2017. május 27. szombatHella
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Általánossá vált a lakcímtrükk az iskolába való beiratkozásnál

Sólyom István 2013. április 25. 09:47, utolsó frissítés: 11:11

A szülők szerint mindenkinek joga van a szabad iskolaválasztáshoz, a pedagógusok állítják, hogy megfelelően felkészített szakemberek vannak a vidéki és a kerületi iskolában is. Székelyföldön a falusi közösségeket féltik.


Az előkészítő osztályok bevezetése óta tavasszal számottevően megnő a nagyobb városokban a gyerekek száma, legalábbis papíron. Az iskolák közti színvonalbeli különbségek kiegyenlítése céljából gyakorlatba ültetett körzetes rendszer nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a szülők lakcímtrükkökkel érik el, hogy a gyerekük mégis az általuk kiszemelt, és ne a saját körzetükbe tartozó iskolába járhasson.

A módszer egyszerű: a beiratkozási időszak előtt a szülő átjelenti a gyereke vagy gyerekei lakcímét egy abban a körzetben élő rokonhoz vagy ismerőshöz, amelyik a kiválasztott iskolához tartozik. A szülők a szabad iskolaválasztás jogára hivatkoznak, és szerintük természetes igény, hogy a legjobb hírnévnek örvendő oktatási intézménybe szeretnék járatni gyerekeiket. Szélsőséges helyzetben ugyanakkor az is előfordulhat, hogy valóban az illető körzethez tartozó tanulót az átjelentett társa miatt elutasítja az iskola.


A központi, a városi iskola jobb?

A jogszabályok értelmében az iskoláknak a felvételi kérelmek vizsgálatakor nem szükséges ellenőrizniük a lakcímek valódiságát, elegendő, ha a benyújtott dossziéban szerepel a tanuló tényleges lakóhelye, vagy ideiglenes tartózkodási helye. Amennyiben egy adott iskolában több a jelentkező, mint ahány helyet az előzetes becslések alapján kiírtak, akkor két rostán szűrik meg a jelentkezőket: az első szűrő az oktatási minisztérium általános kritériumain alapul, míg a másodikat az adott intézmény határozza meg a megyei tanfelügyelőség jóváhagyásával. Bizonyos esetekben, ha túljelentkezés van, az iskola kérheti, hogy bővítsék az előzetesen megállapított helyek számát. Az iskolaigazgatók szerint a szülők úgy gondolják, a vidéki, a kerületi iskolák kevésbé színvonalasak, ezért választják a lakcímtrükkös módszert, holott a pedagógusok túlnyomó többsége felkészült szakember.



Hargita megyében kétszázzal több gyereket írattak be előkészítő osztályba, mint amennyire előzetesen számítottak – tudtuk meg a megyei főtanfelügyelőtől. „Jelenleg 3100 körül van az előkészítős tanulók száma, az iratkozási időszak végéig ez a szám még csekély mértékben nőhet. A növekedés oka, hogy vannak gyerekek, akik még nem töltötték be a hatodik életévüket, viszont jóváhagyást kaptak a pszichológustól, hogy iskolaérettek” - mondta Bartolf Hedvig. A lakcímtrükközések kapcsán a főtanfelügyelő elmondta, az általa vezetett intézménynek nem feladata eldönteni, hogy ki kapta meg jogosan és ki nem az ideiglenes lakcímet.


Nem elég szavalni a templomról és iskoláról

„Elég egy egyszerű befogadó papír, és máris kiállítják a dokumentumot, egy nap alatt kész van. A főleg városokban előforduló jelenséggel nem értek egyet. A közeli vagy távolabbi falvakból eljönnek a gyerekek, annyival kevesebben maradnak helyben, és akkor szavalhatunk az ünnepségeken templomról és iskoláról. Komolyan kell beszélni erről a kérdésről, mert sokan felvállalják, hogy Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába viszik a gyerekeiket, mert úgy tartják, hogy ott jobb az iskola. Így nem támogatják saját településüket azzal, hogy a helyi iskolába íratják a gyerekeket” - fogalmazott Bartolf Hedvig. Megjegyezte: Hargita megyében a pedagógusok 99%-a szakképzett, nem kell attól tartani, hogy nem lesz, aki szakszerűen oktassa a tanulókat, hisz előkészítő osztályban csak az taníthat, aki részt vett az oktatási minisztérium által szervezett módszertani felkészítőn.

„A gyerek szempontjából is megfontolandó, hisz a gyerek kiszakad a saját közösségéből. Falun született, a városban jár iskolába, egy idő után nem tudja elmondani magáról, hogy kicsoda. A falu életében már nem vesz részt, hisz nagyon sok rendezvényt a faluban az óvodával, iskolával együtt tartanak, ezekből kimarad, mert a városi iskolarendezvényeken fog részt venni. Másrészt igazi városi sem lesz, mert annyira kicsi, hogy nem viszik el minden iskola utáni tevékenységre. Ha nem akarjuk, hogy a falusi közösségek felbomoljanak, akkor meg kellene próbálnunk otthon tartani a gyerekeket. Természetesen ez egy mentalitásbeli kérdés, beleszólni nem nagyon lehet, de mindenképp arra bátorítanám a szülőket, hogy a helyi iskolákba, óvodákba írassák gyerekeiket” - magyarázta a főtanfelügyelő.

Kérdésünkre, hogy rendelkeznek-e konkrét számadatokkal arra vonatkozóan, hogy mekkora az aránya az ideiglenes lakcímmel rendelkező gyerekeknek Hargita megyében, Bartolf Hedvig elmondta: pontos számadataik nincsenek, mert mérni nem tudják, de az iskolaigazgatók és pedagógusok elmondása alapján a becsült arány 10% körül lehet.


Elváltak, majd újraházasodtak

A csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója úgy látja, hogy a szülő döntése, hogy hová szeretné íratni gyerekét, és ezért ideiglenes tartózkodási engedélyt is képes csináltatni. „Olyan szélsőséges esetekről is hallottam, hogy a cél érdekében elváltak és újraházasodtak a szülők azért, hogy ahhoz a tanítónénihez, tanítóbácsihoz kerüljön a gyerek, akiről úgy gondolja, hogy ő a legjobb a városban” - mondta Kiss Ernő. „A mi iskolánkba négy gyerek jelentkezését kellett visszautasítanunk, mert nem volt hely, őket visszaküldtük a körzetükbe. Csíkszeredában amúgy nem volt példa arra, hogy több körzetes diák lett volna, mint ahány hely. Előzetes felmérés alapján állapították meg a beiskolázási számokat. Aki akart, befért a körzetében” - vázolta az igazgató.

A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 29 körzeti beiratkozott tanuló van – közölte az intézmény aligazgatója. Wanek Judit elmondta, hogy eredetileg 25 hely volt, de az eljárásoknak megfelelően kértek pluszba négy helyet. „Rengeteg az elkeseredett szülő, minden iskolánál előfordulhat, hogy a lakcímváltoztatás lehetőségével élnek, sajnos erre kényszeríti őket a rendszer” - fogalmazott az intézményvezető.


Nem minden a jó szándék

Egy, a Transindex által megkérdezett szülő nem vonja kétségbe, hogy az oktatási reform kidolgozóit a jó szándék vezérelte, és az volt az elképzelésük, hogy állami pénzből ne alakuljanak ki elitista oktatási intézmények, elszívva a kerületi iskolák tanulóit. „A pozitív feltételezés azonban csak addig működik, amíg nem leszünk érintettek a kérdésben, és nem szembesülünk a kiskapus valósággal. Ekkor félretéve mindent, megpróbáljuk megkerülni a tökéletes rendszert, mely több sebből vérzik, és ellehetetleníti az életünket” - fogalmazott.

Hozzátette: a családok élete valamivel bonyolultabb, mintsem a lakcím alapján válogassanak. „A szülők nagy többsége kénytelen a napközis szolgáltatást is nyújtó iskolát választani, de még ez is csak abban az esetben működik, ha a gyerek és a szülő ugyanazon a településen van. Tehát a nagyvárosok melletti falvakba kiköltözöttek számára a törvény nem nyújt alternatívát, és akkor marad a lakcímtrükk” - fogalmazott.

Megjegyezte, hogy egynél több gyerek esetén, ha a gyerekek nem ugyanabba az iskolába járnak, szinte lehetetlen megoldani, hogy mindenki beérjen nyolc órára. „Tudni kell azt is, hogy a visszaélések miatt az idei évtől megszüntették az elvált családokra vonatkozó pozitív diszkriminációt, így a gyereküket egyedül nevelő szülők halmozottan hátrányos helyzetbe kerülhetnek” - zárta a szülő.




ItthonRSS