2018. július 20. péntekIllés
20°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Olyan-e az erdő, mint a kukoricatábla: ha nem termeled ki, "elromlik"?

B. D. T. 2013. július 30. 17:14, utolsó frissítés: 2013. július 31. 12:34

A Schweighofer rétyi megtelepedését ellenző kis fafeldolgozók szerint is ki kell vágni az erdőket „a saját érdekükben”, csak ők kisebb léptékben és a helyi érdekeket figyelembe véve képzelik el a további kitermelést.


Jogi úton kellene megtámadni a Schweighofer-beruházás engedélyeztetési folyamatát – vélik a rétyi óriásfűrésztelep beindulását ellenző civil és szakmai szervezetek. A beruházásról több mint kétórás, parázs vita zajlott a 24. Tusványos utolsó napján, amelyet Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke moderált. Nemes szerint Hargita megyéből talán még több fát fognak a rétyi fűrésztelepre szállítani, mint Kovászna megyéből, ahol több a keményfa, míg a hargitai erdők 80%-a fenyő.

Toró Attila fotográfus, a sepsiszentgyorgy.info főszerkesztője elmondta, 12 civil szervezetet sikerült a petíciójuk mellé állítani. Szerették volna, ha a Kovászna Megyei Tanács tájékoztatta volna a lakosságot, ugyanis amikor át akarnak minősíteni egy mezőgazdasági területet iparivá, a hatóságok kötelesek a lakossággal konzultálni, értesíteni, felvilágosítani az embereket, közvitára bocsátani a kérdést.

Csonta László, Molnár Judith, Toró AttilaCsonta László, Molnár Judith, Toró Attila


Szerinte ez a lépés elmaradt, Réty lakossága „titokban” volt megkérdezve, érdemi információt nem kaptak, a rétyi önkormányzat Facebook-oldalán egy nappal a falugyűlés előtt közölték, hogy lesz gyűlés – sorolta. Mivel maradnak az emberek a Schweighofer-beruházással? 500 ezer négyzetméter betonnal és a Pincetető tönkrement panorámájával, és ebben a megyei tanács cinkos – fogalmazott.

Molnár Judith, a gyergyói ARBOR vállalkozószövetség elnöke elmesélte, akkor jött létre 2003-ban a szövetségük, amikor Gyergyóremetén megjelent a Schweighofer és elkezdte kitermeltetni az erdőt. Ők elsősorban az erdők helyett szólnak, mivel azok nem tudnak szólni saját magukért – jelentette ki. Kifejtette, szeretné, ha a vita végén mindenkinek az lenne a konklúziója, nem kell nekünk ez a beruházás, és a következő sem, ami elvinné az erőforrást Székelyföldről. Ha mi most engedjük ezt a tarolást,


hogyan fogunk az unokáink szemébe nézni?

– tette fel a kérdést. A Schweighofer-telep évi tervezett feldolgozókapacitása, azaz 800 ezer köbméter fa helybeni feldolgozásával számításaik szerint 13.300 munkahelyet lehetne teremteni, ha feldolgozzák a fát, mint az ARBOR tagjai. Ha vállalkozóink holnaptól bezárják üzemeiket, hány család marad munka nélkül? – tette hozzá. Számításaik szerint 6,6 percenként fog beérkezni egy teherautó a gyárhoz. Ki fizeti azon települések lakóinak a kárát, akik a szállítási útvonalakon laknak, és a házuk tönkremegy – tette fel a kérdést Toró Attila.

Csonta László, a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület elnöke leszögezte, nemcsak aláírták a petíciót, hanem tevékenyen támogatják az ügyet; az engedélyeztetési eljárás során a romániai tapasztalatok azt mutatják, a hatóságok bármire megadják az engedélyt, amire csak akarják, ezért az egyetlen hathatós út a jogi, aminek viszont van költségvonzata – hívta fel a figyelmet.

Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Egyesülete (ASIMCOV) elnöke faipari klaszterük álláspontját védte; ők a klaszter tagjává fogadták a Schweighofert.

Nemes Előd mellett üres maradt Bagoly Miklós helyeNemes Előd mellett üres maradt Bagoly Miklós helye


A vállalkozószövegség elnöke inkább a közönség soraiba ült beA vállalkozószövegség elnöke inkább a közönség soraiba ült be


Tudomása szerint Romániában 18,7 millió köbméter fenyőfát termeltek ki tavaly, és 2,1 millió köbmétert fog feldolgozni a Schweighofer. 2 és fél évtizede famegmunkálásból él, neki is az az álláspontja, hogy ne kérgében, hanem dobozban hagyja el a fa a megyét, ám a Schweighofer is feldolgozza a fát, félkészen exportálja, deszkát állít elő. Szerinte inkább a kínai farönkvásárlás ellen kellett volna tiltakozni. Dicsérte a rétyi önkormányzatot, hogy vették a fáradtságot, ellátogattak Szászsebesre, a környezetvédelmi hivatalhoz, majd népszavazást szerveztek, és a polgármester csak ezután írta alá az első szintű engedélyeztetést. Elismerte, ha azt a famennyiséget feldolgoznák a térségben, sokkal több munkahely keletkezne, ám erre szerinte nincs kapacitás.


Szerinte együtt kell tudni élni a Schweighoferrel,

és megtenni mindent, hogy maximálisan kihasználhassuk a megtelepedése előnyeit. Nem látom lehetőségét, hogy megakadályozzuk a beruházást, lehet, egy szavazófülke magányában én is a nemre szavaznék, de nincs mit tenni – fogalmazott. Ha otthagyjuk az erdőt, tönkremegy, az erdő olyan, mint a kukorica, le kell vágni és újraültetni – érvelt.

Bajkó Tibor, az ARBOR tagja szerint összesen 17,8 millió köbméter fát termelnek ki Romániában, a Schweighofer ebből 4 milliót dolgoz fel. A vállalkozót dühíti, hogy „a vállalkozó a legfeketébb bárány”, és eközben inkább az idegent segítik a hatóságok, akik szerinte teljes mértékben a Schweighofer mellé álltak. Olosz Gergely volt RMDSZ-szenátor, Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesének jó barátja hozta ide az osztrák céget – rótta fel. Hargita megyében is megjelent egy ehhez hasonló csapat, telephelyet és önkormányzati támogatást keres – közölte. Elképzelhetőnek tartja, hogy brüsszeli nyomásra lehozzák 20 évvel a vágásérettségi kort a fenyőknél, és a 70 éves fát már ki lehet vágni.

Nemes Előd szerint a beruházás körüli kérdések nemhogy fogytak volna, hanem egyre több a kérdőjel. Kifogásolta, hogy Rétyen kihagyták a néppártos képviselőket a szászsebesi delegációból, az EMNP-seket a falugyűlésen alig akarták beengedni; a gyűlést pedig délután tartották, mikor a falu nagy része a mezőn volt. Rétynek valóban megduplázódik a költségvetése, nekik jó, tőlük fát nem vágnak, de nemcsak egy község dolga, ha 800 ezer köbmétert dolgoz fel egy gyár – szögezte le.


A székelyföldi falvakban csupán 1% az értelmiség aránya,

míg országosan 6-7%, nem csoda, hogy megy a „parasztvakítás”, a munkahelyek ígéretével sikerült meggyőzni a falusiakat a beruházás szükségességéről – vélték többen is.

Toró Attila nehezményezte, a cég 500 ezer négyzetméteren ásta máris föl a földet állítólagos régészeti feltárás címén. Miért nem tudták kivárni, míg zöld utat kapnak? Már készítik elő az építkezést – vélte. A turisztikai térképről kihúzták a Pincetetőn felhúzott emlékművet, pedig 200 ezer lejt fektetett be a mi pénzünkből a megyei tanács – rótta föl. Monitorizálni kellene, honnan jön a fa, követni kellene az erdők állapotát, máskülönben turisztikai szempontból ki fog esni a térség a körforgásból, legfeljebb a katasztrófaturizmusban fogunk aratni – fogalmazott.

Csonta szerint amíg ennyire hétköznapi a falopás, a visszaélés, felelőtlenség beengedni egy ilyen óriáscéget; hozzátette, a sok kicsi gáter is legalább akkora kárt csinál, és ebben az emberek is bűntársak, hiszen ki az, aki számlát kér a tűzifára? Nagy kérdés az is, ki vállalja majd ennek a döntésnek a felelősségét 5 év múlva – tette hozzá.

Molnár Judith szerint egyenként beszélni kell az erdőtulajdonosokkal, hogy az erdő egyelőre jó helyen van a lábán, és ne adják azt el a nagybefektetőnek. Mint mondta, beszélt Remus Cernea független zöldpárti képviselővel, és reméli, lehetőséget kapnak arra, hogy


érveljenek a parlamentben a rönkexport leállítása mellett;

azt szeretnék, a deszkaexportot is a felére csökkentené az ország, szorgalmazzák a visszatérést a fenntartható, kisgépes erdőkitermelésre, a nagygépeket tiltsák ki – sorolta.

A nagy kérdés az, Kovászna megyében a faipari vállalkozók meg tudnak-e egyezni a közbirtokosságokkal, erdőtulajdonosokkal, hogy csak helyi feldolgozónak adjanak el fát. Bagoly szerint ha valakinek valamije eladó, nehéz meggyőzni arról, hogy annak adja el, aki olcsóbban tudja megvenni.

Szép Béla
baróti EMNP-s tanácsos a közönség soraiból arra figyelmeztetett, egy mamutcég nagy károkat tud okozni egy közösségnek, mint ahogy a bibarcfalvi borvíztöltődével is történt; beindították a termelést, majd amikor az adót be kellett volna fizetni, bejelentették, fizetésképtelenek. A munkások tavaly, miután 8 hónapja nem kaptak fizetést, tüntetni kezdtek, családokat lehetetlenített el a cég, és amikor az illetékeseknek jelentették az ügyet, az volt a véleményük, az egy magáncég, nincs beleszólásuk. Az engedélyeztetési eljárás során garanciákat kell kérni – szögezte le.

Benedek Erika, az EMNP háromszéki elnöke szerint semmilyen érv nincs a beruházás mellett, és meg kellene választani a harc stratégiáját, amennyiben az itt élők egészséges közösség tagjainak tartják magukat, akik eltökéltek abban, hogy nem adják el a földet, erdőt.


A tarvágást meg kellene törvényi szinten tiltani – javasolta.

A Transindex felvetésére Bagoly Miklós közölte, a Schweighofer nekik sem árulta el, mekkora béreket szándékoznak majd adni, amennyiben beindul a fűrésztelep. Bagoly szerint mivel Kovászna megyében domináns a könnyűipar, pl. konfekcióipar, ezért nincs magas szintű bérezés a munkások körében.

Bajkó Tibor elmondta, a székelyföldi fapiari termékek nem azért versenyképesek külföldön, mert jók, hanem mert olcsóbbak, és hogy ez az előnyük megmaradjon, egy vállalkozó mintegy 22,24%-os bérköltséget tud beépíteni a termékek árába; ők hiába szeretnének több fizetést adni – mondta. Szerinte egy országos egységes számítógépes nyilvántartással kellene követni minden szál deszka útját.

Kósa István, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ munkatársa javasolta, a rétyi beruházás ellen nemcsak Székelyföldön kellene tiltakozni, hanem máshol is szövetségeseket keresni, és így vinni magasabb szintre az ügyet.

A beszélgetés végére világossá vált, a jelenlévő kis fafeldolgozók is egyetértettek azzal a megközelítéssel, miszerint


az erdőket „a saját érdekükben” ki kell termelni,

amint elérik a vágásérett kort, hanem „megromlik a fa” és értékét veszti – mindössze annyi a különbség, hogy ők kisebb léptékben és a helyi érdekeket figyelembe véve képzelik el az erdők további kitermelését. A Transindex felkérésére Vizauer Tibor Csaba ökológus is felszólalt, és elmagyarázta, míg a 40% fölötti erdőborítással büszkélkedő nyugati országok erdői valójában ültetvények, a székelyföldi erdők viszont természetközeli erdők, megőrizték biodiverzitásukat, mert az itt élők ésszel gazdálkodtak a fával.

„Az erdészeti szakemberek úgy kerülnek ki az egyetemről, hogy ha ránéznek egy erdőre, pénzeszsákot látnak. Mi, természetvédők másképp látjuk, mi az élő erdőt látjuk” – szögezte le.

Hogy egy erdő megöregszik, megbetegszik, azt csak az ember gondolja: az erdő él, állandóan átalakul, és mielőtt az ember hozzányúlt volna, nagyon jól megvolt. Az ember egy részét kivágta az erdőknek, átalakította a tájat, mezőgazdasággal, állattartással foglalta el a teret, és odajutottunk, hogy erdőfoltjaink maradtak. Nagyon kevés már a szűz erdő Romániában, a székelyföldi erdők sem tartoznak ebbe a kategóriába, de megőrizték természetes szerkezetüket, otthont adnak a nagyragadozóknak, mivel eddig nem volt iparosított mezőgazdaság és erdőgazdálkodás. Az ország területének 25%-a Natura 2000-es terület, mivel nagyon sok faj él itt, ami máshol már kihalt – magyarázta az ökológus.

Most viszont ugyanaz a katasztrófa következik be itt is, mint a nyugati államokban, az a famennyiség, amit a Schweighofer feldolgozna, megbocsáthatatlanul sok; nem kellene példát vegyünk az osztrákoktól, akik tönkretették a természetes élőhelyeket az országukban – vélte Vizauer. Az ökológus az oktatási rendszert okolta amiatt, hogy az embereket el lehet butítani, hiszékenyek, ugyanakkor


nem sokan tudják, mi az a természeti érték,

ehelyett a pénzt tekintik elsődleges fontosságúnak. A kommunizmus tönkretette azt a hagyományos társadalmat, amely valamikor még értékelte az erdőket, a felnövő generációk pedig azt látják, opcióik kimerülnek nagyrészt abban, hogy elmennek külföldre dolgozni vagy helyben valahogy boldogulnak, akár törvényszegő úton, és nem gondolkodnak el, hogy vannak más értékek is.

Toró Attila megkérdezte, lehet-e valamit tenni a Schweighofer-beruházás ellen arra hivatkozva, hogy a tervezett helyszín 2 km-re található a Rétyi Nyír, 3 km-re a Bodok és 2 km-re a Feketeügy Natura 2000-es területtől? Egyébként évek óta nem tudják a Rétyi Nyír hírességét, a kék békát lefotózni, a térség a Feketeügy szabályozása miatt kezd kiszáradni – tette hozzá.

Az ökológus elmondta, az uniós élőhelyvédelmi irányelv előírja, hogy bármilyen befektetést, projektet, amely egy Natura 2000-es területen vagy annak szomszédságában történik, hatástanulmány kell megelőzze. Csak általában Romániában az a probléma, hogy a hatástanulmányt az a cég rendeli meg és az fizeti, amely a befektetést akarja, és a legtöbb esetben a hatástanulmány konklúziójában az szerepel, hogy semmilyen hatással nem lesz a természetvédelmi övezetre.

Lukács Sándor karikatúráiLukács Sándor karikatúrái


A Kós Károly sátorban egy kiállítás is volt a témában, Lukács Sándor karikatúráit többek között az erdőirtás ihlette. Soha a büdös életben nem fogjuk tudni helyrehozni azt, amit elrontottunk a természetben; ám tegyünk meg mindent, hogy a környezetkárosítást nyilvánosságra hozzuk – fogalmazott a művész, hozzátéve, karikatúráival azokat akarja megszégyeníteni, akik felelősek mindezért.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS