Hol bujkálnak a romániai ateisták?
Sólyom István 2013. július 17. 11:48, utolsó frissítés: 11:48Globális szinten hét év alatt átlagban kilenc százalékkal csökkent a magukat vallásosnak mondók aránya. Romániában ezzel szemben négy százalékos növekedést regisztráltak.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint Romániában 20743 ateista és 24314 magát felekezeten kívülinek mondó állampolgár van. A WIN-Gallup International 2012-es, Vallás és ateizmus globális indexe elnevezésű felméréséből kiderül, hogy Románia az egyetlen európai ország, amely a vallásosság tekintetében, a maga 89%-os mutatójával, a világ tíz legvallásosabb országa közé tartozik.
Ovidiu Voicu politológus, a Soros Alapítvány szakembere még a népszámlálás előtt úgy nyilatkozott, hogy mivel a romániai társadalom erősen stigmatizálja az ateistákat, emiatt nem valószínű, hogy számottevően nőne a magukat ateistának valló személyek száma a 2002-es népszámláláshoz képest. Voicu hozzátette: valós, létező jelenség a vallási konformizmus, amikor a vallásosság kerül szóba. Eszerint, kevés olyan személy van, aki egy adott felekezetű családba születve más opciót jelölne meg nyilvánosan, ha a vallásosságára kérdeznek rá. A 2002-es adatok szerint 8524 személy vallotta magát ateistának, így a 2011-es szám ennek két és félszerese, ám így is jóval elmarad Voicu becslésétől, ugyanis a szakember szerint Romániában valójában megközelítőleg 120 ezer ateista van, akik az ország lakosságának 0,3-0,4%-át teszik ki.
A Soros Alapítvány tanulmánya szerint a romániai ateista profilját tekintve 30 év alatti, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfi, aki a társadalom más csoportjaival szemben intoleránsabb, mint az állampolgárok többsége. A politika különösebben nem érdekli, az ideológiai tengelyen pedig középen helyezkedik el. Az egyetlen kisebbség, amely iránt toleranciát tanúsít, az a homoszexuális - derül ki a 2011. júniusában, 1200 személy bevonásával végzett felmérésből.
A Win-Gallup International 57 országra kiterjedő felmérése szerint a világ népességének 59%-a vallásos, 23%-a nem vallásos>, míg 13% meggyőződéses ateista. Az ateisták száma főleg Kelet-Ázsiára koncentrálódik, ahol a kínaiak 47%-a, míg a japánok 31%-a vallotta magát ateistának. Nyugat-Európában ez az arány 14%. Európában a franciák 29%-a mondta azt, hogy ő meggyőződéses ateista, a további sorrend Németország (15%), Hollandia (14%), Ausztria és Írország 10-10%-kal. A legvallásosabb európai ország – világviszonylatban az ötödik – Macedónia, ahol a megkérdezettek 90% vallotta magát vallásosnak, Macedóniát pedig rögtön Románia követi a maga 89%-os vallásossági indexével. A mutató nem meglepő, hisz a különböző intézmények bizalmi indexét vizsgáló közvélemény-kutatásokban rendre az ortodox egyház végez az első helyen.
A Win Gallup International ugyanezt a felmérést 2005-ben is elvégezte, ahhoz képest az 57 országban átlagban 9%-kal csökkent a vallásosok aránya, míg 3%-kal nőtt az ateisták aránya. Adott a kérdés, hogy, ha 9%-os volt a csökkenés, akkor miért nem ugyanakkora a növekedés? Az intézet felhívta a figyelmet, hogy a kérdőívekben különbséget tettek a „nem vallásos” és a „meggyőződéses ateista” kategóriái között. A kutatás megerősíti azt az európai folyamatot, amelynek lényege az egyház és a vallás szétválasztása. Azaz az egyházból való kivonulás nem vezet egyértelműen ateizmushoz. A magukat nem vallásosként definiálók a szó egyházias értelmében nem vallásosak. A felmérésből az is kiderül, hogy az ateizmus korrelációban van az iskolai végzettséggel, azaz a felsőfokú végzettek körében a legmagasabb az ateisták aránya.
Romániában az európai trendek ellenkezője látszik kibontakozni, hisz míg Európa fejlett részén általában csökkenő tendenciát mutat a vallásossági index, addig nálunk 4%-kal nőtt a vallásosság a 2005-ös felméréshez képest. Kiss Dénes vallásszociológus a Transindex kérdésére elmondta: az ország viszonylagos gazdasági fejlettsége, a jómód és az ebből fakadó biztonságérzet rendszerint negatívan hat a vallásosságra.
A lakosság viszonylagos iskolázatlansága hozzájárul a vallásosság magas szintjéhez, mivel a vallásosság csökkenésének másik forrása, a világnak a tudományos ismeretek és a racionális gondolkodás terjedésével bekövetkező „varázstalanodása”. Ezek mellett hazai sajátosságként az ortodox vallás nemzeti volta is ösztönzőleg hat a vallásosságra, hisz aki nem jó ortodox, arra könnyen rásüthető, hogy nem is igazi román. A vallásosság utóbbi évtizedekben bekövetkező erősödését az is fokozta, hogy a kommunizmus ötven éve alatt erőltetett szekularizálás, az ateizmus államvallássá tétele a rendszer bukása után ellenhatást váltott ki, az emberek fokozottabban fordultak a vallás fele - mondta Kiss Dénes.
"Azt is látni kell, hogy a rendszerváltás utáni helyzetet kihasználva az ortodox egyház ellentámadásba lendült, a teljes állami intézményrendszer deszekularizációját, „szakralizálását” tűzve ki célul. Ez a törekvése gyakorlatilag sikerrel járt, ma már az ország minden közintézményében - oktatásban, egészségügyi rendszerben, hadseregben, politikában - legitim az egyházi jelenlét. Ezek közül különösen az oktatásban van ennek hosszú távú következménye, mivel ezáltal a korábban önkéntes jellegű vallásórai képzés ma már minden iskoláskorú gyermek számára gyakorlatilag kötelező. Az ortodox egyháznak ez az ellentámadása jól kifejeződött abban a konfliktusban, amely az evolúció tana körül alakult ki, amelyet az ortodox egyház kivetetett az iskolai tananyagból. Úgy tudom az egyetlen ország vagyunk Európában, ahol az iskolában nem tanítják az evolúciót” - magyarázta a szakember.
Kérdésünkre, hogy miért olyan népszerű a román ortodox egyház, Kiss Dénes elmondta, a fentiek mellett fontos tényező, hogy jelenleg Romániában valójában nincs vallási „szabadpiac”, az emberek többsége csak nagyon erős társadalmi megbélyegzés árán dönthetne úgy, hogy más vallást, más egyházat választ. „E kérdésben megtévesztő, ha az országot az erdélyi városok vallási sokszínűségének mintájára képzeljük el. Az egyetlen, az ortodox egyház rovására látványosan növekvő egyház a pünkösdi, ám ennek növekedésében nagy arányt képeznek azok a romák, akik korábban csak névleg voltak ortodoxok, a valóságban ebből teljesen ki voltak rekesztve. Vagyis ők valójában az egyháznélküliséget váltják fel a pünkösdi egyházba való lépésükkel” - vázolta a szociológus.
Az erdélyi magyarok vallásosságáról a szakértő elmondta: a legnagyobb hasonlóság a többségi nemzethez, hogy az utóbbi két évtizedben a magyarok körében is nőtt a vallásosság, nagyjából az előzőekben felsorolt okokból kifolyólag. Elemzések alapján úgy tűnik, hogy a magyarok esetében is a vallásosságot erősítő tényező, hogy a történelmi egyházak ez esetben is „nemzeti egyházak”. És a románokhoz hasonló a helyzet a gyerekek vallási szocializációja tekintetében is.
Arra a kérdésünkre, hogy mekkora lehet a rejtőzködő ateisták száma Romániában, a társadalomkutató elmondta, valószínű, hogy az ateisták száma nagyobb mint amit a népszámlálásokban rögzítenek, de nem valószínű, hogy nagyságrendekkel nagyobb. Az 120 ezres becslést mindenképpen túlzónak tartom - mondta Kiss Dénes, aki hozzátette: a romániai átlagos ateista egyetemi végzettségű férfi, városlakó és Erdélyben, vagy Bukarestben él.