2020. február 28. péntekElemér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Melyik államban hogy szavaznak az EP-választásokon?

Főcze János 2013. november 13. 14:35, utolsó frissítés: 14:35

Néhány tagállamban kötelező a választásokon való részvétel, az osztrákok már 16 évesen voksolhatnak, és két országban két napig szavaznak. A kettős állampolgárok ügyének is utánajártunk.


Az európai parlamenti választások 2014. május 22-25. között fognak zajlani. A leghamarabb a hollandok és a britek járulnak majd a szavazóurnákhoz, május 22-én. Május 23-án Írországban, 24-én Szlovákiában, Máltában és Lettországban szavaznak majd. Csehországban és Olaszországban két nap áll a szavazók rendelkezésére: a csehek május 23-24. között, az olaszok 24-25. között szavazhatnak. A legtöbb uniós tagállamban azonban május 25. lesz a választás napja, így Romániában és Magyarországon is.

Az Európai Unió tagállamai közül négyben kötelező a szavazás: Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban.


Külföldről szavazás

A külföldről szavazás ír és szlovák állampolgároknak nem lehetséges, míg a hollandoknak és a briteknek (nekik levélben is lehet) és a franciáknak (a nagykövetségeken való szavazás mellett) lehetséges akár a megbízott általi szavazás is.



Levélben és nagykövetségen egyaránt a szlovének, spanyolok, svédek és dánok szavazhatnak.

A külföldön tartózkodó cseh, bolgár, ciprusi, finn, görög, magyar, olasz, litván, román, lengyel állampolgárok számára csak a nagykövetség áll rendelkezésre, ha szavazni szeretnének. Csak levélben szavazhatnak a portugál, luxemburgi, lett, német, osztrák és belga állampolgárok.

Észtország a legprogresszívabb: a nagykövetségein, levélben, sőt interneten is szavazhatnak a külföldön tartózkodó állampolgárai.


A képviselők száma

A 2014-ben megválasztott képviselők száma a lisszaboni szerződés értelmében 751 lesz. A legtöbb képviselője, 96 Németországnak lesz. A legkevesebb (6) képviselőt Ciprus, Málta, Luxemburg és Észtország küldi az uniós törvényhozó szervbe. Ugyanakkor Románia 32, Magyarország 21 képviselővel fog rendelkezni.


Választókörzet, szavazás és a jelöltek életkora

Több választókörzetre van osztva Írország, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Olaszország és Lengyelország. A többi tagállam egy választókerületnek számít.

A román, magyar, görög, német, luxemburgi, francia, nagy-britanniai, portugál és spanyol állampolgárok zárt pártlistákra szavazhatnak. Az ír szavazók egyéni átruházható szavazat (STV) útján élnek szavazati jogukkal. A többi tagállamban preferenciális szavazás zajlik majd.




A jelöltek legkevesebb 25 évesek kell legyenek Romániában. Az olaszországi, ciprusi, és görögországi jelöltek legkevesebb 23 évesek kell legyenek, míg a minimum életkor 21 a lett, litván, lengyel, szlovák, nagy-britanniai, belga, bolgár, cseh, észt és ír képviselőjelöltek esetében. A többi uniós tagállamban a jelöltek legkevesebb 18 évesek kell legyenek.

A legtöbb uniós tagállamban a 18. életévüket betöltött polgárok jogosultak a szavazásra. A kivétel ez esetben Ausztria, ahol a korhatár 16 év.


Bejutási küszöb

Horvátországban, Litvániában, Csehországban, Lengyelországban, Franciaországban, Romániában, Magyarországon, Lettországban és Szlovákiában a bejutási küszöb 5%. Ausztria, Olaszország és Svédország esetében ez a küszöb 4%, míg a németeknél és a görögöknél 3%.

A ciprusi bejutási küszöb 1,8%-ban van megállapítva. A többi tagállamnak nincs ilyen jellegű korlátozása.



>> nagyobb felbontásért katt ide >>

A kettős állampolgárság esete

A magyarországi Választási Információs Szolgálat (VISZ) a Transindex megkeresésére arról tájékoztatott, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. A Szolgálat szerint a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot sarkalatos törvény további feltételekhez kötheti.

Így az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény szerint az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.

A fentiek alapján az a magyar állampolgár, akinek nincs magyarországi lakcíme Európai Parlament tagjainak választásán nem tud szavazni. A magyar választási irodák csak a magyar állampolgárságot vizsgálják, más állampolgárságot figyelmen kívül hagyják.

A hatályos magyar büntető törvénykönyv (XXXIV. fejezet, a Közigazgatás rendje elleni bűncselekményekről rendelkező törvény révén) a következőképpen rendelkezik a választással kapcsolatban:

„A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során

a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népi kezdeményezésben vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,
h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,
i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzati képviselő-jelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.”

A VISZ szerint az Európai Parlament nem rendelkezik összesítő rendszerrel a szavazáson megjelenő polgáraival kapcsolatosan.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS