2018. január 22. hétfőVince, Artúr
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Észrevételeket vár a környezetvédelmi ügynökség a Schweighofer-dokumentációhoz

B. D. T. 2013. május 30. 13:23, utolsó frissítés: 13:26

Hol tart az osztrák fafeldolgozó rétyi beruházásának engedélyeztetése? Igazán szigorú vagy voltaképpen szemfényvesztés a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás?


Eddig a térségi urbanisztikai tervhez (PUZ) szükséges környezetvédelmi engedélyt kérelmezte a szászsebesi Holzindustrie Schweighofer Srl. a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől – közölte a Transindex megkeresésére az ügynökség. A cég letette a PUZ első verzióját, és elindult a PUZ besorolásának folyamata. A PUZ-hoz szükséges környezetvédelmi engedély kiadása a 2004/1076-os kormányhatározat, illetve a 2001/42/EC számú európai direktíva alapján történik (ez szabályozza a Strategic Environmental Assessment, azaz Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat elkészítését).

Jelen pillanatban a PUZ szóban forgó verziója kikérhető a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Felügyelőségtől, vagy elérhető az apmcv.anpm.ro honlapon.

Az engedély megszerzésének folyamatáról az ügynökség közölte: a 2004/1076-os kormányhatározat 10. paragrafusa alapján létrejövő különleges bizottság hivatott elemezni a leadott dokumentációt, ez alapján történik a terv besorolása, amely során a Környezetvédelmi Felügyelőség a határozat 1-es mellékletében szereplő kritériumokat alkalmazza, ugyanakkor


figyelembe veszi a közvélemény részéről érkező észrevételeket is.



(A kritériumok között a jövőbeni tevékenységnek a természetre és a meglévő erőforrásokra gyakorolt hatásának mértéke, a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatás, a terv kapcsán felmerülő releváns környezeti problémák szerepelnek, valamint hogy az illető térségben az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorol-e lehetséges negatív hatást, vagy egy közelben lévő védett terület sérülhet-e a tervezett tevékenység miatt stb.)

A Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat eredményeit a határozat 12-es paragrafusának értelmében az intézmény nyilvánosságra hozza a döntés meghozatalát követő 3 napon belül.

A beruházás engedélyeztetési folyamata során ezután következik az építkezési engedélyhez szükséges technikai dokumentáció összeállításának szakasza (Documentatie tehnica pentru obtinerea Autorizatiei de construire – „DTAC-szakasz”), amely a környezetvédelmi beleegyezés (acord de mediu) megszerzésével zárul. Majd csak a gyár elindulásakor esedékes csupán a környezetvédelmi működési engedély megszerzése – derül ki az ügynökség írásos válaszából. Csak miután a beruházás Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálatát (SEA) elfogadják, azután a 2010/135-ös rendelet értelmében lehetne szó az EIA (Environmental Impact Assessment, azaz Környezetvédelmi Hatásvizsgálat) elindításáról.

Ha már kellőképpen összezavarodtunk a rövidítések és törvényparagrafusok között, Kovács Zoltán Csongor környezetvédő aktivista magyarázata önthet tiszta vizet a pohárba:


az engedélyeztetés három lépcsős.

Az első szakaszban zajlik a projekt általános, stratégiai beillesztése területrendezésileg (ez az első nagy általánosságú lépés, amelynek a végén az üzem kap egy jóváhagyott PUZ-t, területrendezési tervet). Ezt nevezik a SEA procedúrának, ehhez nem szükségesek konkrét adatok kibocsátásról, potenciális vagy adott környezetromboló hatásokról.

A második szakaszban zajlik a projekt konkrét környezetvédelmi jóváhagyásának procedúrája, ebből lesz a környezetvédelmi engedély (EIA), itt már tárgyalják a konkrétumokat is. A harmadik szakaszban, miután megvan a környezetvédelmi engedély, jön az építkezési engedély, majd az üzemeléshez kibocsátanak környezetvédelmi működési engedélyt, ami már az előző szakaszok eredményei alapján gyakorlatilag teljesen formalitás – közölte Kovács.

„A romániai törvénykezés szerinti környezetvédelmi engedélyeztetési folyamat a gyakorlatban egyáltalán nem hatékony. Papíron jól mutat: többlépcsős, közmeghallgatásokat, véleményezési lehetőséget biztosít. A gyakorlatban azonban az engedélyeztetési eljárás kezdete elvi szintű, konkrétumok nélküli formalitás, ahol semmilyen projekt nem szokott elbukni. Mihelyt a befektető átlép a második, elméletileg lényegi, tartalmi szakaszba, addigra már jelentős pénzösszeget fektetett az engedélyeztetési eljárásba,


és ez egy tehetetlenségi erőt biztosít a folyamatnak:

’szegény befektető már annyit befektetett’ szindróma” – nyilatkozta ennek kapcsán a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

Az engedélyeztetési folyamat központi elemét alkotó környezeti hatástanulmányt is a beruházó fizeti, és ő szerződtet erre szakcéget – hívja fel a figyelmet Kovács.

„Egyetlen vállalkozó sem fog olyan céggel szerződést kötni és fizetni is neki, amelynek a tanulmánya azt állapítja meg, hogy projektje környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan. Nem is létezik egyetlen ilyen hatástanulmány sem Romániában. Ami pedig a hatástanulmányok független, hatóságok általi ellenőrzését és jóváhagyását illeti, ez teljesen formai, és nem tartalmi. Megnézik, hogy magába foglalja-e például a törvény által előírt biodiverzitás fejezetet, de abba már a hivatal nem köt bele, ha abban az szerepel, hogy jegesmedvék vannak a területen” – ecsetelte a kibúvók lehetőségei kapcsán a környezetvédő.

Szerinte a nyilvánosság beleszólási lehetősége is voltaképpen szemfényvesztés. „Bármilyen észrevétel, javaslat, kifogás van, a beruházó cég köteles arra választ adni, és azzal lezárul a folyamat.


Nem köteles semmilyen tartalmi korrektúrára,

csak egyszeri válaszadásra. Ez a válasz lehet teljesen kitérő is. Úgyhogy egy reális lehetőség van ténylegesen leállítani egy projektet környezetvédelmi megfontolásból: az amúgy komplex engedélyeztetési eljárásban valahol törvénytelenséget fedezni fel, és ezzel bírósághoz fordulni. Ehhez szaktudás, tapasztalat, jó ügyvéd, kitartó figyelem és nyomonkövetés, valamint idő és pénz kell” – magyarázta Kovács Csongor.

Az ügynökségtől kapott információk alapján tehát a Schweighofer - ha szándékában áll is - még nem jegyzett be Kovászna megyei céget. Ezt korábban Édler András György, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke kérte a cégtől, azzal érvelve, hogy akkor a beruházás megvalósulása esetén nemcsak a terület- és ingatlanadó, valamint a jövedelmek utáni adó maradna a befektetés megvalósulása esetén Kovászna megyében, hanem az áfa- meg a profitadóból is visszakapna a térség.

A szászsebesi fűrésztelep vezetői múlt héten azt nyilatkozták az engedélyeztetés kapcsán, egyelőre nem kértek tőlük EIA-t, azaz teljeskörű környezeti hatástanulmányt, ám természetesen a törvényes eljárásnak megfelelően minden követelménynek, amit a hatóságok támasztanak, eleget fognak tenni.

A Romániában jelenleg két fűrészüzemet (Radócon és Szászsebesen) és két fafeldolgozót (Szeretvásáron és Kománfalván) működtető cégcsoport Rétyen egy 70 hektáros területet vásárolt a szászsebesihez hasonló telep létrehozása céljából, ahol 650 dolgozót foglalkoztatnának; a korábbi bejelentések alapján 150 millió eurót szándékoznak befektetni, és évi 800 ezer köbméter rönköt dolgoznának fel Rétyen. 100%-ban romániai nyersanyagot használnának az új fűrésztelepen; ha lehetséges, akkor 150 km-es körzetből, ám szükség esetén ezt kiterjesztik.



A Transylvanian Wildlife Project (TWP) természetvédelmi szervezet hangsúlyozza, a beruházás kapcsán az első és legfontosabb kérdés, hogy a kitermelt fa helyett ki fog újat ültetni, és hogy eddigi tapasztalatok alapján lépést tart-e az újraültetés üteme a kitermelésével. A cég vezetőinek korábbi nyilatkozatai az újraültetéssel kapcsolatban az erdőtulajdonosokra hárították a felelősséget. A szervezet szerint


teljeskörű környezetvédelmi hatástanulmányra lenne szükség

a beruházás kapcsán, amelyet még azelőtt publikálni kellene, mielőtt a tervezési szakasz lezárul.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS