2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyarkapus: élet egy községi iskolában

Kertész Melinda Kertész Melinda 2013. október 09. 08:49, utolsó frissítés: 08:49

Nincs itt semmi meghökkentő, elkápráztató, de vannak játékos pedagógusok, a részletekre figyelő vezetőség, és egy sárga iskolabusz, amelyik biztonságban szállítja a kisdiákokat az iskolába.


Frissen nyírt fű illata lengi be a magyarkapusi iskola focipályáját. Török Zoltán igazgató a karbantartóval vált néhány szót a nagyméretű zöld területen, az iskolaudvaron elvégezendő munkálatokról. Egyik kolozsvári iskolának sincs ehhez mérhető udvara, pályája – mondja büszkén az igazgató, majd betessékel az iskolaépületbe.

Közben arról beszél, ez az első olyan tanév az iskola történetében, amikor nem indult magyar ötödik osztály, csak ketten jelentkeztek, ezért a következő négy évben a magyar tagozaton négy helyett csak három osztály fog működni.


Az iskolások száma annak ellenére alacsony, hogy a községközpontban levő iskolába nemcsak Nagykapusról, hanem nyolc további faluból érkeznek a diákok, nap mint nap egy iskolabusz hozza-viszi őket.

Török Zoltán igazgatóTörök Zoltán igazgató

Pányik, Gyerővásárhely, Kiskapus, Eszterágy, Egerbegy, Kisdongó, Nagydongó és Balkújtelep tartozik Magyarkapushoz. Pányik kivétel itt-ott még működnek elemi osztályok, ott azonban már sem óvodai, sem iskolai oktatás sincs. A román gyerekek naponta Gyerővásárhelyre utaznak, ahol két tanítónő összevont osztályokban tanítja őket, illetve az óvodai oktatás is biztosított.

“A gyerekhiány miatt kénytelenek voltunk az összevont osztályok mellett dönteni, a szülők megértették, jobb a gyerekeknek is, ha nem a saját falujukban járnak iskolába egyetlen, összevont 1-4 osztályba” – mondja Török.


“Kiskapuson román és magyar tagozat is működik, mindkét tagozaton van óvónőnk. A román tagozaton két tanítónő dolgozik, a magyar tagozaton pedig egy foglalkozik a három különböző faluból – Kiskapusról, Gyerővásárhelyről és Nagykapusról – érkező negyedikes gyerekekkel. Tulajdonképpen ez az egyetlen osztály, amelyik önállóan működik, mert ott kigyűlt a minimális létszám, a 12 gyerek. A többi magyar gyerővásárhelyi és kiskapusi gyerek Nagykapuson tanul, egy tanítónő a nulladik és második összevont osztállyal foglalkozik, egy másik tanítónő pedig ugyancsak összevont osztályt kapott, az elsősöket és a harmadikosokat tanítja” – vázolja a helyzetet az iskolaigazgató.

Az anyagi háttérre nem panaszkodik, mint mondja, az intézmény működési költségei mellett szinte teljes mértékben fedezni tudják az ingázó tanárok útiköltségét is. Panaszra csak a rendszer abszurduma ad okot: a stoppolási költségek megtérítésének tényét a számvevőszék nem akarja elfogadni, noha esetenként tömegszállítási eszközök, vagy saját autó hiányában nincs más választása az ingázó tanároknak.


Csak szakképzett pedagógusok tanítanak

Noha Magyarkapus községi iskola, még sincs pedagógushiány. “Évek óta nem dolgozunk szakképzetlen káderekkel. Majdnem minden tantárgyat szaktanár oktat, kivéve a rajzórákat. Ezeket viszont olyan tanárok tartják meg, akik az egyetemen tanultak rajzot” – mondja.


A falakon található fotók tucatjai tanúskodnak a gyerekek iskolán kívüli tevékenységeiről. Ez a kép például a Zöld Csapatot ábrázolja, akik környezetvédelemre tanítják a község lakóit. A falakon található fotók tucatjai tanúskodnak a gyerekek iskolán kívüli tevékenységeiről. Ez a kép például a Zöld Csapatot ábrázolja, akik környezetvédelemre tanítják a község lakóit.



>> A magyarkapusi iskola környezetvédő különítményéről itt számoltunk be >>

A tankönyveket is tudták biztosítani a gyerekeknek, és noha a törvény szerint az új könyveket legalább három generációnak kell használnia, sikerül többnyire vadonatúj tankönyvekhez juttatni a diákokat. “Jó a kapcsolatom a megyei főtanfelügyelőség könyvlerakatával, mindig szólnak, ha marad néhány új példány. Így minden évben 50-60%-ban új tankönyveket biztosíthatunk a diákjainknak. Az elsősök minden évben vadonatúj könyvekből tanulnak” – magyarázza Török.



galeria_13093.jpg
galeria_13095.jpg
Bejárat
galeria_13096.jpg
galeria_13097.jpg
Török Zoltán igazgató egy focibajnokságon nyert kupát mutat
galeria_13098.jpg
Nincs kiút, fel kell nőni a kihívásokhoz.
galeria_13099.jpg

Csak a szülők egy részét foglalkoztatja az, hogy mi történik az iskolában - válaszolta a szülők és az iskola viszonyát firtató kérdésünkre. "A szülői értekezleten mindig ugyanazok a szülők jelennek meg, ők azok, akikre az iskola is számíthat, valahányszor szükség van segítségre. Mi mindig elmondjuk, hogy mit tudunk biztosítani az iskola részéről, ha érkezik egy új javaslat, azt megpróbáljuk a következő évben teljesíteni. A szülők egy része az iskola körüli teendőkben, például a tűzifa behordásában is segédkezik. Van olyan szülő is, aki kisebb munkákat, tatarozást is elvállal az iskolaépületen."


Az igazgató azt is elmondta, ugyan létezik egy iskolaalap, de a szülőktől kért anyagi támogatás minimális. "Egy kolozsvári iskolának az iskolalapjával összehasonlítva ez egy banális összeg, mindössze 30 lejt kérünk egy gyerek után egy évben. Ebből biztosítjuk az osztályoknak a fénymásolópapírt és egyéb fogyóeszközt" – számol be Török Zoltán.


Alternatív tanítási módszerek

“Sokkal játékosabbak az alternatív módszerek, ezért a magyar tagozaton oktató kolléganőkkel egyre gyakrabban szoktuk ezeket alkalmazni. Észrevettem, hogy a gyerekeket így jobban le lehet így kötni – mondja Török Tünde, aki idén a kiskapusi negyedikeseket tanítja. Szerinte már nem lehet a hagyományos módon oktatni, a gyerekek fejébe sulykolni az információt. A magolás, a tények elsajátítása helyett arra szoktatja őket, hogy keressék meg azt, amire szükségük van és fedezzék fel a számítógép nyújtotta lehetőségeket, ne csak játszanak rajta.

Török TündeTörök Tünde
„A projekt-módszert szeretem alkalmazni, jól is működik, mert a mostani negyedikeseim már nagyok, önállóan tudnak dolgozni. Együtt találjuk ki a témákat, most éppen a dinókról szeretnének egy projektet. Erről a témáról információkat, olvasmányokat, kézimunkát, rajzokat gyűjtünk össze, sőt, a következő periódusban matematikából szöveges példákat oldunk, amelyek ugyancsak a dinókról szólnak majd. Megpróbálunk kimondottan ezzel a témával dolgozni, de sokkal nagyobb a munka a tanító részéről is. Mivel érdeklődnek a téma iránt, keresgélnek az interneten, és olvasnak róla. A szülők gyakran azt gondolják, hogy a számítógép csak arra való, hogy a gyerek játsszon rajta” – a gyerekek viszont rájönnek, hogy a számítógép információ felkutatására is használható. A helyesírási szabályokat, a szorzótáblát viszont meg kell tanulni.

Jenei Tünde tanítónő egy sünikkel díszített osztályban fogad, a mennyezetről lógó őszi levél- és süni-girlandok adják meg a hangulatot.

Kétségtelenül ősz van. És süni.Kétségtelenül ősz van. És süni.

Az egyik asztalon sünit ábrázoló rajzát felejtette ott egy gyerek. A tanító maga készítette a díszeket színes papírból, mert – mint mondja – nem mindegy, hogy milyen hangulatú osztályban zajlik a tanítás, főleg az előkészítősök esetében. Itt is zajlik a projekt-alapú oktatás, most éppen az ősz a téma.

A nulladikosoknak a második osztályosokkal ugyanabban a teremben kell tanulniuk, mert az alacsony létszám miatt nem volt lehetőség egy-egy külön osztály indítására. A tanító szerint a tanügyi törvény kidolgozói nem gondolták elég jól végig azt, hogy milyen következményei lehetnek két különböző fejlettségi szinten álló korosztály egyazon térben történő tanításának. Miközben a kicsik a játszószőnyegen még szinte az óvodai oktatásban megszokott módon tanulnak, addig a nagyobbaknak a padban kell ülniük, sokszor kíváncsian figyelnek arra, hogy mit tanít a pedagógus a kisebbeknek.

Jenei TündeJenei Tünde

Az oktató elmondja, mivel figyelme állandóan megoszlik a két csoport között, így nehezebb a munkája. Jenei Tünde szerint azért pozitív hozadéka is van a szimultán oktatásnak, a kicsik is figyelnek arra, hogy mit tanulnak a másodikosok, néha még a válaszokat is bekiabálják a játszósarokból. Önállóbbak lettek, azonban mégis szem előtt kell tartani, hogy bizonyos dolgokban több segítségre szorulnak, nemcsak oktatásban, hanem például a cipőfűző megkötésében is - véli a pedagógus.


Az előkészítő-második osztályosok terme nem az egyedüli meleg hangulatot árasztó osztályterem az iskolában. Az emeleti termek némelyikét sikerült felújítani a nyári vakáció során, Török Zoltán igazgató sorra mutatja meg a termeket, sőt, még a könyvtárba is benézünk. Jelenleg nincs könyvtáros, az iskola könyvelője egyben könyvtárosként is dolgozik, ő vezeti a nyilvántartást arról, hogy éppen milyen könyvet kölcsönöztek ki a diákok. A helyhiány miatt a kötelező házi olvasmányok a polcokon az első sorban kaptak helyet, a kevésbé igényelt kötetek pedig hátul. A könyvadományokat mindig szívesen fogadják, mondja az igazgató, Szilágyi Izolda pedig hozzáteszi, van igény a könyvekre, nem igaz, hogy a gyerekek nem olvasnak. Legalábbis a kötelező házi olvasmányokat mindig kikölcsönzik, néha még sorban is állnak a könyvtár előtt érte.

Diana Faur aligazgatóDiana Faur aligazgató
Diana Faur aligazgató arról beszél, a román tagozaton a kihívást a román anyanyelvű roma gyerekek jelentik, akik nagyon sokat hiányoznak, képtelenek beilleszkedni. Rengeteg módszerrel próbálkoztak már, hogy a gyerekeket az iskolába szoktassák, a szülőkkel telefonon is tartják a kapcsolatot, személyesen is elmennek a gyerekek otthonába. A szülők rendszerint megígérik, hogy a gyerek másnap ott lesz az iskolában, de ez aztán mégsem történik meg. A magyar tagozaton tanuló gyerekek zöme rendezett családi háttérrel rendelkezik, a gyerekek tanulmányi teljesítményében is visszaköszön ez. Legtöbben Kolozsváron folytatják tanulmányaikat, de van olyan is, aki Bánffyhunyadon tanul tovább – mondja Török Zoltán.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS