2018. november 18. vasárnapJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Román politológus: veszélyes a magyar-orosz közeledés Románia számára

Főcze János 2013. október 31. 15:42, utolsó frissítés: 2013. november 01. 17:15

Mi a kapcsolat Moldova Köztársaság és Magyarország között? Mi állhat a látványos kelet felé nyitás mögött? Mi a vilniusi csúcs tétje? Dan Dungaciu értékelte a helyzetet.


A román-orosz kapcsolatokról készített interjút a ziare.com a Román Akadémia Politológia és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatójával, Dan Dungaciuval. A beszélgetésben többször is kitérnek Magyarország látványos közeledésére Oroszországhoz, és arra, hogy ez hogyan befolyásolhatja Románia pozícióját.

A politológus szerint Magyarország az EU képviseletében Moldova Köztársaságban egyben Oroszország érdekeit képviseli a gagauz és orosz moldáviai kisebbségek védelmével. A látványos keleti nyitás Dungaciu szerint azzal a céllal jött létre, hogy Magyarország megszerezhesse Oroszország támogatását a külpolitikájában, kihasználva azt, hogy Románia viszonya Oroszországgal fagyos. Románia akkor kerülhet legközelebb emiatt hátrányba, ha a vilniusi csúcson nem írják alá az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást. Ez esetben Magyarország lépéselőnybe kerülne Romániával szemben a felértékelődött orosz támogatás miatt, amely akár külpolitikai nyomásban is megnyilvánulhatna román belpolitikai ügyekben.

Dungaciu szerint a magyar-orosz kapcsolat eddig nem várt módon szorossá válhat, aminek nagyon kellene aggasztania Romániát, ugyanis Magyarország egyik legfontosabb célja, hogy az Európai Uniót Oroszországgal összekötő híddá váljon, miközben Romániának nincs stratégiája Európa keleti térségére.


Románia, Magyarország és Moldova Köztársaság



A posztkommunista Románia eddig az orosz-magyar kapcsolatok közelségét legfennebb a Moldova Köztársasággal kapcsolatos politikája miatt érezhette aggasztónak. Azután, hogy Magyarország EU tag lett, ő vállalta el az EU kapcsolattartását Moldova Köztársasággal. Ezen kívül Magyarország látta el a moldáv-ukrán határ ellenőrzését segítő, valamint a transznisztriai konfliktus megoldásáért felelős EUBAM katonai vezetését is 2010-ig. Mindezek mellett Moldova Köztársaságban a Schengen központ szerepét a kisinyói magyar konzulátus látja el, és magyar volt a 2005-ös moldáv parlamenti választásokat ellenőrző bizottság elnöke is.

Dungaciu úgy gondolja, hogy orosz beleegyezés nélkül lehetetlen lett volna Magyarországnak betölteni ezt a szerepet. A kisinyói magyar képviselet a moldáv politikai fordulat után az orosz és a gagauz kisebbséggel foglalkozott kiemelkedően.

Dungaciu értesülései szerint 2013 januárjában a magyar nagykövet ellátogatott a Gagauz Autonóm Területre, ahol Mihail Formuzallal, az autonóm terület vezetőjével találkozott. Szeptemberben Hargita megye tanácselnöke, Borboly Csaba küldött egy Hargita megye és a Gagauz Autonóm Terület közti együttműködést szorgalmazó megegyezést tartalmazó szöveget.

Az intézetigazgató azonban ezeket a nem véletlennek ítélt eseményeket nem tartja annyira fontosnak, mint Takács Szabolcs, a magyar biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyilatkozatát: csökkenteni kell a feszültséget az EU és Oroszország között, és Magyarország kell legyen a híd a kettő között.


Mit kellene tennie Romániának?

Dungaciu meglátásában Romániának nem hídnak kellene lennie, hanem arról kellene bizonyságot tennie, hogy van valamilyen projektje, terve, stratégiája Kelet-Európára vonatkozóan.

Dungaciu kitér arra, hogy a magyar-orosz közeledés keretében Orbán Viktor találkozott Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, hogy letegyék a magyarok által keleti nyitásnak nevezett projekt alapjait. „Ez Románia számára súlyos dolgokat jelent, mert többről szól, mint néhány tisztességtudó üzenetről vagy kulturális egyezségről. Ez ugyanis a South Streamről, mezőgazdaságról, gazdasági partnerségről, orosz-magyar kereskedelmi kamarák nyitásáról szól” - magyarázza a politológus.

„Ez egy nagyon hatékonynak bizonyuló stratégiai partnerség, és egy ügyes diplomáciai játék” – egészíti ki Dungaciu.

Az akadémiai intézetigazgató szerint ezt a nyugati partnerek sem igazán kifogásolhatják. Erre példaként azt hozza fel, hogy Orbán nemrég volt Nagy-Britanniában, találkozott David Cameronnal, és a Catham House-ban tartott előadást „A hagyományos értékek helye Európa jövőjében” címmel. Ebben a beszédben Orbán azt mondta, hogy a nemzetek utáni Európa hanyatlik, és a Nyugat eltávolodott a keleti perifériájától; az ottani államoknak így nem marad más lehetőségük, mint Oroszországhoz közeledni.

A beszédre válaszul a konzervatív sajtó megdicsérte a politikust, még George Friedman, a Stratfor elnöke is igazat adott neki. Sőt, egy komplex és árnyalt személyiségnek írta le, aki képes felismerni a geopolitikai problémákat, és arra is, hogy hatékony választ adjon ezekre.

Dungaciu elemzésében itt arról van szó, hogy a nyugati partnerek, tudva, hogy nem igazán képesek egy elfogadható jövőképpel előrukkolni, nem tehetnek mást, mint hogy elfogadják ezt a közeledést. Így Romániának is kell egy keletre tekintő stratégia, aminek keretében újraindítja a kapcsolatait az oroszokkal.


A vilniusi csúcs igazi tétje

Az orosz-román kapcsolatok szempontjából a novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcs lesz az elkövetkezőkben meghatározó. A csúcs igazi tétje Ukrajna.

Két forgatókönyv szerint alakulhatnak a tárgyalások. Az egyikben aláírják Ukrajna társulását, ami gazdaságilag az EU-hoz kapcsolja Ukrajnát. Ez azt bizonyítaná, hogy az EU-nak határozott politikája van keletre. Ebben az esetben Románia külön politikája nem fog változni, minden marad a régiben Románia számára. Oroszország irritált lesz ugyan, de legfőképpen Brüsszellel lesz baja.

A másik forgatókönyv szerint nem írják alá a szerződést Ukrajnával. Ezzel bebizonyosodik, hogy az EU túlvállalta magát. Ez esetben nemcsak Románia stratégiai fontossága fog növekedni, hanem problémái is. Egyben az is bebizonyosodik, hogy Orbánnak igaza volt: vagy nincs, vagy nem működik az EU-s keleti stratégia. Dungaciu szerint az sem egyértelmű, hogy Julia Timosenko-e a tárgyalások valódi tétje, mert ez legalább annyira lehet az EU kifogása is.

Julia Timosenko volt ukrán államfőt bebörtönözték, amit az EU politikai lépésnek ítélt, ezért az EU-Ukrajna társulási szerződést Julia Timosenko ügyének a rendezéséhez kötötte.

Dungaciu szerint most Brüsszel, Kijev, Moszkva, Washington és az EU-s tagállamok között komplex diplomáciai egyeztetések folynak. Ha Vilniusban nem írják alá a szerződést, akkor Románia hátrányban lesz a megváltozott nemzetközi színtéren a sikertelen tárgyalásokat követő pozicionálódásban Magyarországgal szemben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS