2017. június 26. hétfőJános
20°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Romakilakoltatások Romániában: „a szemét mellé dobtak, mintha mi is hulladékok lennénk”

2013. június 19. 15:43, utolsó frissítés: 15:43

Széleskörű szegregációhoz vezettek a sokszor belváros-felújítás vagy fejlesztés címén végzett kényszerkilakoltatások – állapítja meg az Amnesty friss jelentése.


A román hatóságok többezer állampolgárt árultak el be nem tartott ígéretekkel, és teljes mértékben ignorálják megfelelő lakhatáshoz való jogukat – bírál az Amnesty International legutóbbi, június 18-án nyilvánosságra hozott jelentésében. A kényszerkilakoltatásokat dokumentáló jelentésben öt roma történetét követik végig, amely illsztrálja azon emberek tapasztalatát, akiket lakhelyükről, negyedükből a város perifériájára szorítottak: elveszítették otthonukat, leszakadtak a társadalmi kapcsolathálókról, stigmatizálódtak, nehezen férnek hozzá az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, és traumatizálta őket maga a kilakoltatás is.

Roma nő a nagybányai Craica negyedben. Fotó: © Mugur Vărzariu via amnesty.org


Sérülékeny társadalmi kategóriába tartozó, szegénységi küszöb alatt élő embereket utasítottak ki a társadalomból, akik szenvednek a nem megfelelő lakhatási körülmények miatt; a törvénykezés – dacára annak, hogy a kormány elfogadta a nemzetközi standardokat – messze nem megfelelő, nem biztosítja a megfelelő lakhatást minden polgárnak, sem a jogot, hogy a kilakoltatások ellen fellépjenek – nyilatkozta Barbora Černušáková, az Amnesty International szakértője.

>> A jelentés szövege román, angol vagy francia nyelven innen letölthető >>

A törvények lehetővé teszik, hogy rég letelepedett roma közösségeket is áttelepítsenek a hatóságok olyan övezetekbe, ahol nem megfelelőek a körülmények, ahol ezek az emberek nincsenek szem előtt, mindezt a belváros-felújítás és fejlesztés címszó alatt; ezek az intézkedések gyakran


további marginalizálódáshoz és elszegényedéshez vezetnek,

és szembemennek az olyan kormányzati politikákkal, amelyek célja a romák és más sérülékeny csoportok társadalmi befogadása – tette hozzá.





Claudia Greta a kolozsvári Coastei utcában lakott 2010-ig, amikor a hatóságok a Patarétre, a szeméttelepéről és vegyi hulladéklerakójáról ismert területre költöztették szomszédaival együtt. Öt hónapig egyetlen szobán kellett osztoznia 11 rokonával - áll a jelentésben. „A szemét mellé dobtak, mintha mi is hulladékok lennénk... a kolozsvári emberek nem tudják, hol és hogyan élünk, hogy egyetlen szobában lakunk, ahol mosdunk, eszünk, házifeladatot oldunk, mindent ott csinálunk” – mondja Claudia.

Rodica egyike volt annak az 500 embernek, akiket Nagybányán lakoltattak ki, ledózerolták otthonaikat, és egy gyár melléképületeiben helyezték el őket, ahol még mindig veszélyes vegyszerek voltak tárolva; egy-egy család egy-két rosszul szigetelt szobát kapott fűtés nélkül, a folyosón közös konyhával és fürdővel.

Dusiát eddig már háromszor lakoltatták ki élete során, utoljára 2012 augusztusában, amikor a Piatra Neamț-i hatóságok 500 romát lakoltattak ki a Munka utcából, átköltöztetve őket


a belvárostól 7 km-re lévő elszigetelt területre.

1 km-re van a legközelebbi buszmegálló, ahová egy sáros kis úton kell elgyalogolni az új lakóhelyétől.

A megszólaltatott személyek történetei, a biztonság hiánya, a nékülözés, a reménytelenség fájdalmasan ismerős a 2 milliós romániai roma kisebbség több tagja számára – nyilatkozta Barbora Černušáková. A hatóságok intézkedései vagy éppen másfajta intézkedések elmaradása, a megszegett ígéreteik jól illusztrálják a romák elleni diszkriminációt, és széleskörű szegregációhoz vezettek – vonta le a következtetést.

Pataréttel kapcsolatban, amely roma gettóként ismert Kolozsváron, 2012-ben a hatóságok azt ígérték, elhelyezik onnan az odatelepített embereket, ám 2013 júniusában még mindig nincs részletes terv kidolgozva erre, és a Coastei utcából kilakoltatottak továbra is várják, hogy igazságot szolgáltassanak nekik – áll a jelentésben. Nagybánya polgármestere, Catalin Chereches 2012-ben azzal nyert választást, hogy


megígérte, leromboltatja a romatelepeket.

A legnagyobb telepet félig már ledózeroltatta, az ottmaradtak pedig félelemben élnek, hogy egyik napról a másikra ők is távozásra kényszerülnek.

2001 októberében a Piatra-Neamț-i polgármester bejelentette, roma gettót akar létrehozni egy felszámolt csirkefarmon – 12 évvel később a helyi hatóságok elérték azt a célt, hogy a városon kívül szorítsák a szegénységben élő romákat - áll a jelentésben.

Ezek az intézkedések törvénytelenek és elfogadhatatlanok, a kormánynak sürgősen be kell szüntetnie ezeket a visszaéléseket, és a helyi hatóságokat rávennie, hogy védjék, tiszteletben tartsák és teljesítsék a lakhatáshoz való jogát minden polgárnak, és szüntessék be a kényszerkilakoltatásokat – szögezte le Barbora Černušáková.




ItthonRSS