2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyarul is "megtanulhatnak" egyes bíróságok

K. M. K. M. 2013. szeptember 17. 14:50, utolsó frissítés: 15:08

A kisebbségek nyelvén is intézhetők lesznek a peres ügyek azokon a bíróságokon, amelyek vonzáskörzetében élő kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, ha a parlament megszavazza az erre vonatkozó tervezetet.


Az igazságszolgáltatásban a tényleges kétnyelvűség megvalósítása érdekében nyújtott be egy törvénytervezetet Máté András Levente és Márton Árpád. A képviselők a Kisebbségi Vagy Regionális Nyelvek Chartája 9. cikkelyének alkalmazására vonatkozó törvénymódosító javaslat elfogadása esetén bizonyos bíróságokon megvalósul a teljes körű többnyelvűség, például a bíráknak is kell érteniük a kisebbség nyelvén.

A képviselők az alsóházba benyújtott tervezet indoklásában leírják, a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó egyezmény 2007-ben történt ratifikálását követően több tanulmány is készült az előírások gyakorlatba ültetésének módozatairól, az eredmények pedig arra világítanak rá, hogy jelenleg Romániában a chartában szereplő, igazságszolgáltatásra vonatkozó 13-féle nyelvi jogból



mindössze kettő létezik a gyakorlatban.


A jelenleg gyakorolható két nyelvi joggal sem a Charta ratifikálása miatt élhet a romániai kisebbség: ezeket 2003-2004-ben, a bírósági eljárás segítésének érdekében foglalták törvénybe.

A 2003-ban módosított alkotmány 128. szakaszának 2. és 3. bekezdése és a következő évben hozott, ezeknek az előírásoknak az alkalmazására vonatkozó törvény azt rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak egyrészt joguk van ahhoz, hogy anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bírói hatóságok előtt, másrészt joguk van ahhoz, hogy ezt a jogot ingyen gyakorolhassák, tehát a tolmácsok és fordítások használatának költségét nem az érintetteknek, hanem a bíróságnak kell állnia.

A képviselők szerint a hiányosságok részben a chartában foglalt jogok szavatolását biztosító személyzet hiányával, részben azoknak az egyértelmű előírásoknak a hiányával magyarázható, amelyek lehetővé tehetnék az alkalmazást. A javaslat révén ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetése érdekében módosítanák a képviselők az igazságszolgáltatási, bírósági eljárásról szóló törvényeket.


A kezdeményezők ennek megfelelően módosítanák a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó, az igazságügyi eljárásról szóló, illetve a polgári perrendtartásra vonatkozó törvényt.

A tervezet szerint a betöltetlen állások meghirdetésekor figyelembe kellene venni, hogy az olyan bíróságokon és táblabíróságokon, amelyeknek vonzáskörzetében valamely kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, olyan bírákat és ügyészeket nevezzenek ki,


akik ismerik az illető kisebbség nyelvét.

Egy másik módosításjavaslat szerint azokra a betöltetlen állásokra, amelyek valamely kisebbségi nyelv ismeretét feltételezik, csak olyanok jelentkezhetnek, akik rendelkeznek nyelvvizsgával.

A tervezet elfogadása esetén az igazságszolgáltatáshoz forduló kisebbségiek valamennyi folyamodványt és iratot anyanyelvükön is benyújthatnak, ezeknek fordítási költségei az igazságszolgáltatási hatóságot terhelik. Az írásbeli vagy szóbeli bizonyítékokat és folyamodványokat sem lehet elutasítani arra hivatkozva, hogy azokat valamely kisebbség nyelvén fogalmazták meg.


Továbbá a tervezetben az is szerepel, hogy azoknak a bíróságoknak, törvényszékeknek és táblabíróságoknak az esetében, amelyek vonzáskörzetében valamely kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, megfelelő számú, az illető kisebbség nyelvét beszélő bírát és ügyészt neveznek ki, illetve megfelelő számú kisegítő személyzetet is alkalmaznak annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatási hatóság - a törvényes előírásoknak megfelelő - zavartalan működése biztosított legyen.

A képviselők az alsóház állandó bürójához nyújtották be a törvénymódosítási javaslatukat, amelyet szeptember 23-i határidővel Románia Jogalkotási Tanácsának, illetve a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak kell véleményeznie, a kormánynak pedig meg kell fogalmaznia álláspontját, majd a törvénymódosítás a képviselőházhoz, utóbb a szenátushoz kerül megvitatásra és szavazásra. Máté András képviselő kérdésünkre nem tudta megmondani azt, hogy a tervezet mikor kerülhet fel a képviselőház napirendjére, azonban meggyőződése, hogy a módosító javaslatnak lehet politikai támogatottsága, hiszen a Románia által ratifikált chartában rögzített jogok gyakorlatba ültetése a tét.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS