2018. október 22. hétfőElőd
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem lesz díszgettó az Őrkő romanegyedből. "Ha lóháton akarsz élni, költözz falura"

B. D. T. 2013. október 04. 20:06, utolsó frissítés: 2013. október 07. 08:21

Bentlakásos iskola, egészségügyi mediátorok, közmunka, gomba- és gyümölcsfeldolgozó üzem: konkrét elképzeléseket vázolt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.


Nem lesz „díszgettó”, „skanzen” vagy „Patyomkin-falu” az Őrkőből, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján pontosított a sajtóban korábban megjelent nyilatkozatain. „Rossz kérdésre adott rossz válasznak” nevezte az őrkői hagyományos cigány „turisztikai falu” kialakításának korábbi ötletét, ugyanakkor hangsúlyozta, a Székelyföld - Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében a cigány kultúrát is szeretnék népszerűsíteni.

Mint mondta, néha elmegy a Néri Szent Fülöp Általános Iskolába (a közbeszédben „romaiskolaként” vagy „cigányiskolaként” emlegetett tanintézet, amelybe szinte kizárólag csak roma gyerekek járnak – szerk. megj.), ahol a gyerekek „jókedélyűek, szeretnek táncolni, énekelni”, és szerinte erősíteni kellene őket abban, amiben jók, és ezt a kulturális értéket felmutatni, kiaknázni, támogatni a kulturális főváros projekt keretében.

Háttérben az iskola, valamint a tavaly átadott (a szerző felvételei)" title="Háttérben az iskola, valamint a tavaly átadott "roma központ", azaz tornaterem
(a szerző felvételei)" >Háttérben az iskola, valamint a tavaly átadott "roma központ", azaz tornaterem
(a szerző felvételei)


„Amennyiben a kulturális főváros projekt nyer, ennek részeként elképzelhető, hogy akár infrastrukturális beruházásokat eszközlünk, de mindenképp a cigány kultúra bemutatására nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni. Amennyiben erre lehetőség van, mindenképp uniós forrásokból szeretnénk ezt megvalósítani” – nyilatkozta a Transindexnek Antal Árpád.

A sepsiszentgyörgyi Őrkőn a romatelep összes háztartását összeírták és a háztartáshoz tartozó összes személyről információkat gyűjtöttek augusztusban a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai, a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal megrendelésére. Ez a kutatás alapozza meg annak a következő időszakban kidolgozandó közpolitikai intézkedéscsomagnak az alapját, amely a következő négy területen próbál majd javítani a roma közösség helyzetén: oktatás, egészségügy, lakhatási körülmények és munkaerőpiaci elhelyezkedés.

A kutatás szerint az Őrkőn lakók körében 60%-ot közelít a segély jellegű bevételek aránya, a 10 év fölöttiek 42%-a nem tud írni és olvasni, magas az iskolai lemorzsolódás, a 14 éveseknek alig több mint fele jár csak iskolába, ugyanakkor az őrkőiek korszerkezete teljesen eltér a sepsiszentgyörgyi átlagtól: míg a lakosságnak csak 3,3%-át teszi ki az 1828 őrkői lakos, a 0-14 év között korosztály több mint 8%-a őrkői gyerek. A kutatás részletes eredményei itt olvashatók.

Az elkövetkezőkben a közpolitikák kidolgozásáról folyamatosan tájékoztatja a sajtót – ígérte a polgármester. A kidolgozásban továbbra is részt vesznek a Kisebbségkutató intézet munkatársai, sepsiszentgyörgyi szakértők, és folyamatosan konzultálnak az Őrkő képviselőivel is – nyilatkozta kérdésünkre Antal Árpád.

>> Közpolitikát alapozó adatok: összeírták a háztartásokat az őrkői romatelepen >>



galeria_13070.jpg
Jövedelmi helyzet (a táblázatok és ábrák forrása: a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársainak .ppt-bemutatója) A piros körökkel jelölt adatok azok a szociálpolitikai jelentőségű információk, amelyek területén "szükségesnek és lehetségesnek" gondolják a beavatkozást.
galeria_13071.jpg
Sepsiszentgyörgy és az Őrkő telep korösszetétele
galeria_13072.jpg
galeria_13073.jpg
galeria_13074.jpg
Munkaerőpiaci helyzet
galeria_13075.jpg
"Ön milyen jellegű munkát vállalna leginkább?" A kérdésre adott válaszok megoszlása Akik nem vállalnának munkát, azok között szerepelnek azok is, akik betegek vagy gyereket nevelnek


Tervek: közmunka, gomba- és gyümölcsfeldolgozó üzem

A polgármester azt szeretné, a háztartásokba befolyó jövedelem legalább fele munkáért kapott fizetésből származzon, és ennek érdekében az önkormányzat munkahelyeket is teremt a tervezett közpolitikai intézkedéscsomag részeként.

Amikor uniós segélyt osztanak az őrkőieknek, lisztet, cukrot, olajat, a romák kiveszik, elindulnak vele, de sokszor nem jutnak fel az Őrkőig, hanem értékesítik, „és lehet cseppfolyósodik az az érték, mire felér” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, tekintve a közösség általános helyzetét, az analfabetizmus magas arányát stb., sokszor nem lehet elvárni, hogy racionális döntéseket hozzanak a saját életükről. „Az államtól tulajdonképpen megkapják azt a casht, amiből eléldegélnek, azonkívül még hozzákeresnek ezt-azt-amazt, és ez alapvetően egy rendszerprobléma, az állam problémája. Sajnos valahol valakik, akik ezeket a döntéseket hozzák, nem érzik, nem látják ennek veszélyét” – jelentette ki a polgármester.

Szerinte egy integrált elképzelésben kell gondolkodnia az önkormányzatnak annak érdekében, hogy a mélyszegénységben élők jövedelmét bővíthesse, javítson az oktatás minőségén, egészségügyi ellátáson. A következő hónapokban előkészítenek olyan, a mélyszegénységben élők helyzetén javítani kívánó projekteket, amellyel a 2014-től kezdődő EU-s pályázati időszakban tudnak majd pályázni. Ugyanakkor konkrét döntéseket is hoznak, pl. a napszámostörvényt kihasználva akár 500 mélyszegénységben élőt tudnak elhelyezni az önkormányzathoz kapcsolható cégeknél, elsősorban azokon a területeken, amelyeket ők megjelöltek amúgyis a lekérdezés során (lásd az ábrát fenti galériánkban – szerk. megj.), „ha ezek az emberek valóban akarnak dolgozni” – jegyezte meg a polgármester.

„Egy ilyen lépéssel majdnem meg tudnánk duplázni az Őrkőre érkező jövedelmek mértékét. Ezzel szeretnénk segíteni, s ezáltal pontosan lemérhető lenne az is, reális-e az, amit ők mondanak, szeretnének dolgozni, de nincs lehetőségük. Én amúgy nagy mértékben igaznak tartom és el tudom fogadni, hogy nincs lehetőségük dolgozni, ezen az önkormányzat tud részben segíteni és fog is segíteni” – tette hozzá Antal Árpád.

Az önkormányzat mindenképp megpályázza egy kisüzem létesítését, amelyben gombát és erdei gyümölcsöt dolgoznának fel és értékesítenének – ez az Őrkő egy részének is megélhetést tudna biztosítani. Egy ilyen üzem felépítése egymillió euró, ezt saját költségvetéséből a város nem tudná finanszírozni, de tudnak rá pályázni és 10-15%-os önrésszel megvalósítani egy ilyen projektet.

Látszik abból, amit az őrkőiek a kutatás során elmondtak arra a kérdésre, hogy milyen munkákat vállalnának, hogy agysebészeket nehezen fogunk tudni képezni belőlük – fogalmazott a polgármester a kutatás eredményeit elemezve. „Abban kell támogatni őket, amire ők is képesek, ha ez a cigánytégla-vetés, akkor ebben kell őket segíteni, ha arra képesek, hogy patakmedret takarítsanak közmunkában, akkor patakmedret kell velük takarítani. A lényeg az, hogy dolgozzanak, és a munkán keresztül jussanak jövedelemhez. Mert szerintem az, ami ma van Romániában, Magyarországon, Szlovákiában vagy máshol, hogy gyakorlatilag felnő három-négy generáció ilyen közösségekben úgy, hogy soha nem látta a gyerek az apját, nagyapját elmenni reggel munkába, az nem egy egészséges dolog” – magyarázta.

4-5 egészségügyi mediátort alkalmaznak jövőtől

Az egészségügy terén elsősorban a prevencióra fektetnének hangsúlyt, illetve a családtervezésre. A jövő évi költségvetésből már jut négy-öt egészségügyi mediátor alkalmazására is pénz az önkormányzatnál – jelenleg egy személy mediátorkodik az Őrkőn, ám többre lenne szükség. Amennyiben a közalkalmazotti állások befagyasztása miatt nem tudják az önkormányzathoz alkalmazni ezeket a személyeket, akkor az őrkői civil szervezeteken keresztül oldják meg a munkáltatást. Szeretnék, ha az őrkői közösségen belül kerülnének ki ezek a személyek, a képzésüket is támogatják, ha szükséges – mondta el kérdésünkre a polgármester.

Az egészségügyi ellátás terén jelenleg az a gond, hogy a legtöbb romának nincs egészségügyi biztosítása, ők a törvények értelmében a sürgősséget vehetik igénybe, emiatt viszont a megyei kórház sürgőssége le van terhelve, hiszen olyan problémákkal is megkeresik őket, ami nem sürgősségi eset. Az önkormányzat ezért rendelőket tervez létesíteni közelebb a roma közösségekhez.

A fal. Vagy kerítés, egyesek szerintA fal. Vagy kerítés, egyesek szerint


A romák oktatásába befektetni mindenki érdeke

Az önkormányzat számára nagyon fontos, hogy az oktatás területén legyenek konkrét előrelépések. Mivel a kutatásból kiderül, hogy később kezdenek járni iskolába az őrkői gyerekek, 8 éves kortól, arra külön odafigyelnek majd, hogy már hatévesen elkezdje az iskolát a gyerekek zöme, és 13 évesen ne lépjenek ki az oktatási rendszerből, folytassák tanulmányaikat.

„Ha nem tudunk egy értelmiségi réteget kinevelni ebben a közösségben, nem tudjuk elérni azt, hogy legalább szakiskolákba beiratkozzanak, és szakképzésben részesüljenek, akkor gyakorlatilag a munkaerőpiacra való integrációt illetően ellehetetlenítjük az életüket. Úgy gondolom, az önkormányzat erre kell áldozzon. Azt szeretném, azok a sepsiszentgyörgyiek, akik azt mondják, megint a cigány közösséget segítjük, azok saját érdekeiket látnák ezekben a lépésekben, és azt kellene egyértelművé tenni mindenki számára: mindannyiunk érdeke, hogy minél kevesebben éljenek mélyszegénységben ebben a városban, hiszen a mélyszegénységben élő közösségek magatartása valamilyen szinten a közbiztonságra is kihatással van, és nekünk az az érdekünk, hogy ez az 1,9%-nyi mélyszegénységben élő réteg Sepsiszentgyörgyön eltűnjön” – mondta a polgármester.

Nemzetbiztonsági kockázat?

Romániában a rossz szociális politika miatt nőnek folyamatosan a mélyszegénységben élő rétegek, a 2013-ban született gyerekek mintegy egyharmada mélyszegény családban születik, és elég kicsi az esély arra, hogy ezek a gyerekek a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, amennyiben valami nagyon gyors és hatékony változás nem történik, ami az ország politikáját illeti – vélte a polgármester. Szerinte egyébként országos szinten kellene javítani, más törvényeket foganatosítani, hogy hosszú távon fenntartható legyen a romániai gazdaság.

Ha az őrkői kutatásból, de más kutatásokból is világosan kitűnő demográfiai adatokat együtt elemezzük az eszméletlen mérvű kivándorlással, akkor látható, hogy akár már néhány év múlva az állam nem fogja tudni fenntartani a szociális kiadásait, és komoly gazdasági problémákkal kell szembesülnie – vélte.

Ha van nemzetbiztonsági kockázat Romániában, akkor az a demográfiai helyzet, az aktív lakosság nagymértékű elvándorlása, nem pedig a székely autonomisták törekvései miatt létezik, hiszen a mélyszegénységben élők korstruktúrája egy olyan jövőt vetít előre Romániának, ami fenntarthatatlan gazdaságilag – vélte. Utalt egy korábbi kijelentésére, hogy 20 év múlva szétesik ez az ország – „emiatt esik szét, és miközben mi arról beszélünk, hogy az alkotmány egyes cikkelye miről szól, ha így megy tovább, akkor 20 év múlva Románia a roma királyok és vajdák föderatív állama lesz valamilyen szinten, és kérdés az, hogy ki akarja és ki nem akarja ezt”.



Bentlakásos iskola a mélyszegény gyerekeknek

Ha most elkezdünk helyes közpolitikákat alkalmazni, az első eredmények csak 5-10-15 éven belül mutatkoznak meg – válaszolta újságírói kérdésre. Eddig sem az EU-nak, sem a román kormánynak nem volt olyan politikája, amely segítette volna az önkormányzatokat abban, hogy eredményes közpolitikákat tudjanak megvalósítani, most, a 2014-2020 költségvetési ciklusban első alkalommal lesz lehetőségük az önkormányzatoknak pályázni a hátrányos helyzetű közösségek életminőségének javítására.

Azért rendelte az önkormányzat a tanulmányt, hogy tudjon felkészülni, előkészíteni pályázatokat, és minél több EU-s pénzt lehívni. Ami eddig történt, a polgármester szerint „vicc” volt, az EU és a román kormány egy csomó pénzt adott romákkal foglalkozó civil szervezeteknek, amelyből a mélyszegénységben élő közösségek tagjai valójában nem részesültek, csak esetleg egy roma és nem roma elit.

Mi a garancia arra, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat megpályázta pénz nem jut ugyanerre a sorsra? „Mi integrált projektekben gondolkodunk, nem konferenciákat akarunk szervezni” – válaszolta a Transindex kérdésére Antal Árpád.

„Oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát, munkaerőpiacot, lakhatási körülményeket szeretnénk javítani. Ez a pályázat arról fog szólni – mondok egy példát -, hogy bentlakásos iskolát építünk, és ezzel gyakorlatilag elérjük azt, hogy a hatéves vagy 14 éves gyerek ottmaradjon, és bizonyos értelemben szoktassuk ezeket a gyerekeket a civilizált életkörülményekhez, mert ha mondjuk 3 hónapig civilizált életkörülmények között él egy gyerek, akkor miután hazamegy, lehet fogja őt zavarni, hogy nincs WC bent a házban. Így, hogy az iskolából minden nap hazamegy, nem zavarja, és nem találkozik egy másik világgal. Szerintem az lehet egy hosszú távú stratégia, ami eredményeket is hoz, hogy bentlakásos iskolarendszert próbálunk a mélyszegénységben élő gyerekek számára kialakítani, és ezáltal a gyerekekben az igényszintet növeljük. S ha az igényszintje nőtt, lehet majd ha hazamegy, szól a szüleinek, hogy a bentlakásban tudott bent vécézni, naponta zuhanyozni, és otthon is elindul egy változás.”



Nem törvényesítik az őrkői házakat

Egy ilyen nagy léptékű társadalmi beavatkozás előtt kikérték az őrkőiek véleményét, hogy ők mit szeretnének, konzultálnak a közösséggel? „Konzultálunk velük. Ők annyit mondanak, hogy szeretnének még házakat építeni az Őrkőn, szeretnék, hogy csatornázás legyen – jogos igény akár -, szeretnék, ha törvényesítenénk a törvénytelenül felépített házaikat, és szeretnének munkát. Nagyon általánosak ezek az igények” – válaszolta kérdésünkre a polgármester.

Elmondta, bármelyik sepsiszentgyörgyi lakosnak a kerítésépítéshez engedély kell, máskülönben büntetést kap, és ha nem törvényesíti a helyzetet, a kerítés bontásra kerül. Az Őrkőn viszont, ha elnéznék az illegális építkezést, „átesnénk a ló túlsó oldalára”. „Fontos, hogy az önkormányzat tárgyalási pozíciója az őrkői közösséggel szemben erős legyen. Az, hogy a házak az Őrkőn nincsenek törvényesítve, erősíti a tárgyalási pozíciónkat” – fogalmazott a polgármester.



Az egyik megoldás az lenne, ha a 400 engedély nélkül épült házat törvényesítenék és „bebetonoznánk egy meglévő helyzetet, amivel nem értünk egyet”. A preferált verzió pedig abban állna, hogy az önkormányzat pályázati pénzekből új házakat építene, törvényesen, amelyek bérbe adható, önkormányzati, szociális lakások lennének. „Ebben az esetben az önkormányzat rendelkezne egy eszközzel, hogy ha az illető nem tart be szabályokat és nem fizeti a költségeket, akkor ki lehet lakoltatni.” Arra a kérdésre, hol épülnének ezek a szociális lakások, a polgármester azt mondta, ezt az elkövetkezőkben döntik majd el, de például elképzelhetőnek tartja, hogy azok számára, akik a Tegánál (a köztisztasági vállalatnál – szerk.megj) dolgoznak, a vállalat közelében építsenek ilyen lakásokat.

„Jelenleg urbanisztikai káosz van az Őrkőn. Nem hiszem, hogy valaki jogosan elvárhatja az önkormányzattól azt, hogy törvényesítsen több száz házat, olyan körülmények között, hogy senki nem kérdezte meg, amikor felépítették, hogy erről az önkormányzatnak mi a véleménye, nincsenek utcák kialakítva, nincsenek betartva a minimális urbanisztikai szabályok, amelyek a város életét kormányozzák. És ez nincs rendben. Ez a folyamat nagyon lassú és hosszú lesz, évek óta nem engedjük, hogy újabb házakat építsenek oda. Rendet kell tenni. Azzal nem érthetek egyet, hogy a jelenlegi állapotot törvényesítsük” – szögezte le a polgármester.

Felvetésünkre, hogy a pataréti romák kilakoltatásához vezető folyamat is hasonlóan kezdődött, Antal Árpád úgy reagált, hogy nem az érdekli, hogy botrány lesz vagy sem, hanem az eredmények érdeklik. „Én azt akarom, hogy segítsem az őrkői roma közösséget, és azokat akarom segíteni, akik magukon is akarnak segíteni. Aki nem akar magán és a gyerekein sem segíteni, azt az önkormányzat sem fogja segíteni. Hogy ennek milyen következményei lesznek, majd meglátjuk. Nem várhatja el senki az önkormányzattól, hogy a többség szolidaritásával visszaéljen. Elvesszük a pénzt azoktól, akik adót fizetnek, és odaadjuk azoknak, akik nem fizetnek adót, mert akarjuk őket segíteni – de az már visszaélés a többség szolidaritásával, ha azokon is segítünk, akik nem akarnak magukon segíteni.”

„Ha lóháton akarsz élni, akkor költözz falura”

„Nem akarunk gettót építeni – és gettót megerősíteni sem ebben a városban. Azt szeretnénk, hogy ne legyen gettó. A gettón elszigeteltséget és mélyszegénységet értek, és azt szeretném, ne legyenek mélyszegénységben élő emberek Sepsiszentgyörgyön, erre akarunk közpolitikákat kidolgozni. Mi úgy gondoljuk, ez a város nem arról kéne szóljon, hogy az ember lóháton éljen; azt fogjuk mondani, bocsánat, ha te lóháton akarsz élni, akkor költözz falura” – fogalmazott Antal Árpád.

„Azzal párhuzamosan, hogy munkát biztosítunk számukra, elvárjuk azt, hogy az életformájukon valamilyen szinten változtassanak, ezt a szekeres-lovas életformát fel kell váltani valamilyen más típusú életformára” – szögezte le a polgármester. Január elsejétől várhatóan betiltják a szekerek közlekedését a város területén.

„Nyilván ez az Őrkőn élők egy részét fogja súlyosan érinti, nekik el kell dönteniük, mi a fontosabb – mert sokszor azt tapasztaljuk, fontosabb a ló, mint a gyerek –, el kell dönteniük, hogy le tudnak-e mondani erről az életformáról, vagy esetleg akkor más közösségek irányába fognak elmozdulni” – jelentette ki Antal Árpád.

A szekerek kitiltása egyébként nem azt jelenti majd, hogy egyáltalán nem lehet közlekedni ezekkel a járművekkel, ám előzetesen be kell jelenteni, megindokolni, és engedélyt kell kérni rá, ahogyan a 3,5 tonnánál nehezebb teherautók esetében is működik ez a rendszer. Ezek az engedélyek ingyenesek lesznek, nem az a cél, hogy a szekeresektől pénzt vegyenek el, hanem az, hogy kontrollálható legyen a szekérforgalom. Jelenleg is vannak kijelölt útvonalak a szekereknek, ám azt sokan nem tartják be. A polgármester saját bevallása szerint gyakran ment szembe egyirányú utcában cigányszekérrel, ez veszélyes helyzeteket teremt, nemrég például egyik utcában egy autó elütött egy lovat. Ez az életmód összeférhetetlen egy város életével – vélte. A romániai városok többségében már egyébként ezt a döntést meghozták.

„Nem akarunk gettót, nem akarjuk körbefalazni őket” – tért vissza az előző kérdésre ismét a polgármester, majd az őrkői negyed elején lévő fal lebontására vonatkozó kérdésünkre azt mondta, az voltaképpen egy kerítés, ami védi a tömbházakban lakók autóit.

2008 óta nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az őrkői közösség akkori vezetőjével jó kapcsolatot és bizalmat alakítsanak ki, sajnos az illető a családjával kivándorolt Svédországba – jegyezte meg a polgármester. Vannak most is partnerek, őrkői vezetők, de nincs egy karizmatikus „leader”, a mostaniak autoritása pedig nem olyan erős a közösségen belül, csoportok alakultak ki, más-más vezetőkkel. Antal Árpád szerint mégsem mondhatjuk, hogy az őrkőiek „feje fölött” történnek a dolgok, „nem egyik napról a másikra fog rájuk zúdulni valamilyen közpolitika, hanem ez lépésről lépésre fog megtörténni, és minden döntés az őrkőiek érdekében történik, még akkor is, ha lesznek olyan döntések, amelyek első látásra nem fognak tetszeni néhányuknak” – fogalmazott a polgármester.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS