2019. szeptember 20. péntekFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bemutatták Lucian Boia Miért más Románia? című könyvének magyar fordítását

Főcze János 2013. november 27. 15:46, utolsó frissítés: 15:54

Horváth István szociológus szerint a tudománynépszerűsítés és az esszé határán mozgó művet a történész munkásságának egyfajta reklámjaként is lehet értelmezni.


A kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban november 26-án mutatta be Horváth István egyetemi oktató, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója a Lucian Boia által írt és Rostás Péter-István által magyarra fordított Miért más Románia? című könyvet. Az eredetileg a Humanitas kiadónál megjelent könyv 40 000 példányban kelt el, a magyar fordítás a második, bővített kiadásból készült.

A könyv méltatása kettős síkon mozgott. Horváth elsősorban azt próbálta megfogni, hogy mi a könyv témája, mitől új, és azt, hogy mit jelent a szakmának. A második sík egy egyfajta kritikája volt a könyvnek és azon túl a hozzá való viszonyulásnak, de a népszerűségének is.

A Koinóniánál megjelent könyv borítója
<br />
Forrás: koinonia.roA Koinóniánál megjelent könyv borítója
Forrás: koinonia.ro



A 100 oldalt alig meghaladó könyv olvasmányos és tartalmas. Nem az adatoltságra fekteti a hangsúlyt, hanem az általános kép árnyalására, és a feltett kérdés (Mitől más Románia?) körbejárása során egy elfogulatlan, tisztább és árnyaltabb képet kapunk arról, hogy többek között miért lehet olyan, amilyennek látjuk. Az nyilvánvaló, hogy végső konkrét válasz nincs. Azonban nem is lehet, állapítja meg Horváth, hisz a romániai posztmodern történetírás prominens alakjaként Boia és az általa teremtett iskola éppen arról szól, hogy nincs olyan, hogy „A történelem” és „A történetírás”, hanem történelmek és történetírások vannak.

A demitizálás és a kontextualizálás révén arról kapunk egyfajta képet, hogy


a nemzetépítés gyakorlatával együtt járt a személyiségek és események felnagyítása

vagy éppen elfelejtése. Ennek segítségével igyekeztek homogenizálni a sokféle lakosságú államot, és a lakosságok sokféle identitását,történelmét.

Horváth szerint az is érdekes jelenség, hogy az ilyen témájú könyvek mekkora sikereket érnek el az erdélyi magyar közösség körében. Szerinte szükségük lenne a magyaroknak is egy Boiára. A románokat fontos önreflexiókra késztetheti a mű, akik néha identitásképükben kérdőjeleződnek meg, míg


a magyarok számára az "igazság" érzetét keltheti.

Azonban meg kell értenünk azt – magyarázta Horváth –, hogy a történelem nem szolgáltat igazságot, folyamataiban nem morális. Tehát nem tehetjük morális elvárások mentén zárójelbe részeit. Az egyetemi oktató a posztmodern történetírásban azt méltatta, hogy végre a nagy történelmi folyamatokban hányódó kis életekre is figyelnek.

A román társadalom reagálása vegyes volt a műre, ami nem meglepő, hisz sokaknak az életműve kérdőjeleződik meg ezáltal. (Az is sokatmondó, hogy Lucian Boia nem tagja a Román Tudományos Akadémiának - szerk. megj.: )

Horváth arról is beszélt, hogy a könyv egyik pozitív pontja az is lehetne, hogy világossá teszi: a történelem a múlt és a jelenkor összekapcsolása, és nem a jelenkori frusztrációk kivetítése a múltra.

A könyv értelmezhető egy, a Boia munkásságát valamilyen szinten idéző és kívülről, olvasmányosan, esszé-szerűen, röviden, de közérthetően leírt perspektívaváltásként is. Az is igaz, hogy Boia felhígult a történészi minőségében, mint az őt ért vádak is megfogalmazták, de a könyve értelmezhető egyben úgy is, mint egy reklámja annak, amit alkotott, egy mód, ahogy szemléletet változtathat és hathat a másik (többnyire nacionalista) diskurzus által dominált közbeszédre, közgondolkodásra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS