Papp Z. Attila: a lényegen nem változtat, hogyan számoljuk a százalékokat
2013. július 10. 16:14, utolsó frissítés: 16:30Az oktatáspolitikai szakértő szerint az iskola szerkezetet át kell alakítani, különbséget kell tenni a szakiskolai és a szaklíceumi képzés között, illetve a szakképzést is modernizálni kellene.
A tavalyi érettségi eredményekhez képest nem lettek jobbak az idei eredmények sem, csak a százalékokat figyelembe véve első látásra ez nem egyértelmű, ugyanis számos diák nem vett részt az érettségin. Erre több módszert is alkalmaztak az iskolák: egyesek lebeszélték a diákokat a vizsgáról, viszont arra is volt példa, hogy az iskola nem adott választási lehetőséget a diáknak, buktatással lehetetlenítette el részvételét az érettségi vizsgán.
Papp Z. Attila oktatáspolitikai szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia kisebbségkutató intézetének igazgatója szerint jó lenne az oktatás ügyével komolyan foglalkozni, akár országos szinten, akár kisebbségi magyar szinten, hiszen becsapóak a statisztikák, a színvonal nem javult.
>> Papp Z. Attila előadása az Adatbank café konferencián: A PISA-vizsgálatok kisebbségi vonatkozásai (videó)
>> Papp Z. Attila: Felsőoktatás a Kárpát-medencében (videó)
"Azért lettek jobbak az eredmények, mint a tavaly, mert nagyon sok diákot nem engedtek érettségizni, az iskolák már érettségi előtt megszűrték a diákjaikat. Úgy lehetne erre a tényre rávilágítani, ha összevetnénk az idén 12. osztályt végzettek számát az idén végzett érettségizők számával" - mondta el megkeresésünkre a szakértő.
Az oktatási minisztérium képviselőinek azzal a pozíciójával kapcsolatosan, mely szerint helyeselték azt, hogy nem mehetett mindenki érettségizni, Papp Z. Attila elmondta, egy kormányzati pozícióban levő személy pozitív dolgokat akar mondani, a dolgok lényegén azonban nem változtat az, hogy milyen módszerrel számolják a százalékokat.
"Ha bírálni akarok, azt mondom, hogy fel kell rázni az egész társaságot, ha szakszerűbben akarok fogalmazni, akkor azt, hogy tudatos oktatáspolitikát kellene folytatni országos szinten és a kisebbségi magyar oktatás szempontjából is. Azoknak a szereplőknek, akik érintettek ebben a kérdésben, őszintén szembe kellene nézniük a helyzettel, ezekkel az eredményekkel és önmagukkal. De ez nem elég: olyan cselekvési terveket kellene kidolgozni, amelyek ténylegesen javítanak a helyzeten.
Az érettségiről szóló hírekben szembeötlő volt, hogy mindenki mennyire pozitívan nyilatkozott. A sajtóban azt hangoztatták, hogy a román és a matematika tétel annyira könnyű volt, hogy ha valaki különösebben nem is tanult, akkor is minimális szintet biztos el tudott érni. Kíváncsi voltam, hogy milyenek lesznek az eredmények. Ha ténylegesen ilyen könnyűek vagy közepesen nehezek voltak ezek az érettségi tételek, akkor jogos kérdés, hogy mégis miért születtek ilyen eredmények?" - mutatott rá az oktatási szakértő.
"Visszatérő érvelés, hogy a szaklíceumokban végzett diákok érettségi eredményei az elméleti oktatásban résztvevők eredményeinél is rosszabbak" - mondta.
Kérdésünkre, mely szerint milyen lehetőség létezik a szakképzésben és az elméleti képzésben résztvevő diákok eredményei közötti törés mérséklésére, Papp Z. Attila elmondta: az iskolai szerkezetet át kell alakítani, különbséget kell tenni a szakiskolai és a szaklíceumi képzés között, illetve a szakképzést modernizálni kellene.
"Nyilván nem egyszerű ezt a reformot megvalósítani, de erre léteznek EU-s források, be kellene vonni cégeket, oktatási tanácsadókat, szakértőket. Nem kellene kitalálni a spanyolviaszt, a döntéshozói gondolkodásban létező tehetetlenséget látom a legnagyobb gondnak. Léteznek receptek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet egy iskolarendszert fejleszteni: a McKinsey-jelentésekből, a PISA-eredményekből sok mindent le lehetne szűrni és alkalmazni már az oktatás alsóbb szintjein. Gyakorlatilag csak ezeket a nemzetközi szakértői, elérhető tanácsokat kellene megfogadni, és nyilván, a helyi, országos, vagy kisebbségi szintekhez adaptálni. A recept létezik, csak a gyógyszert be kellene adni a betegnek" - mondta a szakértő.