában, Románia Elnökének egy másik kormánytagot kell kijelölnie ideiglenes miniszterelnöknek, hogy az új kormány megalakításáig ellássa a miniszterelnök feladatkörét. Ha a miniszterelnök újra felveszi tevékenységét a kormány keretében, a feladatköre gyakorlásában való akadályoztatás időszakára bevezetett ideiglenes tisztségbetöltés megszűnik.
(4) A (3) bekezdés előírásai, a miniszterelnök javaslatára, a többi kormánytag esetében is megfelelőképpen alkalmazandók, legfeljebb 45 napos időszakra.

108. szakasz – A kormány aktusai
(1) A kormány határozatokat és rendeleteket fogad el.
(2) A határozatokat a törvények végrehajtására bocsátják ki.
(3) A rendeleteket felhatalmazási különtörvény alapján bocsátják ki, az ebben előírt keretek és feltételek között.
(4) A kormány által elfogadott határozatokat és rendeleteket alá kell írnia a miniszterelnöknek és ellenjegyezniük kell az alkalmazásba tételükre kötelezett minisztereknek, és azokat közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel elmulasztása a határozat vagy a rendelet semmisségével jár. A katonai jellegű határozatokat csak az érdekelt intézményekkel közlik.

109. szakasz – A kormánytagok felelőssége
(1) A kormány egész tevékenységéért csak a parlament előtt tartozik politikai felelősséggel. Minden kormánytag politikai szempontból a többi taggal egyetemlegesen felel a kormány tevékenységéért és aktusaiért.
(2) Csakis a Képviselőház, a Szenátus és Románia Elnöke jogosult arra, hogy a kormánytagok ellen bűnvádi eljárást kérjen a tisztségük gyakorlása során elkövetett cselekményeikért. Bűnvádi eljárás kérése esetén Románia Elnöke elrendelheti az illetők tisztségből való felfüggesztését. Valamely kormánytag perbe fogása a tisztségéből való felfüggesztéssel jár. Az ítélkezésre a Legfelsőbb Ítélőtábla illetékes.
(3) A kormánytagok felelősségének az eseteit és a rájuk alkalmazható büntetéseket a miniszteri felelősségről szóló törvény szabályozza.

110. szakasz – A mandátum megszűnése
(1) A kormány az általános parlamenti választások igazolásának az időpontjáig gyakorolja mandátumát.
(2) A kormányt leváltják a számára nyújtott bizalom parlament általi megvonásának időpontjától, vagy ha a miniszterelnök a 106. szakaszban foglalt helyzetek egyikében van, a visszahívás kivételével, vagy a feladatkörének gyakorlásában 45 napnál hosszabb időszakon át akadályoztatva van.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandók 103. szakasz előírásai.
(4) A kormány, amelynek a mandátuma megszűnik az (1) és (2) bekezdés szerint, az új kormány tagjainak eskütételéig csak a közügyek igazgatásához szükséges cselekményeket végzi el.

IV. fejezet: A parlament viszonya a kormánnyal

111. szakasz – A parlament tájékoztatása

(1) A kormánynak és a közigazgatás többi szerve, a tevékenységük felett gyakorolt parlamenti ellenőrzés keretében, kötelesek rendelkezésre bocsátani a Képviselőház, a Szenátus vagy a parlamenti bizottságok által elnökeiken keresztül kért tájékoztatásokat és dokumentumokat. Abban az esetben, ha valamely törvényhozási kezdeményezés az állami költségvetés vagy az állami társadalombiztosítási költségvetés előirányzatainak a módosításával jár, a tájékoztatás kérése kötelező.
(2) A kormány tagjai részt vehetnek a parlament munkálatain. Ha a jelenlétre felszólítják őket, a részvételük kötelező.

112. szakasz – Kérdések, interpellációk és egyszerű indítványok
(1) A Kormány és minden egyes tagja külön-külön köteles válaszolni a képviselők vagy a szenátorok kérdéseire vagy interpellációira, a két parlamenti kamara házszabályában előírt feltételek között.
(2) A Képviselőház vagy a Szenátus egyszerű indítványt fogadhat el, kifejezve ebben álláspontját egy belpolitikai vagy külpolitikai problémát illetően vagy, az esetnek megfelelően, egy interpelláció tárgyát képező problémával kapcsolatban.

113. szakasz – A bizalmatlansági indítvány
(1) A Képviselőház és Szenátus, együttes ülésen, bizalmatlansági indítványnak a képviselők és a szenátorok szavazattöbbségével való elfogadásával visszavonhatja a Kormánynak nyújtott bizalmát.
(2) A bizalmatlansági indítványt az összes képviselők és szenátorok legalább egynegyede kezdeményezheti és azt benyújtásának időpontjában közölni kell a kormánnyal.
(3) A bizalmatlansági indítványt a két ház együttes ülésén való bemutatásának időpontjától számított 3 nap eltelte után kell megvitatni.
(4) A bizalmatlansági indítványt elutasítása esetén az indítványt aláíró képviselők és szenátorok ugyanazon az ülésszakon többé már nem kezdeményezhetnek újabb bizalmatlansági indítványt, kivéve azt az esetet, amelyben a kormány felelősséget vállal a 114. szakasz szerint.

114. szakasz – A kormány felelősségvállalása
(1) A kormány a Képviselőház és a Szenátus előtt, ezek együttes ülésén, felelősséget vállalhat magára egy program, egy általános politikai nyilatkozat vagy egy törvénytervezet tekintetében.
(2) A kormányt leváltják, ha a programnak, az általános politikai nyilatkozatnak vagy a törvénytervezetnek az előterjesztésétől számított 3 napos határidőn belül bizalmatlansági indítványt nyújtanak be és azt a 113. szakasz feltételei között megszavazzák.
(3) Ha a kormányt nem váltották le a (2) bekezdésnek megfelelően, az előterjesztett törvénytervezet, az esetnek megfelelően azokkal a módosításokkal vagy kiegészítésekkel, amelyekkel a Kormány egyetértett, elfogadottnak tekintendő és a program vagy az általános politikai nyilatkozat a kormányra nézve kötelezővé válik.
(4) Amennyiben Románia Elnöke a (3) bekezdés szerint elfogadott törvény felülvizsgálását kéri, a törvényt a két ház együttes ülésén kell megvitatni.

115. szakasz – A törvényhozási felhatalmazás
(1) A parlament speciális törvényt fogadhat el, amellyel felhatalmazza a kormányt rendeletek kibocsátására az organikus törvények tárgyát nem képező területeken.
(2) A felhatalmazási törvényben kötelezően meg kell állapítani az illető rendeletek területét és a határidőt, amelyig terjedően kibocsáthatók.
(3) Ha a felhatalmazási törvény ezt kéri, a rendeleteket jóváhagyás végett a parlament elé kell terjeszteni, a törvényhozási eljárás szerint, a felhatalmazási határidő lejártáig. A határidő betartásának elmulasztása a rendelet hatályának megszűnésével jár.
(4) A Kormány sürgősségi rendeletet csak azokban a rendkívüli esetekben fogadhat el, amelyeknek szabályozása nem tűr késedelmet, és kötelessége indokolni a sürgősséget ezeknek a szövegében.
(5) A sürgősségi rendelet csak az illetékes házhoz sürgősségi eljárással való megvitatásra való benyújtása után, és a Románia Hivatalos Közlönyében való közzététele után lép hatályba. A házakat, ha nem üléseznek, a benyújtástól, vagy az átküldéstől számított 5 napon belül kötelező módon össze kell hívni. Ha a benyújtástól számított 30 napon belül a megkeresett ház nem dönt a rendeletről, ez elfogadottnak számít, és átküldik a másik háznak, amely szintén sürgősségi eljárással dönt. Azt a sürgősségi rendeletet, amely organikus törvényi természetű szabályokat tartalmaz, a 76. szakasz (1) bekezdésében előírt többséggel hagyják jóvá.
(6) Sürgősségi rendeleteket nem lehet elfogadni az alkotmányos törvények területén, ezek nem érinthetik az állam alapvető intézményeinek a jogállását, az Alkotmányban előírt jogokat, szabadságokat és kötelezettségeket, a választási jogokat és nem rendelhetnek el egyes javaknak a köztulajdonba való átvételéről szóló kényszerintézkedéseket.
(7) A Parlamenthez benyújtott rendeletek jóváhagyása vagy elutasítása törvénnyel történik és ebbe belefoglalandók azok a rendeletek is, amelyek, a 3. bekezdésnek megfelelően, nem gyakorolhatnak hatást.
(8) Amennyiben célszerű, a jóváhagyó vagy elutasító törvények szabályozzák a szükséges intézkedéseket a rendelet alkalmazásának időszakában kifejtett joghatásokkal kapcsolatban.

V. fejezet: A közigazgatás
1. cikk: A központi szakközigazgatás

116. szakasz – Felépítése
(1) Minisztériumok csak a kormány alárendeltségében szervezendők.
(2) Egyéb szakszervek megszervezhetők a kormány vagy a minisztériumok alárendeltségében vagy önálló közigazgatási hatóságokként.

117. szakasz – Létesítés
(1) A minisztériumok a törvény szerint létesíthetők, szervezendők meg és működnek.
(2) A kormány és a minisztériumok, a Számvevőszék véleményezésével, alárendeltségükben szakigazgatási szerveket létesíthetnek, de csak akkor, ha a törvény számukra ezt az illetékességet elismeri.
(3) Autonóm közigazgatási hatóságok organikus törvénnyel létesíthetők.

118. szakasz – A fegyveres erők
(1) A hadsereg kizárólag a népakaratnak van alárendelve az állam szuverenitásának, függetlenségének és egységének, az ország területi integritásának és az alkotmányos demokráciának a garantálása céljából. A törvény és azon nemzetközi szerződések feltételei között, amelyekben Románia részes fél, a hadsereg hozzájárul a katonai szövetségi rendszerekben a kollektív védelemhez, és részt vesz a béke fenntartását vagy visszaállítását célzó kezdeményezésekben.
(2) Az országos védelmi rendszer szerkezetét, a lakosság, a gazdaság és a terület védelemre való felkészítését, valamint a katonai személyzet státusát organikus törvénnyel kell megállapítani.
(3) Az (1) és a (2) bekezdések előírásai megfelelőképpen alkalmazandók a fegyveres erőknek a törvény szerint megállapított többi összetevőire.
(4) Tilos katonai és a katonai jellegű tevékenységeknek az állami hatóságokon kívüli megszervezése.
(5) Idegen csapatok csakis a törvény vagy a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerződés feltételei között léphetnek be, tartózkodhatnak, végezhetnek műveleteket vagy haladhatnak át Románia területén.

119. szakasz – A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács
A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács egységesen megszervezi és egybehangolja az ország védelmével és a nemzetbiztonsággal, a nemzetközi biztonság fenntartásában, a katonai szövetségeken belüli kollektív védelemben, valamint a béke fenntartásával vagy visszaállításával kapcsolatos kezdeményezésekben való részvétellel összefüggő tevékenységeket.

2. cikk: A helyi közigazgatás

120. szakasz – Alapelvek
(1) A területi közigazgatási egységek közigazgatása a decentralizációnak, a helyi autonómiának és a közszolgáltatások dekoncentrálásának az elvén alapul.
(2) Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol az egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya jelentős, biztosítják az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének használatát, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolatokban, az organikus törvény feltételei között.

121. szakasz – Községi és városi hatóságok
(1) A törvény feltételei között választott helyi tanácsok és a választott polgármesterek képezik a községek és a városok helyi autonómiáját megvalósító közigazgatási hatóságokat.
(2) A helyi tanácsok és a polgármesterek a törvény feltételei között, autonóm közigazgatási hatóságokként működnek, megoldva a községek és a városok közügyeit.
(3) Az (1) bekezdésben említett hatóságok létrehozhatók a municípium területi-közigazgatási alegységeiben is.

122. szakasz – A megyei tanács
(1) A megyei tanács a községi és városi tanácsok tevékenységét a megyei érdekű közszolgáltatások ellátása érdekében egybehangoló közigazgatási hatóság.
(2) A megyei tanács a törvény feltételei között választandó meg és működik.

123. szakasz – A prefektus
(1) A kormány minden megyébe és Bukarest municípiumba prefektust nevez ki.
(2) A prefektus helyi viszonylatban a kormány képviselője, és ő vezeti a minisztériumoknak és a többi központi közigazgatási szervnek a területi-közigazgatási egységekbe dekoncentrált közszolgálatait.
(3) A prefektus feladatkörét organikus törvény kell megállapítsa.
(4) Egyfelől a prefektusok, másfelől a helyi tanácsok és a polgármesterek, valamint a megyei tanácsok és ezek elnökei között nincsenek alárendeltségi viszonyok.
(5) A prefektus a közigazgatási bíróság előtt megtámadhatja a megyei, a helyi tanács vagy a polgármester valamely aktusát, ha ezt törvényellenesnek véli. A megtámadott aktus jog szerint felfüggesztettnek tekintendő.

VI. fejezet: A bírói hatóság
1. cikk: A bírói hatóságok

124. szakasz – Az igazságszolgáltatás megvalósítása
(1) Az igazságot a törvény nevében szolgáltatják.
(2) Az igazságszolgáltatás egységes, részrehajlásmentes és egyenlő mindenki számára.
(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve.

125. szakasz – A bírák státusa
(1) A Románia Elnöke által kinevezett bírák elmozdíthatatlanok, a törvénynek megfelelően.
(2) A bírák kinevezéséről szóló javaslatok, valamint az előreléptetésük, áthelyezésük és büntetésük a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának a hatáskörébe tartoznak, organikus törvényének feltételei között.
(3) A bírói tisztség összeegyeztethetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, a felsőfokú oktatásban betöltött oktatói tisztségek kivételével.

126. szakasz – A bírói hatóságok
(1) Az igazságszolgáltatás a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéken és a törvény által megállapított bírói hatóságon keresztül valósul meg.
(2) A bírói hatóságok illetékességét és az ítélkezési eljárást csak törvény írhatja elő.
(3) Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék hatáskörének megfelelően biztosítja, hogy a többi bírói hatóság a törvényt egységesen értelmezze és alkalmazza.
(4) A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék összetételét és működésének szabályait organikus törvény állapítja meg.
(5) Tilos rendkívüli bírói hatóságokat létrehozni. Organikus törvénnyel tárgykörökre szakosodott bírói hatóságok hozhatók létre, a magisztratúrán kívüli személyek részvételének a lehetőségével.
(6) A közhatóságok közigazgatási aktusainak bírósági ellenőrzése, a közigazgatási bíráskodás útján, garantált, a Parlamenttel való kapcsolatokra vonatkozó és a katonai parancsoló aktusok kivételével. A közigazgatási bíráskodási hatóságok illetékesek, hogy megoldják az alkotmányellenesnek nyilvánított rendeletekkel vagy, az esetnek megfelelően, rendeleti előírásokkal sértett személyek kéréseit.

127. szakasz – A tárgyalások nyílt jellege
A bírósági ülések nyilvánosak, a törvény által előírt esetek kivételével.

128. szakasz – Az anyanyelv és tolmács használata az igazságszolgáltatásban
(1) Az igazságszolgáltatási eljárást román nyelven bonyolítják le.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak joguk van, hogy anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bírói hatóságok előtt, az organikus törvény feltételei között.
(3) A (2) bekezdésben előírt jog gyakorlásának módozatait, ideértve a tolmácsok és fordítások használatát, úgy kell megállapítani, hogy ne akadályozzák az igazságszolgáltatás megfelelő lebonyolítását és ne okozzanak többletköltségeket az érintetteknek.
(4) A román nyelvet nem értő vagy nem beszélő idegen állampolgároknak és hontalanoknak jogukban áll tudomást szerezni az iratcsomóba foglalt összes iratról és munkálatról és a bírói hatóság előtt tolmács útján beszélni és következtetéseket megfogalmazni; a bűntető perek esetén e jogot ingyenesen biztosítják.

129. szakasz – A jogorvoslati utak használata
A bírósági határozat ellen az érdekelt felek és az Ügyészség felhasználhatják a jogorvoslati utakat, a törvény feltételei között.

130. szakasz – A bírói hatóságok rendőrsége
A bírói hatóságok a szolgálatukba állított rendőrséggel rendelkeznek.

2. cikk: Az Ügyészség

131. szakasz – Az Ügyészség szerepe
(1) Az igazságszolgáltatási tevékenységben az Ügyészség képviseli a társadalom általános érdekeit és védelmezi a jogrendet, valamint az állampolgárok jogait és szabadságjogait.
(2) Az Ügyészség feladatkörét ügyészségekbe tömörült ügyészeken keresztül gyakorolja, a törvénynek megfelelően.
(3) Az ügyészségek a bírói hatóságok mellett működnek, vezetik és ellenőrzik az igazságügyi rendőrség nyomozó tevékenységét, a törvény feltételei között.

132. szakasz – Az ügyészek jogállása
(1) Az ügyészek a törvényesség, a részrehajlás mentesség és a hierarchikus ellenőrzés elvei szerint, az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket.
(2) Az ügyészi tisztség összeegyeztethetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, a felsőfokú oktatásban betöltött oktatói tisztségek kivételével.

3. cikk: A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa

133. szakasz – Szerep és szervezet
(1) A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítója.
(2) A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának 19 tagja van, akik közül:
a) 14-et a magisztrátusok közgyűlései választanak meg és a Szenátus igazol; ezek két osztálynak a tagjai, egyik a bíróké, a másik az ügyészeké; az első osztály 9 bíróból, a második 5 ügyészből áll;
b) a civil társadalom 2 képviselője, jogász szakemberek, magas szakmai és erkölcsi hírnévvel, akiket a Szenátus választ meg; ők csak a plenáris üléseken vesznek részt;
c) az igazságügyminiszter, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség főügyésze.
(3) A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának az elnökét egy éves mandátumra választják, a (2) bekezdés a) pontjában előírt magisztrátusok közül.
(4) A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa tagjai mandátumának időtartama 6 év.
(5) A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa határozatait tikos szavazással hozza.
(6) Románia Elnöke a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának azon ülésein, amelyeken részt vesz, elnököl.
(7) A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának döntései véglegesek és visszavonhatatlanok, a 134. szakasz (2) bekezdésében előírtak kivételével.

134. szakasz – Feladatkör
(1) A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa javaslatokat tesz Románia Elnökének a bírák és az ügyészek kinevezésére, a gyakornokok kivételével, a törvény feltételei között.
(2) A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa, osztályain keresztül, betölti a bírói hatóság szerepét a bírók és ügyészek fegyelmi felelősségének területén, az organikus törvényében megállapított eljárás szerint. Ezekben az esetekben az igazságügyi miniszternek, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elnökének és a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség főügyészének nincsen szavazati joga.
(3) A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának fegyelmi határozatait a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéken meg lehet támadni.
(4) a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa organikus törvényében előírt más feladatköröket is ellát, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítója szerepében.