Orbán: érdemes konfliktust vállalni az EU-val
2013. július 27. 13:40, utolsó frissítés: 2013. július 28. 17:06A miniszterelnök szerint a nagyhatalmak célja az erőforrásokat saját területük felé irányítani, a kis országoké pedig, hogy ennek a törekvésnek ellenálljanak, és megőrizzék szuverenitásukat.
“Viktor, Viktor!” skandálással és tapssal fogadta a 24. Tusványos szombati főelőadásának közönsége a magyar kormányfőt. Orbán Viktor ezúttal ötödmagával ült a nagyszínpadon, és rendhagyó módon ő maga kezdve az előadást, „egyenesen a közepébe vágva”, arra hivatkozva, a magyarországi közmédia élőben közvetíti beszédét.
Ez a 2014-es magyarországi parlamenti választások előtti utolsó Tusványos, ezért arra használná az alkalmat, hogy megfelelő értelmezési keretbe helyezze a magyar kormány eddigi intézkedéseit – jelezte Orbán Viktor.
Jövőre 25 éves a szabadegyetem, és negyedszázados a magyar rendszerváltás is, elegendő távlat nyílik tehát, hogy szembenézzünk a politikai átalakulással, ami a magyarság életében bekövetkezett. 1989-ben nemcsak egyes országokban, de az egész emberi világ berendekzedésében következett be változás, azelőtt még kétszer volt ilyen fordulópont, az első világháború végén, 1918-ban, és a második végén, 1945-ben. Ezek a fordulópontok azt jelentették, az addig fennálló politikai-gazdasági viszonyok gyökeresen átalakulnak. 1945 után kétpólusú világ jött létre, az Európa fölötti rendelkezés hatásköre kikerült Európából, sorsáról Amerika és az oroszok döntöttek. 1989 után Amerika egyetlen nagyhatalom maradt, a Szovjetunió szétesett, Európa az egységesedés útjára lépett, hogy megmaradjanak pozíciói, ez jó válasz volt, ám elkövettek két súlyos hibát – vélte Orbán.
„Bennünket, közép-európaiakat túl későn vettek fel,
2004-ben, pedig a kilencvenes években is megtehették volna” – fejtegette. Szerinte a gazdasági tartalék, növekedési lehetőség Közép-Európában van, és ha már akkor csatlakoztak volna ezek az országok, a 2008-as válsággal egy erősebb Európa nézhetett volna szembe. A második hiba szerinte az volt, hogy miközben létrehoztak egy közös pénzrendszert, nem gondolták végig konzekvensen a tervet, és amint válság következett be, ennek gyengeségei előtérbe kerültek, ezt nevezzük ma az eurózóna válságának.
A 20. század három nagy fordulópontja után Orbán szerint ma egy ugyanilyen súlyú, negyedik nagy átrendeződés időszakát éljük, ismét megkérdőjeleződnek világhatalmi pozíciók. Európa súlya és szerepe elveszőben, kontinensünk elveszítheti azokat a gazdasági civilizációs pozíciókat, amiket birtokolt, a mostani válság könnyen válhat egy hosszú, hanyatló szakasszá, és ez rajtunk is múlik, így lesz-e. Orbán szerint téves az az elképzelés, miszerint az ellenszer maga az EU és intézményei, mert alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy a történelmi kihívásokra megoldást találjanak. A megoldás a nemzetállamokban van, a kérdés nem az, van-e válasza az EU-nak, hanem hogy van-e válasza németeknek, magyaroknak, románoknak; a EU válaszának sikeressége a sikeres nemzeti válaszokon múlik – vélte.
Az új fordulópont jellemzője az USA elsődleges szerepének megkérdőjelezése; Amerika nem törődik bele, hogy Ázsia felzárkózik. Ha megnézzük a feltörekvő ázsiai országok költségvetését, láthatjuk, katonai kiadásaik növekednek, ebből Orbán szerint az is következik, hamarosan globális katonapolitikai átalakulásnak is tanúi leszünk.
A nagyhatalmak egyik fő célja – amellett, hogy civilizációt, eszményt, értéket importálnak – az, hogy
az erőforrásokat maguk felé irányítsák:
nyersanyagot, munkaerőt, az ember fejében lévő erőforrásokat (agyelszívás), és a pénzt is összegyűjtsék saját területeiken – fejtegette Orbán. Magyarországnak és minden kis országnak pedig az az állandó törekvése, hogy ezeknek ellenálljon, védekezzen – tette hozzá.
Az a kérdés, egy nemzet a kialakuló világhatalmi rendszerben ki tudja-e védeni az erőforrásai elvonására irányuló nagyhatalmi politikát, és otthon tartani az erőforrásokat, vagyis szuverenitását megőrizni: ez Orbán szerint a nemzetstratégia első számú kérdése. Haszonélvezői vagy kárvallottjai leszünk a most kialakuló új világrendnek? Az elmúlt 500 évben ritkán volt képes Magyarország rendelkezni saját erőforrásai fölött, és 1989 után is a politikai szabadság ellenére gazdasági és pénzügyi értelemben egy kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. Kiszolgáltatottá válni azt jelenti, a javak kikerülnek a rendelkezésed alól, és máshova kerülnek – magyarázta a kormányfő.
Egy ország gazdasági teljesítményét általában a GDP szerint mérik, vagyis hogy abszolút értékben egy főre számítva mennyi értéket állít elő, de figyelmen kívül hagyják, mennyi marad benn az adott országban – tette hozzá. A nemzeti össztermék és rendelkezésre álló termék közt különbség van: a fejlett országok mások erőforrásait is bevonják, náluk több a rendelkezésre álló termék, mint amit ők termelnek, a kis fejlődő országok esetében viszont fordítva van. Magyarország esetében jelentős különbség, 8-9%-kal kevesebb marad az országban. Amikor olyan kormánya van az országnak, amely arra törekszik, az országban maradjon az érték, azt nemzeti kormánynak nevezhetjük, ha nem ezért dolgozik, azt jelenti, nem nemzeti szempontokat állít előtérbe – vélte Orbán.
Ez a különbség kétezer milliárd forint, ami megfelel az egy évben kifizetett nyugdíj kétharmadának vagy majdnem kétévi államadósság utáni kamatfizetésnek; ám ez a pénz eltűnik – folytatta Orbán. Hova tűnik, és mik azok az eszközök, amik kiemelik Magyarországról ezt az erőforrást? – tette fel a kérdést.
Az egyik ilyen, szerinte jogtalan eszköz a bankok profitja.
Ha egy bank nem magyar kézben van, és Magyarországon hitelez, de a profitja magasabb, mint amit máshol elő tudna állítani, akkor indokolt nagyobb adót kivetni rá – érvelt. Hasonló pénzszivattyű működik akkor is, amikor a forintárfolyamot lerontják, Magyarország államadósságának kamatja magas, ezért többet fizet, és egyesek ebből nyernek – Orbán szerint ennek megakadályozása legitim cél.
A privatizáció idején monopolpozíciókat szereztek Magyarországon nemzetközi cégek, főképp a közszolgáltatások terén, ők határozzák meg az árakat, ez a profit is jogosulatlan, amit szintén kivisznek az országból; a devizahitel szintén ilyen – ha ezeket összeadjuk, megkapjuk a 2 ezer milliárd forintot – jelentette ki.
2011 után Magyarország nemzeti gazdaságpolitikát próbált bevezetni, vagyis azt, hogy amit megtermelnek, az országban maradjon; beazonosítottuk ezeket a csatornákat, és egyenként megpróbáltunk javítani a helyzeten – összegzett. Magyarország nem arról beszél, hogyan kezeli a válságot, hanem arról beszél, hogyan akar felépíteni egy ilyen rendszert; erre a kétharmad adott mandátumot Orbán szerint.
Egy új politikai és gazdasági nemzet fölépítése a cél, egy új rendszer: ennek közjogi alapját az új alkotmány teremtette meg – sorolta Orbán. Bejelentette, Magyarország még a nyár folyamán visszafizeti a kölcsönt az IMF-nek; ez az összeg rendelkezésre áll, mert a magyarok megtermelték; ugyanakkor
az OTP mellé szervezik a takarékszövetkezeti rendszert.
Demográfiai programjuk részeként ősztől átalakítják a gyermekállátási rendszert, bevezetik az extra gyedet, újraszabályozzák a pénzügyi lehetőségeket, amit az anya igénybe vehet a magyar államtól. A devizahitelek kivezetésével a magyar közjogi rendszerből segítettek embereken, akiknek hajléka került bajba, akiket rászedtek és belerángattak a bankok – jelentette ki.
A közmunka kapcsán azt mondta, legtöbben úgy gondolják, ha majd lesz gazdasági növekedés, jut munka az embereknek – „mi azt mondjuk, ha lesz mindenkinek munkája, kijutunk a válságból”. Magyarországon nem lehet nagy közberuházásokat indítani, mint a 33-as amerikai válság idején, út- és vasútépítések nem lesznek, mert el van adósodva; kis közmunkaprogramok viszont Orbán szerint összességében 300 ezer ember számára teremtenek lehetőséget a munkára, akik immár nem segélyből élnek. Újjászervezték az emberi erőforrásokat, közös minisztériumba kerültek e területek, az egészségügy és oktatás terén visszaállították az állami felelősséget.
Orbán szerint érdemes vállalni konfliktust az EU-val, csak el kell magyarázni, ezek nem öncélú, ideológiai alapú konfliktusok, hanem gazdaságilag észszerűek; ilyen volt a telekommunikációs cégekkel szembeni adó, amiért az EU beperelte Magyarországot, ám „nekünk van igazunk”, 185 milliárd forintot gyűjtött be az állam, és ebből közvetlen előnye van a polgároknak.
Több ezer milliárd forintot szedett be az állam a fenti intézkedésekkel, soha ilyen
igazságos és méltányos közteherviselés
nem volt Magyarországon, mint most – vélte Orbán. A kettős állampolgárság bevezetésével Orbán szerint kitágították ezt a keretet a teljes Kárpát-medencére, lehetőséget teremtve, hogy összedolgozzanak a magyarok, és szülőföldjükön is gyarapodni tudjanak.
Magyarországnak az is fontos, hogy a budapesti, felcsúti, tusnádfürdői, New York-i magyar is gyarapodni tudjon, a világ magyarjainak erőforrásai növekedjenek; a kötelék az anyaország és a magyarok között az állampolgárság. A nemzetpolitika segít az erőforrásokat saját ellenőrzés alatt tartani, a magyar oktatást megszervezni, sikerének a kulcsa az erős anyaország – tette hozzá. Sikerült bevonni a világban élő összes magyart, az ő érdekük is, hogy 2014 után is folytatódjon ez az új rendszer, ez már nemcsak a magyarországi magyarok ügye – zárta beszédét a miniszterelnök, közvetve szavazásra buzdítva a külhoni magyarokat is a jövő évi választásokon.
“Kinyilvánítom, hogy egy autonóm Tusnádfürdőn gyűltünk össze” – jelentette ki Tőkés László, majd miután nagy tapssal fogadták, tovább fokozta: “kinyilvánítom, hogy mi a székely autonóm terület egyik településén vagyunk együtt”.
Az EMNT-elnök kijelentette, a Tusványos a román-magyar párbeszéd műhelyeként indult, mely párbeszéd gyakran átcsapott perbeszédbe. “Ma azonban már csak kevesen bátorkodnak eljönni köreinkbe, hogy meghányjuk-vessük közös dolgainkat” – mondta, hozzátéve, hiányolja Traian Băsescut.
Tőkés idei beszéde az autonómia, illetve a küszöbön álló regionális átrendezés témaköre körül forgott. A történelmi példák, statisztikai adatok, a jelenre vonatkozó megjegyzések és asszociációk a lehető legszabadabban követték egymást, annyira, hogy a beszéd fonala néha teljesen elveszett.
A lényeg mindenesetre az volt, hogy a rendszerváltás utáni „kegyelmi idő”, ami az autonómia elérését lehetővé tehette volna, hamarosan véget ér.
„A lét a tét” – fogalmazott,
hozzátéve, az autonómia nem opcionális politikai választás, nem pártpolitikai játszadozás. Tőkés szerint „cselekedni kell, míg még idő van”, és nincsen igazuk azoknak, akik szerint majd szeptemberben kell tüntetni az autonómiáért és a regionalizáció ellen.
„23 éve tapasztaljuk, hogy nem most kell az autonómiáért tüntetni. '92 óta, a kolozsvári autonómia-nyilatkozat óta mondják a rejtőzködő, liberális, MSZP-típusú politikusok, hogy nem jött el az ideje” – szurkálódott.
Tőkés szerint a mesterséges regionalizáció akár túl is tesz Ceaușescu etnopolitikai kísérletein, a falurombolásokon és a magyarlakta nagyvárosokba való nagyarányú betelepítéseken. A kormány terveit „vértelen genocídium”-nak, veszélyes, erőszak jegyeit magán hordozó kísérletnek nevezte, emlékeztetve arra a hallgatóságot, hogy számos nemzetközi egyezmény tiltja egy-egy terület etnikai összetételének a mesterséges megváltoztatását. Az előadások után kérdések megválaszolására került sor;
Tőkés nem adott választ
arra a kérdésre, hogy tervez-e ismét indulni a jövőre esedékes EP-választásokon, és ha igen, milyen színekben. Ami az összefogást illeti, Tőkés szerint nem kell mindenáron egységre törekedni, de alapvető célok tekintetében létrejöhet az egység.
Tőkés szerint azokkal össze lehet fogni, akik nem korruptak. „Mi nem Hajdú Győzőkkel akarunk szövetkezni, mi hiteles embereket keresünk” – fogalmazott. Az EMNT-elnök elmondta aszerint kell mindenkit elbírálni, hogy „hajlandó-e az összefogás pászmájába belemenni”. Felhívást intézett Orbán Viktorhoz, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerét a határon túl is építsék tovább, és vállaljanak védhatalmi státuszt Erdély felett, ugyanúgy, ahogy Ausztria teszi Dél-Tirol esetében.
Orbán Viktor a MOGYE-ügyről nyilatkozva egyrészt hazafele üzent, miszerint a magyarországiak idegen nyelvtudása nem elégséges, és az nem hazafias erény, ha valaki csak magyarul beszél. Ugyanakkor kijelentette, a bölcsödétől egyetemig tartó magyar nyelvű képzés fontos, ahogy a marosvásárhelyi egyetem kérdése is, „de nem most és nem itt kell vele foglalkozni”.
A miniszterelnök válaszaiból kiderült még, a magyarországi családpolitikai támogatási rendszert a határon túlra kiterjeszteni egyelőre pénzhiány miatt nem lehetséges, de ha az államadósság csökken, akkor “a más célokra felhasználható erőforrások nőnek”.