2017. szeptember 24. vasárnapGellért, Mercédesz
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogy élünk a magyarországi magyarokhoz képest?

Veres Valér 2013. május 02. 09:25, utolsó frissítés: 2013. május 06. 03:53

Az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul, mint a magyarországiak, de az erdélyi magyarság szegényebb fele a magyarországi szegényeknél jóval rosszabbul él.


Az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul, mint a magyarországiak, de mivel Erdélyben nagyobbak a jövedelmi-anyagi különbségek, mint Magyarországon, ezért az erdélyi magyarság szegényebb fele jóval rosszabbul él, a gazdagabb fele viszont hasonlóan, vagy csak kis mértékben rosszabbul mint magyarországi megfelelőik.

Az anyagi helyzetük megítélésében az erdélyiek némiképp elégedettebbek, mint a magyarországiak, de ezt az eltérő referenciákkal hozzuk összefüggésbe.


A kutatásról

A tanulmány a magyarországi és az erdélyi magyarok társadalmi rétegződésének és jövedelmi viszonyainak összehasonlító vizsgálatát célozta meg, a 19-75 éves korú népesség körében, az Életünk fordulópontjai (1.) c. panelkutatás 2008. évi adatfelvételei alapján. Az elemzésben felhasznált társadalmi rétegséma az Andorka-féle változatra épült, felhasználtunk más (Erikson-Goldthorpe (1992, 2000 Hradil, 1987, Breen 2005) modelleket is. Ebben az aktív népesség besorolása a foglalkozási státust, az inaktív népesség esetében a kérdezéskor aktuális munkaerőpiaci pozíciót vettük alapul, ezért a nyugdíjasok vagy munkanélküliek önálló csoportot alkotnak. A kutatás első részében e séma alapján hasonlítjuk össze a két népesség helyzete közötti eltéréseket munkaerőpiac, képzettség, jövedelmi viszonyok, anyagi helyzet, lakáshelyzet és fogyasztás – életmód elemek szerint.


A kutatás fő adatforrásai 2008. évi többlépcsős véletlen, reprezentatív kérdőíves adatfelvételek.

Magyarországon a KSH Népességtudományi Kutató Intézet által végzett Életünk fordulópontjai kérdőíves panelvizsgálat harmadik hulláma (a mintavételről lásd Spéder, 2012). Ebben az elemzésben a 19-75 éves népességre reprezentatív esetszámmal 11076 fős esetszámmal dolgoztunk.

Az erdélyi adatforrás a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (2.) megrendelésére a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány által lebonyolított Életünk fordulópontjai Erdélyben kutatás második hulláma, 4017 esettel, mindkettő 2008. végi adatfelvétel. Az erdélyi adatfelvétel első hullámának eredményeiről lásd Monostori Veres (2009) (3.), a mintavételi módjáról lásd Kiss-Kapitány (2009) (3.) írásait.


Társadalomszerkezet

A társadalomszerkezet fő szocio-demográfiai változói szerint megfigyelhetjük egyrészt, a vidéki Magyarországhoz és a Budapesttel együtt vett, teljes Magyarországhoz viszonyítva milyen eltérések és hasonlóságok figyelhetők meg az erdélyi magyarok körében. Az egyik szembetűnő eltérés a urbanizáltság szintje. Amíg Magyarország népességének 66%-a városi, a vidéki Magyarországnak is 61%-a, addig az erdélyieknek (4.) „csak” 53,1%-a él városon, és 46,9%-a falun. Önmagában ennek nem lenne nagy jelentősége, hiszen a vidéki Magyarországhoz képest az eltérés „csak” 8%-nyi, és tudjuk, hogy az 1989. évi rendszerváltást követően a községek tömegei szereztek városi rangot Magyarországon. Ám Erdélyben a falusi népesség életkörülményei sok esetben a Magyarországon általánosan jellemző standardoktól elmaradnak, ezért a különbségek kumulálódnak, de erre a lakáskörülményeknél visszatérünk.

Iskolai végzettség tekintetében jelentős a különbség a két népesség között.

Magyarországon a 19-75 éves korú népesség 20%-a, és a vidéki Magyarország 17,2%-a is felsőfokú (egyetem vagy főiskola) végzettséggel rendelkezik, míg az erdélyi magyaroknak csupán 9,4%-a. Itt megjegyzendő, hogy Romániában a magyarok iskolázottsági hátránya országszinten is számottevő, mintegy 2%-kal marad el az össznépességtől (INS 2004). A foglalkoztatottak aránya, akik jelenleg is dolgoznak, ugyancsak szignifikánsan magasabb Magyarországon 54,7% (53,5 Budapest nélkül), az erdélyiek 46,5%-hoz képest, azzal együtt, hogy az aktív népesség aránya hasonló, tekintve a munkanélküliek nagyobb arányát Erdélyben.

1. A népesség összetétele aktivitás és iskolázottság szerint
Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)





galeria_10698.jpg
Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)
galeria_10699.jpg
Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)
galeria_10700.jpg
Forrás: KSH, INS, ENSZ (www.ksh.hu, www.insse.ro, www. data.un.org), *Megj. Az vásárlóerő paritás számításain alapul. (Számítási kulcsok az ENSZ hivatalos adatain alapulnak, forrás: http://data.un.org/Data.aspx?d=MDG&f=seriesRowID:699
galeria_10701.jpg
Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)
galeria_10702.jpg
Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)
galeria_10703.jpg
Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)



A foglalkozási rétegszerkezet jellemzői

Összehasonlítva a magyarországi és erdélyi magyar aktív népesség társadalmi rétegződés szerinti eloszlását a következőket állapíthatjuk meg: Magyarországon magasabb a felsővezetők és az értelmiségiek aránya mint Erdélyben, és az eltérés számottevő: a vezetők feleannyian vannak Erdélyben (3%), az értelmiségiek esetében pedig, még a vidéki Magyarországon is 13,6%-ot képeznek, míg az erdélyi magyarok mindössze 9,3%-a sorolható ide. Ezt az eltérést már az egyetemet végezettek kisebb hányada alapján is előre lehetett jelezni.

Kimutatható viszont a szolgáltató társadalom kiterjedésének mértékét mutató rétegek aránya közötti különbség is: míg Magyarországon az alsóvezetők és művezetők aránya 5,3%, az irodai dolgozók és a rutin szellemi foglalkozásúak aránya pedig 14,1%, addig Erdélyben ezek csupán 3,7 és 8,9%. A Budapest nélküli vidéki Magyarországon az irodai és rutin szellemiek aránya 13,2%, csak alig 1%-kal marad el a teljes országos aránytól, így jóval magasabb, mint Erdélyben.

A munkásrétegek aránya hasonló a két népesség körében, de összetétele eltérő: az általánosan magasabb képzettségi szint következtében a szakképzett munkások aránya Magyarországon 23,7 (vidéken 25,4), míg Erdélyben csak 18,5%, viszont többen vannak a betanított munkások (25,9%). A szakképzetlenek aránya megegyezik, 6% körüli. Jelentős az eltérés a gazdálkodók arányában: Erdélyben az aktív népesség 4%-ának főfoglalkozása a gazdálkodás, Magyarországon arányuk 1,5, vidéken 1,8%. A munkaerőpiacról kiszoruló tartós munkanélküliek arányában a leghatalmasabb az eltérés: az erdélyi magyar válaszadók 12%-át soroltuk ide, míg Magyarországon ezek aránya csupán 4% körül mozog.

Az aktív népesség megoszlása foglalkozási rétegek szerint
Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)



Jövedelmi viszonyok

Megnéztük, hogy ebben a periódusban a két ország közötti jövedelmi különbségek hogyan alakultak, és azt találtuk, hogy egyfajta konvergencia figyelhető meg. Az eltérés csökkenése úgy valósulhatott meg, hogy Magyarországon a bérszint növekedése lassú, de a romániaihoz képest viszonylag magas szinten mozgott, 2005-ben 755 nemzetközi dollárról 2008-ra 841 dollárra emelkedett, Romániában pedig 2005-ben 436 dollárról 2008-ra 678 nemzetközi dollárra emelkedett. Amíg 2005-ben a romániai bérek a magyarországinak mindössze 57,7%-át képezték, addig 2008-ra a 80%-ára emelkedtek.

Átlagos havi nettó átlagbérek Magyarországon és Romániában 2005-2008 között, vásárlóerő paritáson, nemzetközi dollárban (PPP-USD*)

Forrás: KSH, INS, ENSZ (www.ksh.hu, www.insse.ro, www. data.un.org),
*Megj. Az vásárlóerő paritás számításain alapul. (Számítási kulcsok az ENSZ hivatalos adatain alapulnak, forrás: http://data.un.org/Data.aspx?d=MDG&f=seriesRowID:699


Az erdélyi átlagbérek nagyvonalakban minden évben a romániai átlagértékekkel megegyeznek, és korábbi felmérések azt mutatják, hogy az erdélyi románok és magyarok közötti átlagbérek lényegesen nem különböznek (Veres, 2006. 28-45).

Az adatfelvétel alapján a foglalkoztatottakra számolt egyéni átlagjövedelmek alacsonyabbak a hivatalos, országos átlagbér-adatokhoz képest. A válaszok alapján a foglalkoztatott népesség egyéni havi jövedelmének átlagértéke Magyarországon 768 USD PPP (vidéken 720), Erdélyben pedig 518 USD PPP, az erdélyi átlag a magyarországi 67, a vidékinek pedig 72%-át képezi. Az első és a kilencedik decilis arányát véve alapul, az aktív keresők jövedelmében az eltérés a két népesség között nem különösen nagy, Magyarországon háromszoros, Erdélyben 3,4-szeres a különbség az felső és az alsó decilis érték hányada között.

Valószínűsíthető, hogy a választ megtagadók a magas jövedelműek közül kerülnek ki, és arányuk magasabb Magyarországon, ez a két népesség között.

A foglalkoztatottak egyéni havi átlagjövedelmek népességtizedek (decilisek) szerint, vásárlóerő-paritáson (PPP-USD)

Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)

Ebben a kontextusban értelmezhető a háztartások egy fogyasztási egységre jutó ekvivalens jövedelmének nagysága (5.) és a társadalmi-aktivitási rétegek szerinti eloszlása Magyarországon, illetve Erdélyben. Az ekvivalens jövedelmi adatok mindig alacsonyabbak, mint az egyéni jövedelmek/bérek, a családok összetétele miatt érthető okokból. Ez megfigyelhető az általunk vizsgált adatok esetében is, Magyarországon 623 (vidéken 591) és Erdélyben 507 USD PPP a háztartások ekvivalens jövedelme, a teljes 19-75 éves népességre számolva.

Megjegyzendő, hogy a jövedelmekre vonatkozó kérdésekre Magyarországon a válaszadók több, mint 10%-a nem válaszolt (akik várhatóan éppen a magas jövedelműek egy része), ezt a problémát jelzi Tóth I. Gy. (2004.78) is, Erdélyben pedig, bár csak kevesen nem válaszoltak, a magas jövedelműek hajlamosak kisebb összeget közölni. Mindkét tényező alacsonyabb átlagokat eredményez, mint az a valóságban létezik, de elképzelhető, hogy a magyarországi adatok jobban torzítanak, mint az erdélyiek. Az ekvivalens jövedelem értéke jelentős növekedésre utal Erdélyben a 2005. évi adatokhoz képest, amikor ezt ugyan a 20-45 évesekre számoltuk ki, az erdélyiek ekvivalens jövedelme a magyarországiak 57%-át tette ki (Monostori-Veres 2009), bár a referencianépesség eltért, de a tendenciát jelzi, hogy azóta a két ország egyéni és ekvivalens családi jövedelmei konvergenciát mutatnak, ezt mutatják az országos átlagbérek is.

A 19-75 éves népesség ekvivalens (egy fogyasztási egységre jutó) háztartási jövedelmei népességtizedek (decilisek) szerint, vásárlóerő-paritáson (PPP-USD). A háztartási ekvivalens jövedelmek az e=0,73-as rugalmassági együtthatóval vannak számolva. Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)

A foglalkoztatott népességen belül Erdélyben a jövedelmi különbségek (egyenlőtlenségek) mértékét mutató Gini index (6.) szerint( 0,414), azonban még nagyobbak az egyenlőtlenségek mint a teljes népességnél, míg Magyarországon (0,258) viszont kisebbek. Emellett megfigyelhetjük, hogy bár az ekvivalens jövedelmi átlagérték a magyarországit 73 (Budapest nélkül 77) százalékban közelíti, a medián érték között nagymértékű a különbség, azt csak 61-63%-ban közelíti.

Az erdélyi ekvivalens háztartási jövedelmi tizedek (decilis értékek) közül az alsó 80% nem közelítik meg olyan mértékben a magyarországit, mint az átlagérték, tehát a legfelső 20% jövedelme az, ami közel van a magyarországihoz, ahhoz, hogy az átlagok ennyire közelítsenek egymáshoz. Ez az állapot összefüggésben van azzal, hogy Erdélyben nagyobbnak a jövedelmi különbségek (egyenlőtlenségek), a szegények szegényebbek, a gazdagok meg gazdagabbak, vagy ugyanolyan gazdagok, mint Magyarországon. Ez a helyzet viszont, mint már jeleztük, származhat részben abból is, hogy a magyarországi válaszadók közül magas jövedelmű, felső 10%-hoz tartozók jelentős része nem válaszolt, vagy kisebb értéket közölt. Ezt támasztja alá az is, hogy a jövedelembevallásokból származó adatokból számolt Gini index Magyarországon is sokkal magasabb (2008-ban 0,45) az általunk, vagy a KSH Háztartás Panel-ben mért adatoknál (Kovács 2011).

A társadalmi rétegek közötti jövedelmi különbségeket vizsgálva megfigyelhetjük, hogy az eltérések rétegenként igen változóak. Amíg az erdélyi magyar felsővezetők egyéni jövedelme az átlagnál néhány százalékkal alacsonyabb, 62%-os mértékben közelíti a magyarországit, az erdélyi magyar vállalkozók pedig az átlagnál 18%-kal magasabb arányban, a magyarországi vállalkozók egyéni jövedelmének 83%-át, (a vidéki Magyarországénak 88%-át) keresik, amennyiben a közölt adatok mind érvényesek. A többi társadalmi réteg, különösen a munkásrétegek esetében az erdélyi és magyarországi népesség közötti egyéni jövedelembeli eltérések az átlag körüliek, vagy kissé magasabbak, 67-74 (Budapest nélkül 72-80) százalék között mozognak.

Az erdélyi magyarok háztartási ekvivalens (egy fogyasztási egységre jutó) átlagjövedelmei társadalmi rétegek szerint a magyarországi megfelelőik százalékában (%)

Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)

Az inaktívok közötti eltérések nagyobbak, hasonlóan mint az egyéni jövedelem esetében. Az erdélyi munkanélküliek ekvivalens jövedelme a magyarok mintegy felét érik el, a nyugdíjak meg a kétharmadát, hasonlóan nagy az eltérés a háztartásbelieknél. Megegyezik viszont a tanulók és az egyéb kategória ekvivalens jövedelme a vidéki Magyarországgal, Budapesttel együtt számolva pedig attól kissé elmarad.

A háztartási jövedelemmel való elégedettség szubjektív értékelését a következő kérdéssel mértük: Mit mondana, hogyan tud kijönni a háztartás ebből a pénzből?

A kérdésre a következő válaszokat kaptuk: Magyarországon a válaszadók 4 (vidéken 3,9), Erdélyben a 5,5%-a azt válaszolta, hogy nélkülöznek. További 14,7% válaszolta Magyarországon (vidéken 15,4), és Erdélyben 10,2%, hogy hónapról-hónapra gondjaik vannak. Azok aránya, akik beosztással épphogy kijönnek a pénzükből viszonylag hasonló a két népességben: Magyarországon 48,7, Erdélyben 45,7%. Viszont 6%-kal vannak többen Erdélyben azok, akik úgy gondolják, hogy elfogadhatóan élnek: Magyarországon 29,5, Erdélyben 35,5% ezek aránya. Végül 3,2% azok aránya mindkét népességben, akik bevallásuk szerint gondok nélkül élnek (vidéken 2,8%)

Hogyan tud kijönni a háztartás ebbõl a pénzbõl?

Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)



Anyagi javakkal való ellátottság

Anyagi javakkal való ellátottság tekintetében a magyarországi népesség jobb helyzetben van mint az erdélyi magyarság: míg autóval Magyarországon a válaszadók 60, Erdélyben 47%-a rendelkezik, Magyarországon 20%-ának még második autója is van (ezt Erdélyben nem kérdeztük).

A különböző háztartási cikkekkel való ellátottság is nagyobb arányú Magyarországon mint Erdélyben, bár termékenként eléggé változik. Amíg a színes tévé elterjedtsége Magyarországon 97%, Erdélyben 95,6%, nem szignifikáns az eltérés, addig automata mosógép a magyar válaszadók háztartásainak 86%-ában van (vidéken ez az arány 85%), az erdélyi háztartásoknak azonban csak 75%-a rendelkezik ezzel; mosogatógép esetében még nagyobb a diszkrepancia: 17-5,5%. Számítógép, laptop esetében 10%-os a lemaradás, így a 75 éves és fiatalabb, felnőtt erdélyi magyarok 53%-a rendelkezik számítógéppel, laptoppal, videómagnója, DVD lejátszója kb. 23%-al (vidéken 22%) kevesebb erdélyi magyarnak van (54,7%), mint magyarországinak. A tartós használati cikkek azonban egy hosszabb időszak jövedelmi viszonyait mutatják, hosszabb ideig tartó költekezési szokásoknak megfelelően alakult ki, ezért a néhány év alatt megváltozó anyagi helyzet mérésére kevésbé alkalmas.

Tartós használati cikkekkel rendelkezők aránya (%)

Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)



Lakáshelyzet

A lakásviszonyokat három szempontból néztük. Az első a lakásviszonyok-lakásméret, ahol egyrészt megnéztük, hogy hány négyzetméter jut átlagosan egy személyre a háztartásban. Eszerint Magyarországon 33, Erdélyben a magyarok esetében kicsit kevesebb, 29 négyzetméter jut egy főre. Másrészt, megnéztük, hogy van-e mindenkinek külön szobája a lakásban, és viszonylag nagy különbséget észleltünk: míg Magyarországon a háztartások 81%-ban külön szobájuk van az ott élőknek, addig az erdélyi magyarok körében csak a háztartások 67,5%-ban áll fenn ez. A lakásviszonyok tekintetében kis, elhanyagolható különbségek vannak a teljes, illetve a vidéki Magyarország között.

A lakás infrastruktúrája dimenzióban megvizsgáltuk, a háztartások mekkora hányadában van vízöblítéses WC, vezetékes víz, földgáz/saját hőközpont, vagy internet-csatlakozás.


Lakásviszonyok, a lakás felszereltsége, lakókörnyezet (%)

*Magyarországon: Megfelelően melegen tartja a lakást?/Erdély: Van (a lakásban) földgáz (bevezetve), vagy saját hőközpont?
Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)

A vízöblítéses WC/fürdőszoba a magyar háztartások 95%-ában biztosított, akárcsak a telefon, és a megfelelő fűtés is ezt közelíti 91%-kal, a vezetékes víz hozzáférhetősége teljeskörű, ezért nem is kérdezték meg külön. Erdélyben vezetékes vízhez 80%-nak van hozzáférése, fürdőszobája pedig 77%-nak (WC 70,6%-nak van), telefonnal 88% rendelkezik. A lakások fűtését 65%-uk oldja meg földgázzal vagy saját hőközponttal, a többiek a városi közös központi fűtéssel vagy fával tartják melegen a lakást télen. Az internet csatlakozás 52% (vidéken 50%) elterjedtségű Magyarországon, Erdélyben csupán a 41%-ot közelíti. Magyarországon a lakások 84-86%-a rendelkezik kerttel vagy kellemes környezetre nyíló terasszal (Erdélyben ez nem volt kérdezve). A nagy eltérés a falusi, különösen az idős népesség lakásviszonyaiban van, Erdélyben ezek a legkevésbé felszereltek és modernizáltak.

Magyarországon jó tíz százalékkal többen kerültek a jómódú lakókörnyezet kategóriába, mint Erdélyben, és annyival kevesebben a szegényes-átlagos csoportba. A deprivált lakókörnyezetben élők aránya Erdélyben szignifikánsan magasabb, 7%, míg Magyarországon csupán 2,6%.

Mindezeket a különbségeket látva, megfigyelhetjük, hogy a lakással való szubjektív elégedettség mértéke megegyezik a két országban-népességben, ami tovább erősíti az eltérő referencia- és elvárásszintre vonatkozó hipotézisünket.


Az életmód anyagi vonatkozásai, elégedettség

Az életmódra vonatkozó kérdések valójában csak azt mérik, hogy milyen anyagi korlátai vannak bizonyos, középosztálybeli életformára utaló tevékenységeknek, ezért nem is gondoljuk azt, hogy az életmódról átfogó képet adnának.


Életmóddal kapcsolatos tevékenységek megtörténte (%)

Forrás: Életünk fordulópontjai kutatás HU, Erdély, 2008 (saját számítás)

Arra a kérdésre, hogy szokott-e üdülni legalább egy hetet évente, Magyarországon 39,4 (vidéken csak 36,4), Erdélyben 42% válaszolt igennel. Arra, hogy vásárol-e rendszeresen új ruhákat ugyancsk 4%-kal többen válaszoltak igennel Erdélyben, míg arra, hogy lecseréli-e elöregedett bútorait, ugyancsak Erdélyben válaszoltak jóval többen (20%, szemben a 11,3%-al). Legnagyobb az eltérés aszerint, hogy, meghívja-e legalább havonta egyszer vendégül barátait, Magyarországon csak 23,5, Erdélyben viszont 37%-uk teszi meg, míg a vendéglőben történő családi ebédre mindkét népességben 12%-uk mondta, hogy havonta egyszer megteszi.

Ezek a kérdések az anyagi lehetőségek mellett más, szokásokból, értékrendből következő életmódbeli sajátosságokat is mérnek. Így a barátok meghívása méri a személyes kapcsolatháló nagyságát, jellegét, vagy az individualizációs hatásokat. A bútorcsere esetében az „elöregedés” megítélése eltérő lehet, a régi stílbútorok megtartása, rekondicionálása alternatívát jelenthet a divatos, de nagyobbrészt préselt lemezből készülő bútorkínálathoz képest.

Továbbá a bútorok minősége is egy másik aspektus, ami itt közrejátszik.
Az életszínvonallal való elégedettséget egy másik, 1-től 10-ig terjedő skálával is megmértük. Erdélyben az életszínvonallal való elégedettség szignifikánsan magasabb, mint Magyarországon, közel 1 ponttal (vidékhez képest éppen egy pontnyi eltérés).

A társadalmi rétegek és az inaktív csoportok átlagértékeit összehasonlítva megállapítható, hogy általában minden réteg és inaktív csoport esetében az erdélyi elégedettségi átlagérték mintegy 0,5-1%-kal magasabb, mint Magyarországon, a háztartásbeliek kivételével. A jövedelmi helyzet és a szocio-demográfiai változók is egyaránt arra utalnak, hogy amíg Erdélyben a háztartásbeliek jelentős része egyféle kényszer-munkanélküli, vagy státuszával más okból nem elégedett, addig Magyarországon ezek olyan eltartottak, akik inkább egyetértenek, vagy éppen ők választották ezt a helyzetet.

Mennyire elégedett az életszínvonalával? Átlagértékek (1-teljesen elégedetlen, 10-teljesen elégedett)

A társadalmi státushelyzetet meghatározó társadalmi tényezőket egy összetett statisztikai eljárással, regresszió elemzéssel vizsgáltuk. Az eredmények alapján, a magyarországi modellben a legfontosabb, kimagasló magyarázó erővel a képzettség változói bírnak, különösen a felsőfokú diploma, ezt követik a munkaerőpiaci helyzet mutatói, valamint a budapesti, és megyei jogú városi lakhely. Erdélyben a képzettség hatása jelentős, de számottevően kisebb, mint Magyarországon, és nem emelkedik ki a munkaerőpiaci viszonyok és a városi lakhely változóihoz képest. Emellett kisebb, de számottevő (szignifikáns) hatást fejtenek ki a munkahely jellegével és a nyelvtudással, hátrányos etnokulturális környezetből származással (romaság) kapcsolatos változók is. Elmondható, tehát hogy az erdélyi magyarok számára magasabb társadalmi státusz elérésében a szakmai képzettség és a foglalkoztatottság nem kap akkora szerepet, mint Magyarországon, ami közvetve összefügghet a kisebbségi helyzettel is, lehet országos jellegű, romániai meghatározottsága, ám a vizsgálat ezen a szintjén nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni.





(A szerző a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének egyetemi docense)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS