2017. július 25. keddKristóf
30°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sárga lapot adott Romániának az EP

Sipos Géza 2004. február 20. 16:40, utolsó frissítés: 16:40

Úgy tűnik, szigorúan #b#megkritizálta#/b# Romániát az Európai Parlament, ám csak a közismert tényeket sorolta fel. Nicholson bárónő szerint ha nem lesz reform, fuccs a csatlakozásnak – márcsak a rendezetlen kisebbségi kérdés miatt is.




Határozottan és élesen megkritizálta Romániát az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága, ugyanis az ország a fejlődésben elmaradt és nem teljesíti az EU-csatlakozás Koppenhágában rögzített politikai feltételeit. A száraz hangú sajtóközlemény a legélesebb figyelmeztetés, amelyet a Nastase-kabinet valaha is kapott az Európai Unió döntéshozóiról.


A külügyi bizottság Emma Nicholson

de Winterbourne bárónő, angol liberális képviselő jelentése alapján koppintott határozottan a bukaresti kormány orrára, mikor arra figyelmeztetett: végső soron az EP-nek kell megszavaznia Románia csatlakozását – és a határozott hangvétel azt sejteti, mindaddig nem fogja ezt megtenni, míg az ország és a kormány nem ülteti életbe a reformterveket.





A külügyi bizottság és az EP valószínűleg most tudatosította azt a tényt, amelyre Tom Gallagher brit politológus, Románia-szakértő már novemberben figyelmeztett: az elsietett csatlakozás az EU-nak és Romániának egyaránt kárára válna. Gallagher szerint a csatlakozás nem oldaná meg például a romániai vidék hatalmas problémát, és a merev európai jogrenszer, az aquiserőltetése csak mélyítené a társadalmi elégedetlenséget.


Ezt továbbá az is fokozhatná,

hogy a csatlakozás után valószínűleg fény derülne arra, hogy a Nastase-kabinet számos csatlakozási kérdésben szűk pártérdekek mentén, saját klientúráját kiszolgálva egyezett meg gazdasági kérdésekben az EU tárgyalóival. Ennek ellenére a több mint húszmillió embert tömörítő piacával Románia jelentős ajándék a tagságát támogató európai államok számára. Különösen Olaszország számára jelent hatalmas hasznot, hogy a román piac megnyílik termékei és szolgáltatásai előtt – indokolja az EU szándékait a politológus.

A külügyi bizottság ellenben nem a gazdasági előnynek örült, hanem a várhatóan hatalmas, közigazgatási-adminisztratív teher láttán ijedt meg, amelyet Románia modernizációja jelentene, ha azt az EU-nak kellene véghezvinnie. Ezért az EP valószínűleg hasznosabbnak látná egypár évvel elhalasztani a csatlakozás időpontját – bár erről így, ilyen konkrétan szó sem esett sem a február 18.-i bizottsági ülésen, sem az azt követő nyilatkozatokban. A 2007-es dátumot amúgy is


csak amolyan önbeteljesítő jóslatként

vetette be a bukaresti kormány, úgy gondolva, elegendő ellenvetés nélkül minden EU-követelményt aláírni, és minden magától megoldódik. Nem tudni, hogy a Nastase-kabinet tudatosan alkalmazta ezt a pszichológia-tömegkommunikációs trükköt, vagy sikerült egy idő után önmagát is becsapnia (bizalmas értesülések szerint informálisan 2001-ben még ők maguk is elismerték, hogy 2007 inkább vágyálom, mint valós cél).

A mostani EP-intő fölötti meglepődés és kormányzati sértődékenység azért meglepő, mert a Nicholson-jelentés csupa-csupa olyan tényt sorol fel, amelyek Európa-szerte közismertek. A bizottság azt kifogásolta, hogy mértéktelenül terjed a korrupció, nincs független és korrekt igazság-szolgáltatás, sérül a sajtószabadság, erőszakos a rendőrség, és az EU-tiltás ellenére működik a nemzetközi örökbefogadásnak álcázott gyermekcsempészet.



Az EP javaslata is világos:

az Európai Bizottság legyen szíves az eddiginél szorosabb pórázra fogni (a bizottság megfogalmazásában "a törvényesség útjára terelni") Romániát. Szigorú figyelemmel kell kísérni, pontos menetrendet kidolgozva, hogyan hajtja végre az EU-előírásokat az ország, és segítséget kell nyújtani a korrupció leküzdésében. Ahogy a bizottság írja: "a korrupciót gyökerestül csak akkor lehet felszámolni, ha világos politikai akarat van rá".

Az EP azt is felrója a Nastase-kormánynak, hogy a 2001. októberi örökbefogadási tiltást kijátszva, az EU-t becsapva adoptáltatott több, mint 1100 gyermeket Nyugatra. A feketepontok listáján továbbá a sajtószabadság megsértése, az újságírók elleni erőszakos fellépés, a menhelyeken és a rendőrőrsökön sanyargatott gyermekek, a kiskorúak házasságkötése, az embercsepészet, a prostitúció, a pedofília kiszolgálása szerepel.


Kisebbségi kérdésekben is

határozott volt az EP külügyi bizottsága: az elfogadott jelentés megállapítja, a kormány egyáltalán nem törődik a roma közösségek "megdöbbentően sanyarú" sorsával, és kudarcot vallottak e kisebbséget integrálni próbáló projektjei is.

A romániai magyarokkal kapcsolatban a nyelvhasználati és oktatási jogok biztosítására hív fel a külügyi bizottság. Az ülésről kiadott közleményben az szerepel, hogy a magyaroknak joguk van anyanyelvükön tanulni iskolákban és egyetemen – de legalábbis a közlemény nem követel önálló magyar egyetemet, sőt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása helyett csak a csángó templomok jogi helyzetének tisztázását kéri. Ugyanakkor kijelenti, a csángóknak joguk van anyanyelvükön tanulni.

Az már csak hab a tortán, hogy a bizottság kifogásolja a verespataki bányanyitást, felhívja a figyelmet az általános szegénységre és arra, milyen kevés pénzt tudott Románia az előcsatlakozási alapokból hasznosítani. Megállapítható tehát, hogy a bizottság lényegében nem tett mást, mint összesítette mindazokat a problémákat, amelyekről a hazai sajtó az utóbbi két év egy tetszőlegesen kiválasztott hetében cikkezni szokott.


Ehhez képest Bulgária megítélése

sokkal pozitívabb: a 31 csatlakozási fejezetből Szófia már 27-et lezárt (Románia csak 20-at, és a legrázósabbak, például a belügyi kérdések vannak hátra), a bolgár alkotmányos reform jó úton halad. A külügyi bizottság üdvözli a bolgár korrupció-ellenes intézkedéseket, az árvák, a gyermekek helyzetének javítását, a roma közösségek felzárkóztatását. A bizottság – nyilvánvalóan Romániára utalva – kijelentette: a bolgár csatlakozást nem más államok belépéséhez kell kötni.

Az EP külügyi bizottsága Emma Nicholson jelentése alapján nem tett mást, mint összegezte a tényeket. A következtetést egyelőre csak a bárónő mondta ki: ha nem lesz reform, fuccs a 2007-es csatlakozásnak. Ezt a Nastase-kabinet a mundér becsületét védve márcsak azért sem fogadhatja el, mert az idén két választást is meg akar nyerni. Ha az idei évet is elvesztegeti a kormány, nem kizárt, hogy idővel a 2009-es csatlakozásról kezdik majd Brüsszelben úgy vélni: hej, ráérünk arra még!

Összeállításunkat Petrut Călinescu fotóival illusztráltuk



ItthonRSS