2019. december 11. szerdaÁrpád
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogy néz ki egy Schweighofer-fűrésztelep?

B. D. T. B. D. T. 2013. május 22. 13:52, utolsó frissítés: 13:52

A cégnek PR-erősítő, nekünk információgyűjtési kísérlet volt a szászsebesi gyárlátogatás. Cáfolják a pletykákat a radioaktív ukrajnai fáról és a környezetszennyező biomassza-erőműről.


A többméteres rönkök kérgébe vasfogak marnak, majd könnyedén passzolgatják át egymásnak a fenyőtörzseket. Nyújtott félhengerszerű futószalagot látunk az ablakból, mindenik sor vasfogazat letép egy kicsit a gurigázó törzsekből. Az irányítófülkében egy srác üldögél, előtte filmbeli űrhajó-vezérlőpulthoz hasonló számítógépes irányítóberendezés sok monitorral, gombokkal.

Iszonyatos és kérlelhetetlen hatékonysággal kebelezi be a gépezet a törzseket, elsőként a lehulló háncs és a szálkás, lecsupaszított fa válik végleg szét. Az egykor ki tudja, melyik romániai erdőben nyújtózkodó fenyő több száz méteres utat tesz meg ezután a futószalagon, gyalulják, méretre vágják, csiszolják, és végül a világszerte ismert HS-logós csomagokba kerül.



Fém csattan fémen, fém csattan fán, a fehéren tündöklő deszkák, lécek raktárba vagy szárítóba utaznak tovább, a kéreg, fűrészpor és egyéb “hulladék” pelletté préselődik, egy másik feldolgozóba kerül, vagy ha másra nem használható, a hőerőművet táplálja.


Ha lehunyom a szemem, és nemcsak a munkavédelmi füldugóval tapasztom be a fülem, hanem valami hatékonyabb módszerrel próbálom kiszűrni a gyár zaját, akár fenyőerdőbe képzelhetném magam. A fenyőillat mindent áthat. Tényleg nincs füst, még a hőerőműből is csak gőzszerű, vékony füstoszlop száll fel. Mégsem tudom túltenni magam azon, amit látok. Hatalmas, félelmetes, precízen és összehangoltan működő gépezetet, egy “fenyő-vágóhidat”.





A Holzindustrie Schweighofer szászsebesi fűrésztelepe 53 hektáros területen fekszik – ezt látogattuk meg Édler András György, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara vezetőjének kezdeményezésére, akinek egyik elsődleges célja az volt, hogy meggyőződjön arról, az egészségre és a környezetre nem káros egy ilyen beruházás, illetve hogy meggyőzze a Rétyen hasonló gyárat tervező befektetőt arról, fontos lenne egy Kovászna megyei céget létrehozniuk. Így nemcsak a terület- és ingatlanadó, valamint a jövedelmek utáni adó maradna a befektetés megvalósulása esetén Kovászna megyében, hanem


az áfa- meg a profitadóból is visszakapna a térség.



galeria_11257.JPG
Nagy nehezen átverekedtük magunk a szászsebesi dugón, az ipari negyedben egymás mellett van a két nagy faipari óriáscég, balra a Schweighofer, jobbra a Kronospan. Utóbbi kéményei jobban füstölnek: farostlemezeket gyártanak ott, és vegyi anyagokat is használnak. (Az Erdélyi Napló információi szerint előbb-utóbb a Kronospan is megjelenhet Rétyen, Romániában ugyanis a Schweighofer-egységek mellett építették ki gyáraikat)
galeria_11258.JPG
A Holzindustrie Schweighofer brand színe a narancs és szürke
galeria_11259.JPG
Takaros irodaépület az 53 hektáros telep elején
galeria_11260.JPG
Sok alkalmazott jár biciklivel, és födött tároló is rendelkezésükre áll
galeria_11261.JPG
Az egyik konferenciateremben vár a szászsebesi vezetőség: Herbert Sattler, Razvan Cosma és Robert Schelberger (jobbról balra), velük szemben Édler András György, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara vezetője
galeria_11262.JPG
Zuhogó esőben ülünk autókba, hogy eljussunk a tulajdonképpeni gyárépületekhez


A kamaravezetőt két újságíró kísérte el a gyárlátogatásra.

A Romániában jelenleg két fűrészüzemet (Radócon és Szászsebesen) és két fafeldolgozót (Szeretvásáron és Kománfalván) működtető cégcsoport forgalma 2012-ben 500 millió euró volt. Rétyen a Schweighofer egy 70 hektáros területet vásárolt a szászsebesihez hasonló telep létrehozása céljából, ahol 650 dolgozót foglalkoztatnának; a korábbi bejelentések alapján 150 millió eurót szándékoznak befektetni. Az összeg legnagyobb részét a németországi gyártósor és a gépek megvásárlására fordítanák a cég képviselőinek közlése szerint.

A szászsebesi vezetőség készségesen és udvariasan fogad, mindenhol fényképezhettünk, „nincs titok a technikai folyamatban, egy fűrésztelep mindenhol így néz ki az egész világon”, viszont a munkásokkal nem állhattunk szóba. A fizetésekről ezúttal sem mondtak konkrétumot, csak annyit, hogy Szászsebesen a versenytársak által kínált hasonló állásért járó fizetéseknél valamivel többet ajánlanak. A Kovászna megyei cég létrehozásának javaslatát megfontolják, erről még nincs döntés – közölték Édler kérdésére.

Szászsebesen tavaly 800 ezer lej helyi adót fizettek a város költségvetésébe. A 2002-ben alapított gyárnak jelenleg 750 alkalmazottja van, akiknek nagy része,


mintegy 500 fő szakképzetlen,

helyben tanítják be őket. A vezetőség szerint a szászsebesi munkások meg vannak elégedve a körülményekkel, nincs nagy munkaerő-fluktuáció, és előrelépési lehetőség is nyílik, ugyanis ha valaki továbbáll a magasabb beosztású szakemberek közül, mindig igyekeznek a munkások közül találni utánpótlást a posztra.

A szászsebesi gyárban 4 váltásban dolgoznak a következő beosztásban: 3 napon keresztül napi 12 órát nappali műszakban, utána 3 nap szabad, utána 3 nap éjjeli műszak – az azonban nem biztos, hogy a rétyiben, ha felépül, pont ilyen munkaidő-szerkezetet vezetnek be. A vállalat vezetői kiemelték, a helyiek számára hirdetik meg a munkahelyeket, mert fontosnak tartják a régió gazdasági fellendülését.

Szászsebesen hétvégén is teljes gőzzel folyik a termelés, a gyár indulása óta nem volt leállás. Az átlátható bónuszrendszer is motiválja a dolgozókat, valamint a biztonság: fennállásuk óta egyszer sem késtek a fizetések kiadásával, 13. fizetést is adnak, sőt tavaly, mivel jó év volt, még 14. fizetést is kaptak a dolgozók – közölték érdeklődésünkre.

A Schweighofernek még soha egyetlen tervezett beruházása sem hiúsult meg, és nagyon fontosnak tartják, hogy a Kovászna megyei közvéleményt megfelelően informálják, válaszoljanak a felmerülő aggodalmakra, ezért egy szóvivőt bíztak meg a rétyi beruházással kapcsolatos kommunikációval – derült ki a találkozón. Kérdésünkre, miszerint mennyiben befolyásolja a beruházást a fő kezdeményező, Olosz Gergely szenátor lemondása, a cég képviselői azt mondták, direkt módon nem érinti, hiszen nem politikai, hanem gazdasági szempontoknak kell érvényesülniük egy ilyen befektetésnél. A szászsebesi vezetőség ugyanakkor utalt arra, több általunk felvetett kérdésben a csúcsmenedzsment illetékes, ők elsősorban a szászsebesi gyárról, az itt zajló munkáról tudnak tájékoztatást adni.

A környezetre és az egészségre gyakorolt hatás egy ilyen gyárnál – amihez hasonló Rétyen is épülne – a nullával egyenlő,


az egyetlen veszélyforrás a zajszennyezés lenne,

ám lakott területektől távol ez sem jelenthet problémát – fejtették ki. Nem használnak vegyi anyagokat, ragasztóféléket, csak a nyers fát dolgozzák fel, mechanikai vágás zajlik, tevékenységük nem jelent potenciális veszélyt a lakosságra – hangsúlyozták.

Az építkezési engedélyhez elkészítik a szükséges hatástanulmányokat, és azokat megosztják a közvéleménnyel – ígérték a rétyi projekt kapcsán. Egyelőre nem kértek tőlük EIA-t (Environmental Impact Assasement), azaz teljeskörű környezeti hatástanulmányt, ám természetesen a törvényes eljárásnak megfelelően minden követelménynek, amit a hatóságok támasztanak, eleget fognak tenni - tették hozzá.

Az egészségre gyakorolt hatás tekintetében az egyedüli szennyező tényező a szállítás lehet, ám közel 100%-ban vasúton szállítják a konstancai kikötőbe a termékeiket, a nyersanyag pedig részben teherautókon, részben vasúton érkezik – a közlekedési hatástanulmányból majd kiderül, milyen mértékű ennek a hatása a környezetre. A vállalat a társadalmi felelősségvállalást (CSR) is komolyan veszi, Szászsebesen óvodát, öregek otthonát építettek, iskolát újítottak fel, a gyulafehérvári kórházat is támogatták.

Egyes híresztelések szerint Ukrajnából sugárszennyezett fát dolgoznak fel – ezt a pletykát határozottan cáfolták a cég képviselői. Több mint 60 országban vannak üzleti partnereik, akikkel tartósan jó kapcsolatban állnak, senki nem merné ezt a bizalmi viszonyt veszélyeztetni, és tönkretenni a cég jó hírét - szögezték le. Ráadásul ha akarnák, sem tudnának áthozni a határon ilyen fát, hiszen szigorú ellenőrzés van.


A Csernobilhoz közeli erdőkből nem szállítanak fát,

a legközelebbi kitermelési helyszínük 200-300 km-re van onnan. Független szakértők ellenőrzik a faanyagot, a hatóságok a szállítmányok mindegyikét szigorú vizsgálatnak vetik alá a határon, radioaktivitást is mérnek.

Édler korábban kikérte a cégbíróságtól a Schweighofer négy romániai telephelyének adatait, és a szeretvásári leányvállalatnál egy alkalmazott szerepel a 2011-es nyilvántartásban. Rákérdezve a cég képviselői cáfolták, hogy ez reális lenne, Szeretvásáron ugyanis jelenleg 210 dolgozójuk van; megtörténhet, hogy az a telephely abban az évben nevet változtatott, ezért került egy ilyen furcsa adat a rendszerbe.

Az erőműben keletkező hamut Szászsebesről egy Szeben melletti speciális tárolóba szállítják, közben felépítettek egy saját tárolót is, amihez a környezetvédelmi engedélyt várják. Ausztriában egyébként a fa elégetéséből származó hamut a földek termékenyebbé tételére használják, ám Romániában a szabályozás olyan, hogy ezt tárolni kell. Az erőmű nemcsak a vállalat energiafüggetlenségét biztosítja, hanem a fölösleges elektromos energia a közhálózatba kerül.



Rétyen évi 800 ezer köbméter rönköt dolgoznának fel – ez a tervezett kapacitás. 100%-ban romániai nyersanyagot használnának, ha lehetséges, akkor 150 km-es körzetből, ám szükség esetén ezt kiterjesztik. (Ukrajnából és Fehéroroszországból származó fát a radóci üzemben dolgoznak fel.) Szászsebesen látogatásunk pillanatában mintegy


45 ezer köbméter rönköt

tároltak a gyár területén, és 20-25 ezer köbméter feldolgozott fa várakozott az udvaron; a cél természetesen nem a tárolás, hanem hogy vágás, szárítás, csomagolás után minél hamarabb megrendelőre, vásárlóra találjon a fa, és útra tudják tenni.

Édler András – aki már előző hónapban találkozott a cég képviselőivel – a május 15-i látogatáson ismételten hangsúlyozta, mennyire fontos lenne, hogy egy Kovászna megyében bejegyzett cég építse fel a rétyi gyárat, illetve hogy amilyen munkálatot csak lehet, helyi cégekkel végeztessen el a Schweighofer, amennyiben létrejön a beruházás és megkapnak minden engedélyt. „Úgy látom, egyre inkább kezdik megérteni, miért fontos ez nekünk” – nyilatkozta a kamara elnöke.

Édler szerint meggyőző volt a gyárlátogatás, tényleg nem használnak egészségre káros anyagokat, vegyszereket, ami a levegőbe kerülhetne, így az egész feldolgozás „csak annyira veszélyes az egészségre, mint maga a favágás”.



„Továbbra is várjuk, megteszik-e a lépést az önálló cég létrehozását illetően, szerintem ez egy fontos lépés lenne a közösség felé” – tette hozzá. Szerinte a vállalat érdemben cáfolta az egyes körökben terjengő vádakat az egészség- vagy környezetkárosító hatás kapcsán, és hajlandónak mutatkozik


kommunikálni a Kovászna megyei civilekkel,

szakmai csoportokkal, ennek jele a szóvivő alkalmazása is. A rétyi beruházásra az urbanisztikai engedélyt a szászsebesi vállalat nevére kérték, ezután következne az engedélyek beszerzése, hatástanulmányok elkészíttetése, hogy építkezési engedélyhez folyamodjanak, ám ha csak utólag jegyzik be a Kovászna megyei céget, akkor ezek nem lesznek érvényesek, sőt lehet, akkor már nem hoznak létre önálló entitást a megyében – hívta fel a figyelmet Édler, aki fontosnak tartaná, hogy más szakemberek, közszereplők is hangsúlyozzák ezt az aspektust a nyilvánosság előtt, és lobbizzanak a megye gazdasági fejlődése érdekében.

Ha nem kerül sor az önálló Kovászna megyei cég létrehozására, az azt jelentené, a Schweighofernél nem értették meg annak a közösségnek a kérését, amelybe hosszú távon integrálódni akarnak, ez negatív dolog lenne – mondta kérdésünkre. Ez azt is jelentené, a befektetés hozadéka kisebb lenne a közösség számára, hiszen csak az ingatlan- és területadók, illetve a személyijövedelem-adók maradnának a megyében.

A kamara elnöke szerint kérdés maradt ugyanakkor, a Rétyi Nyír természetvédelmi területhez való közelség milyen kockázatot, esetleg plusz kötelezettségeket jelenthet a beruházónak; emellett kérdés az is, egy ekkora volumenű fafeldolgozó nyersanyagigényét mennyire tudják majd a környékbeli és szomszéd megyei erdők kielégíteni.

A Transylvanian Wildlife Project (TWP) természetvédelmi szervezet szerint a beruházás kapcsán az első és legfontosabb kérdés, hogy


a kitermelt fa helyett ki fog újat ültetni,

és hogy eddigi tapasztalatok alapján lépést tart-e az újraültetés üteme a kitermelésével.

A rétyi beruházás tervét bejelentő sajtótájékoztatón egyébként Gerald Schweighofer azt nyilatkozta, az újraültetésért az erdőtulajdonosok felelősek. A Szászsebes környéki erdők eltűnésének gyanúját pedig a cég egyik képviselője azzal próbálta eloszlatni: „nézzenek ki az ablakon, láthatják, még mindig vannak erdők a város körül”.

Egy 28 éves, 1 hektáros ültetett fenyőerdőt ha letarolnak, az optimális esetben 840 köbméter nyersanyagot jelenthet – egy évi 800.000 köbméter nyersanyag-feldolgozókapacitású gyár tehát 953 hektár erdőből kitermelt nyersanyagot „fogyaszthatna” el. Ám a romániai erdőkből hektáronként mintegy 500 köbmétert lehet kitermelni, ez azt jelenti, évente 1600 hektárra van szükségük. A cég képviselői ugyanakkor hangsúlyozzák, a tervezett rétyi fűrésztelepen feldolgozandó fának csak egy részét hoznák a környékről: havonta 5 ezer köbmétert Kovászna, 16.600 köbmétert pedig Hargita megyéből terveznek feldolgozni. Azt is fontosnak tartották ismételten leszögezni, hogy legális keretek között történik a hozzájuk kerülő fa kitermelése is, a romániai törvények betartásával, az pedig az erdőtulajdonosoknak előírja az újraültetést tarvágás esetén.

Az utóbbi évtizedben Romániában évente átlagosan 28 ezer hektár erdő tűnt el (ebbe az illegális fakitermelés „eredménye” is beleértendő, aminek a Schweighofer cég, saját bevallása szerint legalábbis, esküdt ellensége.) Románia területének 29%-át borítja erdő, ez az arány az Európai Unió országaiban átlagosan 42%.

Kovászna megye 47%-át borítja erdő, ez 174.790 hektár, amelynek 61%-át magánerdészetek adminisztrálják – írja a magát faipari érdekvédelmi szervezetként meghatározó Ecosilva Egyesület weboldalán, ahol amúgy éles vádakkal illetik a Kovászna megyei illetékes intézmények vezetőit és alkalmazottait az erdők letarolása és illegális vagy félillegális értékesítésében játszott, feltételezett szerepük miatt. A helyi döntéshozók jogköreinek növekedésével ezek kezébe került az erdőkitermelés feletti ellenőrzés, a kitermelés jogát csókos cégek nyerik el, az erdészetek alkalmazottai hivatalos jövedelmükből megengedhetetlen anyagi javakat halmoztak fel, sok esetben nem biztosítják az újraültetést sem, és szerintük előfordult az is, hogy a Holzindustrie Schweighofer szászsebesi telepének áron alul játszottak át Kovászna megyei fát - írják.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS