2017. szeptember 24. vasárnapGellért, Mercédesz
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Társadalmi beágyazottság nélkül kezdett erdélyi terjeszkedésbe a Jobbik

S.I. 2013. május 08. 10:51, utolsó frissítés: 10:51

Felmérések szerint elenyésző a radikális magyarországi párt erdélyi támogatóinak száma, ennek ellenére erőteljes építkezésbe kezdett Vona Gábor alakulata. Szakértők szerint nem várható radikális fordulat.


A rendszerellenes és fundamentalista pártok a politikai rend nyilvánvaló problémáit tematizálják, ilyen a Jobbik is. A párt retorikája a politikai marketing, a brand szempontjából eltér az összes többi politikai alakulatétól, ezért a láthatósága magasabb, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy radikalizálódástól kellene tartani Erdélyben - vélte Péter László szociológus, akit a Jobbik erdélyi pozíciószerzési kísérlete kapcsán kérdeztünk. A témában Kiss Tamás demográfust is megkerestük, aki elmondta, a radikális pártnak szociológiai vizsgálatokkal mérhető társadalmi beágyazottsága nincs Erdélyben.


Baráti körök

A Jobbik erdélyi pozícióinak kiépítése nem ma kezdődött, ám a folyamat hivatalossá tétele már a magyarországi választási kampány előszelét jelzi. Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke tavaly nyáron nyújtotta be azt a Jobbik elnöksége számára készített, a magyarországi Hetek közéleti hetilap birtokába került bizalmas munkaanyagot, amelyből kiderül, hogy a párt a határon túli magyaroktól ugyanakkora arányban akar szavazatot szerezni, mint az anyaországon belül. A dokumentum megállapítja, hogy „az általános jobbikos vélekedéssel ellentétben – miszerint mivel mi állunk ki a leghatározottabban a külhoni magyarokért, ezért mi vagyunk a legnépszerűbbek – az igazság az, hogy a Jobbik támogatottsága határon túl még a hazaitól is elmarad”. Szávay István szerint ezért minden elcsatolt régióban egy-egy „szervezetet” kell csak létrehozni, az egyes régiók vezetőit a Jobbik elnöksége nevezné ki, ők pedig „megyei elnökökként” végeznék a munkát Szávayékkal együttműködésben.

A Jobbik kommunikációja szerint határon túli terjeszkedést nem a párt, hanem az elszakított területeken élő magyarok kezdeményezték, akik jelezték, hogy munkájukkal szeretnék segíteni a mozgalmat. Szávay csíkszeredai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, nem hagyományos pártépítésről van szó, nem kívánnak hierarchizált szervezeteket létrehozni, a jobbikos csoportok régiókba szerveződött baráti körökként fognak működni. A külhoni jobbikosoknak alapvetően három feladatuk lesz. Egyrészt segíteni abban, hogy a Jobbik nemzetpolitikája az eddigieknél is hatékonyabb, hitelesebb legyen, a képviselők több ügyet fel tudjanak vállalni. Másrészt eljuttatni a párt üzeneteit a helyi magyarsághoz, itt főként internetes aktivitásra számítanak. Harmadrészt támogatni olyan civil kezdeményezéseket, mint például az autonómia ügyében indított európai polgári kezdeményezés – derült ki a sajtótájékoztatón.



A székelyek Orbánba szerelmesek

A kiszivárogtatott jelentés szerint a Jobbiknak Felvidék mellett Erdélyben sem áll túl jól a szénája. „Minél jobban közelítünk a határtól Székelyföld felé, annál inkább fogy a népszerűségünk, és nő az Orbán Viktorba szerelmes székelyek száma” – fogalmaz Szávay. A Jobbik remélte, hogy az MPP-ben jobbikos fordulat fog bekövetkezni azzal, hogy Szász Jenőt Biró Zsolt váltotta a párt élén. A párt gyengülése „lehetőséget teremthet erre a fordulatra, és az alapvetően Jobbik-szimpatizáns megyei vezetőség hatalomátvételére” – írta Szávay. Biró Zsolt azonban nem a Jobbik szájíze szerint vezeti az MPP-t, sőt, az RMDSZ támogatására szólították fel híveiket a decemberi parlamenti választásokon.

A párt határon túli alacsony támogatottságának mértékét helyesen mérték fel, legalábbis Erdélyben, ugyanis az utóbbi időszak erre vonatkozó mérései megerősítik ezt az állítást. Kiss Tamás szociológus szerint a Jobbiknak jóval kisebb a társadalmi beágyazottsága Erdélyben, mint azt sokan gondolják Magyarországon. „A szavazói opciókra vonatkozó vizsgálatokból kiderül, hogy a párt erdélyi támogatottsága nagyon alacsony, úgy 1,5% körüli. Alacsonyabb, mint az MSZP támogatottsága, körülbelül a Demokratikus Konvencióéval egyenértékű” - mondta lapunknak a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Hozzátette: elképzelhető, hogy egyes terekben arányon felül találni jobbikosokat, nemzeti radikálisokat, de a pártnak szociológiai vizsgálatokkal mérhető társadalmi beágyazottsága nincs.

Kiss Tamás


Egyik erdélyi magyar párt sem elég jó a Jobbiknak

A Jobbikról Tőkés László, az EMNP fővédnöke is elítélően nyilatkozott, amikor Baráth Zsolt képviselő az Országgyűlésben a tiszaeszlári vérvádat emlegette, ugyanakkor a párt második kongresszusán megkövette a Jobbikot, és úgy fogalmazott, hogy aki segítő jobbot nyújt nekik, azt nem szabad elutasítani.

A Szávay-féle dokumentum szerint a Jobbik csalódott az EMNP teljesítményében is, mivel azonban a párt támogatóinak jelentős része a Jobbikkal szimpatizál, ezért a nemzetpolitikai kabinetelnök javasolta, továbbra is tartsák fenn az együttműködést. Szávay István az EMNP kolozsvári kongresszusán ennek megfelelően vastapsot kapott, míg a Jobbik ifjúsági tagozata részt vett az EMNP újonnan megalakult ifjúsági partnerszervezete, a Minta alakuló ülésén. Szávay az RMDSZ kapcsán megjegyezte, a vártnál is nagyobb győzelme az önkormányzati választásokon új helyzetet teremtett, így „tetszik vagy nem, de érdekünk legalább egy felszínes viszony kialakítása a párttal”.

Szávay István mostani körútján hangsúlyozta, hogy a Jobbik terjeszkedését erdélyi szervezetek nem, csak magánszemélyek segítik. Nagyváradon ugyanakkor az EMI-székházban tartott sajtótájékoztatót Szávay, miközben a székház előtt Szabó József MIÉRT-elnök flashmobot szervezett a Jobbik erdélyi jelenléte ellen.

Sorbán Attila Örs EMI-elnök a Transindexnek úgy nyilatkozott, ő is utólag értesült arról, hogy Szávay nagyváradi irodájukban tartott sajtótájékoztatót. „A helyi EMI-sek közül valaki baráti szívességből adta oda a székhelyet erre a célra, az elnökségtől senki nem volt megkeresve. Mi nem segítünk senkit a pártszervezésben” - fogalmazott az ifjúsági vezető.


Politikai marketing

Még ha szociológiailag nem is mutatható ki hangsúlyosan a Jobbik jelenléte, hatása, a párt által meghonosított diskurzus lépten-nyomon tetten érhető. Magyarországon a Jobbik megerősödésével egyre nyíltabbá vált az antiszemita beállítottság, egyre kevésbé tartozik a szégyellhető dolgok közé, és ez a jelenség Erdélybe is beszivárgott, ahol a radikális jobboldaltól elhatárolódó Fidesz és a radikális Jobbik szimpatizánsai között sok esetben elmosódik a határvonal.

Péter László szociológus szerint a számok azt mutatják, hogy az erdélyi magyar népesség többsége egy önbesorolásos skálán inkább jobboldalinak mondja magát. „Tudjuk jól, hogy ezek címkék. Manapság a politikai spektrum a rendszerellenes és fundamentalista pártokat leszámítva nagyon kis térben tömörül. A rendszerellenes pártok a fennálló politikai rendnek az egyébként nyilvánvaló problémáit próbálják tematizálni, és úgy pozicionálják magukat, mintha kívül lennének a politikai rendszeren, ilyen a Jobbik is. Ezeknek a pártoknak a retorikája a politikai marketing, a brand szempontjából eltér az összes többitől, ezért a láthatóságuk magasabb” - fogalmazott a társadalomkutató. Úgy vélte, a jelenség problémás jellege ott mutatkozik meg, hogy a társadalmi láthatóság nemcsak az interneten, a webkettes felületeken növekszik, hanem kezd megjelenni a mainstream médiában is.

Péter László


„Ugyanakkor beszélnek róluk egy ellendiskurzusban is, ami marketing szempontból megint csak előnyös számukra, hisz mindegy, mit mondanak róluk, csak beszéljenek. Normál időszakban a szélsőjobboldali pártok európai viszonylatban 10-12%-ot szoktak begyűjteni, válságban ezt fel tudják tornázni 20%-ra. Növekvő trend elején vagyunk, de úgy gondolom, hogy semmilyen körülmények között ez a mutató Erdélyben nem fogja meghaladni mondjuk a 7-10%-ot, nagyon nagy, 3%-os hibaküszöbbel gondolkodva” - vázolta.


Rövid távon nem várható radikalizálódás

Hozzátette: abból kiindulva, hogy Erdélyben egy multikulturális, multietnikus, kvázi toleráns miliőben szocializálódtak a magyarok, ők is kisebbségi helyzetben vannak, nem hiszi, hogy erőteljes radikalizálódásról lehetne beszélni. „Az, hogy a Jobbik a választások előtt politikai marketing megfontolásokból csoportokat hoz létre, csak az ő malmára hajtja a vizet. Ez arra is jó, hogy bizonyos kérdéseket mi is tematizáljunk és helyretegyünk. Nem kell morális pánikba esni, hanem ennek is, ha van ilyen, a pozitív funkcióját is megnézni. Ez a tematizáció a dolgoknak a helyre tételét jelentené” - vélte Péter László.

Kérdésünkre, hogy a Jobbik által képviselt radikális irányvonal erdélyi terjeszkedésének vannak-e túlzott veszélyei, a szociológus elmondta: túlzott veszélyei nincsenek, de elképzelhető egyébként, hogy a magyaroknak is kell ellenségkép, a magyaroknak is kellenek Erdélyben bűnbakok, és ezt felmutatja nekik a Jobbik. „Megegyezhetünk abban, hogy ez kontextuális, elsősorban a magyarországi választásokról szól, ennek a ciklusa, a fluktuációja szorosan kötődött a magyar választási kampány üteméhez. Ha Magyarországon lejárnak jövőre a választások, akkor valószínűleg a Jobbik is visszavonul Erdélyből a virtuális térbe. Azonban, ha a helyzet romlik, a válság élesedik, lehet, hogy amit most mondtam, az éppen hibás. Rövid távon azonban nem várható radikalizálódás, és ilyen szempontból a választási hajlandóság még mindig a legerősebb mutató” - zárta a szakember.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS