2018. január 23. keddZelma, Rajmund
-2°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Illés Zoltán: legyen ugyanolyan prioritás a környezetvédelem is, mint az autonómia

B. D. T. 2013. július 26. 18:09, utolsó frissítés: 18:09

A magyarországi környezetvédelmi államtitkár beszólt a román kormánynak, és dicsérte Ecksteint, amiért kiállt a verespataki beruházás ellen.


A 2000-es nagybányai ciánkatasztrófa nyomot hagyott Románia és Magyarország kapcsolatában, ám jelenleg is olyan projektek vannak napirenden, amelyek hasonló következményekkel járhatnak a közel- vagy távolabbi jövőben. Mennyire vagyunk érdekeltek abban, hogy ne öntsük ismét nyakon a magyarországiakat ciánnal, mennyire tudjuk elérni a román hatóságoknál, hogy ezek a projektek ne valósuljanak meg? Milyen beleszólási lehetősége van Magyarországnak ezekbe, és milyen eszközei vannak a romániai magyar politikai és civil szervezeteknek? Ezekkel a kérdésekkel vezette fel a Határon átnyúló környezetszennyezés (palagáz- és aranykitermelés) című beszélgetést Kovács Zoltán Csongor moderátor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

Illés Zoltán, Magyarország környezetvédelmi államtitkára leszögezte, a szennyezés nem válogat etnikai kritériumok szerint, egyformán érint magyart, románt vagy szerbet, és fontos lenne ráébredni arra, a környezeti problémák nem eltávolítják, hanem összetartják az embereket. Verespatak Románia Bős-Nagymaros-ügye – jelentette ki, élesen bírálva a román kormányt az aranykitermelés engedélyeztetésének előrehaladásáért. Mint mondta, az espoo-i egyezmény csupán arra kötelezi a román kormányt, hogy a potenciálisan határon átnyúló szennyezési veszély ügyében meghallgassa a magyar felet, ez meg is történt, de nem következik belőle semmi, hiszen a román kormány szuverén joga dönteni a kérdésben.

Kovács Zoltán Csongor, Hupka Félix, Eckstein-Kovács Péter, Illés Zoltán és Para ZoltánKovács Zoltán Csongor, Hupka Félix, Eckstein-Kovács Péter, Illés Zoltán és Para Zoltán


A kanadai beruházó a profitra koncentrál, elviszi innen az aranyat, ezüstöt, rövid távú érdekeket érvényesít, Victor Ponta kormányfő pedig elérte, hogy nagyobb legyen a részesedése az országnak. 17 éven keresztül folyna a kitermelés,


a mérgező folyadékok pedig ottmaradnak több száz vagy ezer évig

– hangsúlyozta az államtitkár. Az EP nagyon előremutató döntést hozott, hogy tiltsák be a tagállamokban a cianidos technológiát: a bizottság azonban nem hajtja végre, mivel nemcsak Romániában, de a skandináv államokban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban is használják.

Lenne kevésbé mérgező technológia is, de azzal a termelési költség sokkal magasabb lenne, emiatt nem használják; soha nem érné meg a beruházás, ha az utána következő időszakban valóban komolyan vennék a biztonságot - foglalta össze.

Eckstein-Kovács Péter jogász, RMDSZ-es politikus – aki Traian Basescu államelnök tanácsadója volt, ám lemondott erről a tisztségéről, miután az elnök nyíltan támogatni kezdte a verespataki aranybánya-beruházást – elmondta, 2500 hektárt adnak oda a kitermelőnek, négy hegyet egyszerűen bedarálnak, és egy kőrengeteg marad utánuk.


Lesz egy több mint 300 hektáros zagytározó,

és eltűnik a négy felekezetű Verespatak bányászvároska. Verespatakon van egy kemény csoport, aki nem akarja elhagyni otthonát, ám ha Románia elfogadja a kisajátítási törvényt, ezek az emberek már nem élhetnek a civil ellenállás eszközével – hívta fel a figyelmet. Frank Timis üzletember 300 ezer dollárral kezdte ezt a szélhámosságot, amellyel terrorizálnak minket évtizedek óta – foglalta össze Eckstein az előzményeket.

>> A bányanyitás kronológiája a Transindexen >>

Most a beruházás felelőse az a Dan Sova, aki korábban azt mondta, Romániában nem volt holokauszt, ám feltehetően ennél sokkal nagyobb gazemberségekre is képes – vélte.



A kitermelő először 400, 600, most 3200 munkahelyet ígér; a közvéleményt le akarják szerelni azzal is, hogy azt mondták, 78%-os részesedést kap Románia a profitból.

Tény, hogy sikerült eddig megakadályozni ezt a több mint 10 éve elindított gazember projektet, és arra is büszke vagyok, a ciánhoz eddig magyar kéz nem tapadt – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.

Hupka Félix, az EMNP nagybányai politikusa elmondása szerint a tiszai ciánszennyezés óta sincs semmiféle biztonsági előrelépés,


Nagybánya környékén több gazdátlan zagytározó van,

minden nagy esőzés után folyik ki a bányalé a patakokba, amelyek a Tiszába ömlenek. Sajnos nincsenek vízmérések, őrzik a tározókat, a médiát nem engedik be filmezni, és ugyanazon a helyen, Nagybánya kijáratánál, ahol a 2000-es szennyezésért felelős Aurul központja volt, oda akarnak nyitni egy új bányavállalatot, amelynek engedélyezését most elutasította a nagybányai önkormányzat.

Azok az emberek, akiknek a földjén a ciánkatasztrófa idején végigfolyt a zagy, nem kaptak még mindig semmilyen kárpótlást, ugyanakkor azokon a földeken termelnek, mezőgazdasággal foglalkoznak, állatokat tartanak – ecsetelte a helyzetet Hupka. Szó sem volt arról, hogy ezeket a területeket lezárják, használaton kívül helyezzék, az embereket nem világosította föl senki arról, hogy ez veszélyes.



A zagytározókból szárazságkor por keveredik a levegőbe, ami szintén nagyon káros a lakosság egészségére. A felsőbányai Zazar patakban Hupka elmondása szerint a nagyszülei még pisztrángot fogtak, bár már akkor is volt bányatevékenység; ám 50 éve nincs hal, a bányalé kiölte az élőlényeket a vízből. A Zazar pedig a Láposba folyik, amiben sokan halásznak, s a kifogott és elfogyasztott halakkal


a szennyezés bekerül az emberi szervezetbe.

A bánya leépítette a környezetet, ijesztően néznek ki a felhagyott létesítmények, nincsenek körbekerítve, veszélyt jelentenek. Az EMNP védnöke, Tőkés László EP-képviselő kiállt a cianidos bányászat ellen, a párt partnereket keres a közös fellépéshez – mondta.

Para Zoltán környezetmérnök, a Vinca Minor Egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Pontáék korábban ellenezték a beruházást. 200 millió tonna anyagot forgatna fel a kitermelés, amiből 300 tonna lenne az arany. Rengeteg gátat kell készíteni, és kérdéses, hogy mindeniknél szigorúan figyelnének az előírások betartására.

Talajszigetelésről sajnos senki nem beszél, kiszivárgott, nem is akarnak ilyet a tározók esetében; a veszélyes hulladékok monitorizálása nem működik hatékonyan az országban, ezért kétséges, hogy a tározók majdani ellenőrzése megfelelő lesz; a környezetvédelmi őrség eszközei korlátozottak a törvény betartása ellenőrzésében, kaotikusak a procedúrák – sorolta a lehetséges veszélyforrásokat az EMNT környezetvédelmi bizottsági tagja. Székelyföldön is ébren kell tartani a kérdést, az itteni civil szervezeteknek is be kéne kapcsolódniuk a Verespatak elleni kampányba – vélte.

Kovács Zoltán Csongor hozzátette, jelenleg minden román állampolgár 2 euróval tartozik a kanadai vállalatnak, mivel ahhoz, hogy az állami részesedés a bányaprojektben nőjön, az államnak is pénzt kellene betennie; minél tovább marad benne a projektben az állam, annál többel fogunk tartozni, ráadásul a mi pénzünkből indult a napokban egy újabb intenzív médiakampány is a beruházás előnyeit ecsetelve.

Mikor ezeket a hegyeket átmossák, kőzetlisztté őrlik, kémiai reakciók zajlanak, a nehézfémek kioldódnak; ez a probléma nem oldódik meg, nem szűnik meg,


ezt az örökséget a nyakunkba fogjuk venni

– hívta fel a figyelmet az aktivista. A kitermelő cég úgy van felépítve, hogy van egy állami vállalat, amit a román kormány átmentett, illetve öt különböző Gabriel nevű cég, ami 80%-ot birtokol; ezt az öt céget bármikor megszüntetik, a kárnak nem lesz gazdája – vélte.

Illés Zoltán szerint a verespataki aranykitermelés esetében a Fehér Házig nyúlnak az érdekek, a kanadai kormány körei is benne vannak. Globális méretekben zajlik a természet tönkretétele, elpusztítása; globálisan kell gondolkodni, és lokálisan cselekedni – javasolta az államtitkár. Mindenkit arra biztat, „a szívéhez közel álló párthoz menjen, és azon belül erősítse a zöld vonalat”.

Legyen ugyanolyan prioritás a környezet is, mint az autonómia – szögezte le. Olyan következetességre és kiállásra van szükség mindenki részéről, mint amilyet Eckstein mutatott, még ha ez lemondással is jár; nem önző módon kell gondolkodni ezekről a kérdésekről – szögezte le.

Nemcsak a szomszédos országok vagy régiók esetében evidens a határokon átnyúló környezetszennyezés; Illés közölte, a vegyi anyagok minenhova eljutnak a világon, a DDT-t például most mutatják ki az eszkimó közösségekben élő nők anyatejében, pedig eddig ott még soha nem használták ezt a 70-es években betiltott gyomirtót. Az államnak kell kézbe vennie az erőforrásokkal való gazdálkodást – vélte Illés. Ha a román állam felelősséggel lenne, ha a döntéshozói az emberek érdekeit néznék, nemet mondana a Verespatak-projektre – szögezte le.


A palagáz-kitermelésről végül kevés szó esett a beszélgetésen;

elhangzott, hogy a román kormány a Chevronnak több tengerparti turisztikai helyszínen is kutatási engedélyt adott, illetve hogy Magyarországon egyetlen kút próbafúrására adtak engedélyt, Makó térségében.

Illés elmagyarázta, a palagáz-kitermelés voltaképpen a palában lévő gázmolekulák rétegrepesztéssel való kitermelése. Akár 40-50%-ig elmenően rákkeltő aromás szénhidrogénekkel látják el a repesztőanyagot, és ez a folyadék szennyezi a vízbázisokat. Elmondása szerint az amerikai kormány tisztségviselőjétől hallotta, hogy az USA-ban elképesztő vízbázispusztítás történt a keleti parton, mivel 1938 óta semmiféle szabályozása nem volt a rétegrepesztésnek. A kitermelési technológiát most kezdi szabályozni a amerikai kormány, mivel eddig annyira erős volt az energetikai lobbi.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS