2019. december 9. hétfőNatália
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi a tétje Băsescu Magyarország felé intézett kemény szavainak?

Kertész Melinda kérdezett:Kertész Melinda 2013. augusztus 12. 20:06, utolsó frissítés: 2013. augusztus 13. 14:03

Az államfő számára teherré vált az Orbán Viktor miniszterelnökkel kialakított partneri viszony, amitől politikai jövője érdekében szabadulni próbál.


Magyarországi és romániai politikusok szájából elhangzott kemény kijelentéseknek lehettünk tanúi az elmúlt napokban, de Székely István politológus szerint ezek jogi következmények nélküli politikai nyilatkozatok, amelyekkel a politikusok jobb fényben kívánják feltüntetni magukat.

A sort Vona Gábor, a Jobbik elnökének kijelentése nyitotta, aki a borzonti EMI-táborban hétvégén azt hangoztatta: „ha a magyar érdek csupán a Romániával való konfliktus árán képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell”.

A magyarellenes kirohanásairól ismert Bogdan Diaconu PSD-s képviselő azonnal reagált Vona kijelentéseire, a magyarországi politikus nemkívánatos személlyé nyilvánítását és kitoloncolását kérve a külügyminisztériumtól. A külügyi tárca vasárnapi közleménye Vona kijelentését nagyon súlyos, a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar-román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétes kijelentésnek minősítette. „Egy ilyen álláspont teljességgel idejétmúlt, és ezt a leghatározottabban el kell ítélnie minden romániai, magyarországi és európai felelős tényezőnek” – közölte a román diplomácia.

A magyar külügyminisztérium Vona kijelentéseire reagálva úgy nyilatkozott, a Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában, és nem is osztozik annak felelősségében, illetve a magyar kormány elkötelezett a magyar–román stratégiai partnerség alapelvei mellett és célkitűzései iránt. Traian Băsescu államfő hétfőn Marosfőn egy nyári egyetemen igen durva kijelentésekkel csatlakozott a nyilatkozók sorához. Kijelentette, hogy Magyarország a kisebbségek kezelésének kérdésében nemcsak Romániában, de az egész régióban az instabilitás gyújtópontjává vált; Budapest politikája nehézségeket kezd okozni – bírálta élesen magyarországi politikusok romániai megnyilatkozásait Traian Băsescu.


2013 volt az utolsó év, amikor a magyar politikusok ennyire nyugodtan sétálgathattak Romániában – ígérte az államfő, arra figyelmeztetve, a román állam felvállalja a vezető szerepet „Budapest rendreutasításában”.

Szerinte a Hargita és Kovászna megyébe látogató magyarországi politikusok meghaladták a jóérzés határait, ebben az évben elérték azt a küszöböt, amikor kijelenthető, „ez túl sok” – vélekedett az államelnök.

Băsescu azt is kijelentette, nagyon valószínű, hogy a tusnádi szabadegyetem (azaz Tusványos) nem Románia területén fog zajlani következő alkalommal. Ami Tőkés László kijelentéseit illeti, amelyben Magyarország Erdély fölötti protektorátusáról beszélt, az államfő kijelentette, hogy nem érdemli meg a román állampolgárságot: „elemezni kell majd, hogy egy román állampolgár tanúsíthat-e ilyen magatartást” - fogalmazott.

A nyilatkozatháborút kérésünkre Székely István politológus kommentálta.


Székely István: Traian Băsescu nyilatkozata nem vonatkoztatható el a Jobbik elnöke, a román és a magyar külügyminisztérium, valamint Bogdan Diaconu között kialakult vitától. Az államfő nyilatkozata révén saját magát, illetve az általa épített pártot pozicionálta ebben a kérdésben. A helyszín megválasztása sem mellékes: Marosfőn, Hargita megyében tette a nyilatkozatot.

Az államfő motivációjának megértése érdekében figyelembe kell venni azt, hogy őt és a pártját folyamatosan azzal vádolták, hogy a PDL-RMDSZ kormány idején a „magyarokkal”, azaz az RMDSZ-szel összejátszva „képes volt elárulni a román érdeket” annak érdekében, hogy pártja kormányzati hátszelét biztosítsa a parlamentben. Emlékezzünk vissza: a PDL-RMDSZ kormány bukása is a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye miatt következett be.

Fontos az is, hogy Băsescu és Orbán Viktor között mindmáig kivételesen jó politikai kapcsolat volt, amelynek következtében az államfő többször is a tusnádi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor vendége volt. Nem beszélve arról, hogy Băsescu igen sokszor látogatott Székelyföldre.

A magyarországi és romániai politikusok, illetve a román és a magyar külügy között az elmúlt napokban kialakult vita kapcsán Băsescu kijelentette, hogy Magyarország a régió stabilitását veszélyezteti, és ezért a rendre utasítók táborának élére áll. Ez azt jelenti, hogy elhatárolódik attól a stratégiai partnerségtől, amit eddig képviselt Magyarország irányában. Kijelentette, hogy Tusnádon jövőre nem rendezhető meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, miközben tudatában volt annak, hogy kijelentése nem több egy politikai nyilatkozatnál, hiszen a rendezvény betiltására nincs hatásköre. A belügyminisztérium ugyan megakadályozhatja a tábor megszervezését, azonban ennek nincs jogi alapja: demokratikus körülmények között nem lehet mondvacsinált okok miatt betiltani egy rendezvényt. Băsescu ezzel is tisztában van, de ha államelnöki minőségében tett nyilatkozata ellenére is megszervezik jövőre a rendezvényt, akkor majd azt mondhatja, hogy a kormány nem teszi a dolgát, azaz nem védi megfelelően a román érdekeket. Tehát nyilatkozata következtében nem rá, hanem a vele szembenálló pártszövetség által vezetett belügyminisztériumra hárul a nehezen megoldható feladat.

Băsescu egy további állítása Tőkés román állampolgárságának az „újragondolására” vonatkozott. Ez szintén elhamarkodott nyilatkozat az államfő részéről, hiszen születéssel szerzett állampolgárságot demokratikus körülmények között nem lehet egy politikai nyilatkozat miatt megvonni.


Vona Gábor kijelentéseinek lehetséges hatásai a román-magyar kapcsolatokra

Vona Gábornak valóban volt néhány olyan kijelentése, amely nem volt teljesen egyértelmű. Az egyik egy újságírói kérdésre adott válasza, amikor azt mondta, hogy amennyibe a magyar érdek képviselete Romániával való konfrontációt jelentene, akkor azt vállalni kell. Ezt követően írt egy nyílt levelet, amiben ezt a kijelentését már teljesen más kontextusba helyezte, és a konfliktust már nézeteltérésként értelmezte. Az EMI-táborban viszont ő nyitva hagyta annak a kérdését, hogy ez a konfliktus meddig mehet el. A trianoni szerződés törlésére vonatkozó kijelentése is egy légből kapott nyilatkozat, hiszen a Románia és a Magyarország közötti határt nem a trianoni szerződés, hanem a második világháborút lezáró párizsi szerződés rögzíti.


Hatásvadászat?

Kánikulában nagyon nagyot kell mondani ahhoz, hogy a nyilatkozat elérje a választók ingerküszöbét, hogy annak hírértéke legyen. Bogdan Diaconu is olyan dolgot állított, ami értelmetlen, hiszen csak egy diplomáciai jogállású személyt lehet nemkívánatossá nyilvánítani. A diplomata fogadásakor a fogadó országnak nyilatkoznia kell – amelyet később, ha úgy gondolja, újragondolhat –, és azt mondhatja, hogy az illető személy nem kívánatos az ország területén. De hogyan tudnák a román hatóságok kiutasítani az országból azt a Vona Gábort, akit Románia nem fogadott diplomáciai úton területére? Ez a nyilatkozat tehát értelmetlen, ezt az a tény is jól mutatja, hogy amikor a román diplomácia nyilatkozik az ügyben, akkor nem beszél kiutasításról és nemkívánatos személlyé nyilvánításról. Elvileg van mód kiutasítani egy személyt az országból, de ebben az esetben nem a diplomáciai eljárás keretei között.

Vona valótlan dolgot állít, amikor a trianoni szerződés eltörléséről beszél, Băsescu nem kevésbé, amikor Tőkés állampolgárságát akarja újragondolni. Ezek a politikusok jogi következmények nélküli politikai nyilatkozatokat tesznek, ami elsősorban arról szól, hogy a kormánysajtóban megjelenhessen egy tucat cikk arról, hogy a kormány védi a román érdekeket, az ellenzéki sajtó pedig azt tematizálhassa, hogy Băsescu az igaz hazafi. Magyarországon pedig politikai hovatartozástól függően vagy Vonát kiáltják ki a határon túli magyarok legitim képviselőjének, vagy pedig a Fidesz határon túli politikáját igazolják vissza. Ezeket a kijelentéseket politikai diskurzusként kell értelmezni, amelyek jogi konzisztenciája különösképpen nem érdekes.

Băsescu két elnöki mandátumot követően, újonnan alapított pártja élén vissza kíván térni a politikába. Nyilatkozata arra utal, hogy belpolitikai okok miatt teherként értékeli azt a partneri viszonyt, amelyet a PDL kormányzása idején Magyarországgal, jelesül Orbán Viktorral kialakított, és politikai jövője érdekében ettől el akar határolódni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS