2018. október 22. hétfőElőd
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

1828 személyre 14 gépkocsi: összeírták a háztartásokat az őrkői romatelepen

2013. október 04. 09:31, utolsó frissítés: 13:19

Kétharmaduk mélyszegénységben él, 60%-ot közelít a segély jellegű bevételek aránya, a 10 év fölöttiek 42%-a nem tud írni és olvasni.


A sepsiszentgyörgyi Őrkőn a romatelep összes háztartását összeírták és a háztartáshoz tartozó összes személyről információkat gyűjtöttek augusztusban a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal megrendelésére. Ez a kutatás alapozza meg annak a következő időszakban kidolgozandó közpolitikai intézkedéscsomagnak az alapját, amely a következő négy területen próbál majd javítani a roma közösség helyzetén: oktatás, egészségügy, lakhatási körülmények és munkaerőpiaci elhelyezkedés.

A kutatás eredményeit Kiss Tamás és Barna Gergő szociológus mutatta be. Az Őrkőn a háztartások száma 432, a személyek száma 1828, tehát a sepsiszentgyörgyi közvélemény túlbecsülte a telep méretét, amikor 5-6 ezer személyről beszéltek egyesek a sajtóban. Ez egy ténylegesen teljes körű összeírás volt, amelyhez az őrkői közösség vezetői nyújtottak segítséget – hangsúlyozta Kiss Tamás a kutatás eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. „A város szociálpolitikájába direkt módon nem folyunk bele, a mi dolgunk a helyzetleírás volt” – szögezte le a szociológus.

Lakáskörülmények

A lakhatási egyenlőtlenségek óriási mértékűek az Őrkő és Sepsiszentgyörgy többi része között. Míg egy 2011-es sepsiszentgyörgyi felmérés szerint a megyeszékhelyen egy háztartásban átlagosan 2,79 személy lakik, és az egy főre eső lakófelület 25,9 négyzetméter, az Őrkőn átlag 4,21 személy él egy háztartásban, és a személyenkénti lakófelület csupán átlag 6,9 négyzetméter. A vezetékes vízzel, elektromos árammal és benti WC-vel rendelkezők aránya Sepsiszentgyörgyön 98,4%, 99,1%, illetve 95,4%, az Őrkőn ez az arány 5,1%, 77,5%, illetve 2,5%.



Vagyoni helyzet

Az Őrkőn összesen 14 háztartásnak van személygépkocsija (3,2%), 9-nek internetcsatlakozása (2,1%), Sepsiszentgyörgyön ez az arány 43,3%, illetve 64,8%.

A telepen 309 kutya, 108 ló, 51 disznó és 7 tehén található. Az Őrkőn 94,6%, Sepsiszentgyörgyön 20,3% a jövedelmi szegények aránya (azoké, akiknek háztartásában az egy főre eső átlagjövedelem nem haladja meg a 360 lejt). A háztartások egy főre eső átlagjövedelme az Őrkőn 124, Sepsiszentgyörgyön 725 lej.

35%-a a népességnek 70 lej alatti egy főre eső átlagjövedelemből gazdálkodik havonta, és további 27,3% 125 lej alatti havi bevételből, ez a telep szinte kétharmada, ezt ténylegesen mélyszegénységnek vehetjük – mondta Kiss Tamás.

A telepre befolyt legutolsó havi összjövedelem 31,4%-a fizetésből származik, ezt követi a gyermekpénz 16,7%-kal, a szociális segély 16,2%-kal, a nyugdíjak 11,8%-kal, valamint a gyermeknevelési támogatás 11,6%-kal. Közel 60%-ot közelít a segély jellegű bevételek aránya – hívta fel a figyelmet a szociológus. Alapítványok vagy egyesületek pénzzel egyáltalán nem támogatják az őrkőieket, legalábbis a kutatás eredményei szerint.

Ezekből az adatokból is látszik, hogy a román állam az elmúlt huszonegynéhány évben gyakorlatilag a szociálpolitikájával ösztönözte a mélyszegénységben élőket, hogy sok gyereket vállaljanak – vélte Antal Árpád polgármester az adatsorokat kommentálva. A mélyszegénységben élő sepsiszentgyörgyiek kétharmada az Őrkőn lakik – tette hozzá.


Iskolázottság

Az őrkőiek 100%-ban magyar anyanyelvűek, az adatsorban azért jelenik meg 94%, mert vannak olyan kisgyerekek, akik még nem tudnak beszélni. Az őrkőieknek csak 14,8%-a beszél románul, ez jóval alacsonyabb arány, mint Sepsiszentgyörgyön vagy bárhol a Székelyföldön – jegyezte meg Kiss Tamás. Az őrkőiek 2,1% beszél cigányul, 0,7% angolul is.

Csupán 12,7% a nyolc általános iskolai osztályt elvégzettek aránya a 14 év fölötti népességre számolva. A rendszerváltás után születetteknél (1989-1992) ez az arány felmegy 40%-ra, majd ismét visszaesik az 1994-1998 között született gyerekek esetében – tehát látható, hogy a 90-es évek végén "működött valami", egy jó kezdeményezés volt a Néri Szent Fülöp Iskola, ám volt valamiféle törés – kommentálta az adatokat Kiss Tamás. Antal Árpád elmondta, 59 diák van jelenleg az iskolában előkészítő osztályban, első osztályban 64, másodikban 56 – ám nyolcadikban összesen tízen vannak. Világosan látszik, hogy 12-14 éves korban masszív iskolaelhagyás tapasztalható az őrkői gyerekek körében – tette hozzá a polgármester.

Ugyanerről a jelenségről árulkodik az az adat is, hogy a 10 év fölöttiek 42%-a nem tud írni és olvasni. A huszonéveseknél még látszik a korábbi jó kezdeményezés hatása, "csak" 22,6%-os az analfabetizmus a 20-24 évesek körében, de a 10-19 éveseknél ismét felugrik 30% körülire, ez is azt mutatja, valami nem megy jól, probléma van – magyarázta Kiss Tamás. Az őrkői gyerekek későn, általában nyolcévesen mennek iskolába, a 12 éveseknél még elég magas a beiskolázottsági arány, 92,9%-os, azután drasztikusan csökken, a 14 éveseknek alig több mint fele jár iskolába.

Csupán 0,1% az egyetemet végzettek aránya, 0,2% az érettségizetteké, a túlnyomó többségnek nincs meg a 4 elemije sem. Az iskoláskorú gyereket nevelő háztartások 55%-a a gyermekek iskoláztatását anyagilag nagyon megterhelőnek érzi, amit nem tud kifizetni.


Munkaerőpiaci helyzet

91 személy van alkalmazva, ez a 15 év fölöttiek 8,3%-át jelenti, ami hihetetlenül alacsony arány – mondta Kiss Tamás. Antal Árpád hozzátette: az alkalmazottak kétharmada az önkormányzatnál vagy az ahhoz köthető valamelyik cégnél dolgozik, elsősorban a köztisztasági vállalatnál.

A munkanélküliek száma 519: a 15 év fölötti népesség 47%-át teszi ki. Az őrkői munkanélküliek teszik ki a Sepsiszentgyörgyön élő munkanélküliek mintegy felét. Ha beleszámítjuk az alkalmi munkából, napszámból élőket, háztartásbelieket is, még súlyosabb a helyzet – akkor a 15 év fölötti népesség 77%-áról beszélhetünk. A 15 év fölöttiek 80,7%-ának soha nem volt állandó munkahelye.


Demográfia

Teljes mértékben eltér az Őrkő korszerkezete a sepsiszentgyörgyitől – hívta föl a figyelmet Kiss Tamás. Az Őrkőn él a sepsiszentgyörgyiek 3,3%-a, a megyeszékhely 0-29 éves lakosai körében azonban ehhez az arányhoz viszonyítva minden korcsoportban felülreprezentáltak az őrkőiek. Ez a leginkább a 0-4 éves korosztálynál jelentkezik, ahol az őrkői gyerekek aránya eléri a 8,9%-ot, az 5-9 éveseknél ez 8,4%, a 10-14 éveseknél 8,3%. Az őrkői korszerkezet a szegény afrikai országokéhoz hasonlít, a sepsiszentgyörgyi korfa pedig a nyugat-európai mintát követi: 1989 után drasztikusan csökkent a gyerekszám, ugyanakkor az elmúlt 10 évben megfigyelhető, hogy több gyerek született, mint az azelőtti évtizedben – jegyezte meg Antal Árpád.

Az őrkői roma nők életük során átlagban négy gyereket szülnek, ez magas termékenységi arányszám, nemcsak a sepsiszentgyörgyihez viszonyítva, hanem más roma közösségekhez képest is. Romániában a roma termékenység átlaga 3 gyerek; természetesen ez nagy eltéréseket fed, a gáborcigányoknál már kettő alatt van, a neoprotestáns közösségek némelyikében pedig felemelkedhet 6 fölé is – közölte Kiss.


Migráció

"Nem mondhatjuk azt, hogy az Őrkőre a környező falvakból történne bevándorlás, nagyfokú zártságot mutat a telep. Csupán a háromszéki magyar cigány közösségek felé nyitott, illetve kevésbé a háromszéki román cigány közösségek felé" – mondta el Kiss Tamás. 94,7%-uk helyben született; 58,5%-uknak vannak rokonai a megye más településein, de úgy is értelmezhetjük ezt az adatot, hogy talán inkább kiáramlás van Sepsiszentgyörgyről a falvak irányába, mint fordítva. 11,5%-nak más megyében, 5%-nak külföldön vannak rokonai.

Az Őrkőn nem jellemző a nemzetközi migráció sem, az adatfelvételkor összesen 33 személy tartózkodott külföldön (1,8%), abból 23-an Magyarországon. Összehasonlításképpen a Romániából külföldön tartózkodók száma elérte a hárommilliót, tehát az ország 15%-a külföldön él.

65-en mondták azt, hogy 1989 után legalább három hónapot éltek külföldön (3,6%). Kiss elmondta, más roma közösségekben végzett kutatások is azt mutatják, hogy ezek az emberek a nemzetközi migrációban jelentősen alulreprezentáltak, ez kicsit szemben áll a sajtóban megjelenő képpel az olasz- vagy franciaországi romákról.

Magyarország továbbra is domináns célország az őrkőiek számára, és általában a magyar anyanyelvű cigányok esetében, ám az erdélyi magyarok körében ez már nem így van, számukra már kevésé vonzó Magyarország – jegyezte meg a szociológus.



galeria_13070.jpg
Jövedelmi helyzet (a táblázatok és ábrák forrása: a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársainak .ppt-bemutatója) A piros körökkel jelölt adatok azok a szociálpolitikai jelentőségű információk, amelyek területén "szükségesnek és lehetségesnek" gondolják a beavatkozást.
galeria_13071.jpg
Sepsiszentgyörgy és az Őrkő telep korösszetétele
galeria_13072.jpg
galeria_13073.jpg
galeria_13074.jpg
Munkaerőpiaci helyzet
galeria_13075.jpg
"Ön milyen jellegű munkát vállalna leginkább?" A kérdésre adott válaszok megoszlása Akik nem vállalnának munkát, azok között szerepelnek azok is, akik betegek vagy gyereket nevelnek


Antal Árpád szerint egyértelmű, hogy a szociális problémát a kormányok rossz politikái generálták, ám a problémamegoldás csak részben van az önkormányzatok kezében. A polgármester szerint pl. problematikus, hogy a gyereksegélyt nem jövedelemhez kötötték, szerinte helyesebb lenne a román állam részéről egy olyan politika, amely egy gyerek után a 16%-os jövedelemadó helyett csak 13%-osat ír elő, két gyerek után ez 10%-ra csökkenne, és 3 gyerek után mondjuk 5%-ra. Ezzel szemben a mélyszegénységben élő közösségekben az állam a gyereksegéllyel, gyermekpénzzel sok esetben a szülők egzisztenciáját teremtette meg – vélte.

„Sok esetben azért vállaltak gyerekeket, mert abból a támogatásból éltek meg, és az a támogatás jelenti a fő bevételüket, amit a gyermeknevelési segély, gyermekpénz formájában kapnak” – fogalmazott. Romániában a rossz szociális politika miatt nőnek folyamatosan a mélyszegénységben élő rétegek, a 2013-ban született gyerekek mintegy egyharmada mélyszegény családban születik, és elég kicsi az esély arra, hogy ezek a gyerekek a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, amennyiben valami nagyon gyors és hatékony változás nem történik, ami az ország politikáját illeti - vélte a polgármester.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS