2018. október 16. keddGál
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kiss Tamás: nem tudjuk, mekkora Románia lakossága

2013. november 28. 17:43, utolsó frissítés: 2013. november 29. 09:54

A statisztikai adatgyűjtés nem megbízható, az eredmények inkonzisztensek - állapítja meg a délkelet-európai migrációt felmérő projekt keretében készült romániai országjelentés.


Hozzávetőlegesen sem tudjuk, mekkora Románia lakossága, ennek következményeként minden statisztikai mutató esetében kétségek merülnek fel – derült ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol Kiss Tamás szociológus, demográfus, a SEEMIG projekt (A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában) romániai tematikai felelőse bemutatott egy friss tanulmányt a migrációra és a népességre vonatkozó fő romániai adatforrások inkonzisztenciájáról. (Az országjelentés román nyelvű összefoglalója .pdf-ben itt érhető el.)



A Nemzeti Statisztikai Hivatal népszámlálási adatokkal (állomány – "stock" – adattal), valamint folyamatadatokkal („flow” adatok – migráció, születés, elhalálozás) dolgozik; a migrációval kapcsolatos adatgyűjtésben részt vesz a belügyminisztérium Bevándorlásért Felelős Hivatala (idegen-nyilvántartás, menekültek stb.), valamint a külügyminisztérium is, amely a román állampolgárságért folyamodókat regisztrálja. Ám ezek az intézmények a migráció egy nagyon szűk szegmensét képesek megragadni, részben a meghatározások miatt: bevándorlónak azokat nevezik, akik olyan külföldi állampolgárok, akik a román hatóságokkal egyetértésben az országban telepednek le.

Románia 1991 óta ad romániai lakhely nélkül állampolgárságot a moldáviai és ukrajnai románoknak, ezek a személyek, ha letelepednek az országban, bár ténylegesen bevándorlók, de nem jelennek meg a statisztikákban (Magyarországon is most ugyanez a probléma jelentkezik a külhoni magyarok könnyített honosításával).

Kivándorlókon azokat a román állampolgárokat értik, akik a román hatóságokkal egyetértésben elhagyják az országot – itt „a román hatóságokkal egyetértésben” kitétellel kapcsolatban merül fel probléma, hiszen


a kivándorlóknak nincs bejelentési kötelezettségük vagy érdekük,

róluk inkább a befogadó országok tudnak statisztikát szolgáltatni. Az ebből adódó hatalmas statisztikai különbségeket illusztrálja, hogy 2001-2008 között a Németországban regisztrált romániai állampolgárok száma több mint 230 ezer, ám a román statisztikák ennek a populációnak csak a 6,4 százalékáról tudnak. Az ugyanebben az időszakban mért nyolcszázezres nagyságrendű spanyol- és olaszországi kivándorlásnak is csak csekély százalékát ragadja meg a romániai statisztika, a magyarországi kivándorlásnak pedig csak 8%-áról tud – sorolta a példákat a szociológus.

Antal Árpád és Kiss Tamás. Fotók: Vargyasi LeventeAntal Árpád és Kiss Tamás. Fotók: Vargyasi Levente


Még csak hozzávetőlegesen sem tudjuk, mekkora az ország népessége; a román állam nem képes az elvándorlást regisztrálni, és ennek sokkal messzemenőbb következményei vannak, mint hogy nem ismerjük az el- és bevándorlók számát – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy minden statisztikai mutató esetében kétségek merülnek fel, hiszen bármilyen vizsgálat, pl. választói részvétel kiszámolása esetében az a kérdés, mekkora tényleges népességhez viszonyítunk.

2011-ben a következő, egymástól jelentősen különböző adatokkal szolgáltak a különböző intézmények: a népesség-nyilvántartó (evidenta populatiei) szerint a szavazók száma 18,4 millió volt, a lakosság száma 22,5 millió fölött; a Nemzeti Statisztikai Hivatal (INS) hivatalos éves adatai 21,4 millió lakosról szóltak; a 2011-es népszámlálás által regisztrált személyek száma 19 millió volt; a 2011-es népszámlálás végleges eredményei pedig 20 millió lakos fölé kerekítették ezt a számot.

Antal Árpád szerint mindez annak tükrében is érdekes, hogy a kormánykoalíció érvelése alapján a régióátszervezés alapja a belső migráció kell legyen (pl. ezen érvelés szerint Kovászna megyét Brassóval kapcsolnák össze – szerk. megj.) –, ám a kimutatott adat-inkonzisztencia kétségessé teszi az érvelés alapjául szolgáló statisztikai adatok megbízhatóságát is.

Egészséges és eredményes közpolitikákat anélkül, hogy tudnánk, demográfiailag hogyan is néz ki a lakosság összetétele, nem lehet megvalósítani – hangsúlyozta a polgármester. A romániai statisztikai adatok megbízhatatlanságának ténye rossz közigazgatási döntéseket magyaráz meg, hihetetlen, hogy nem próbálnak meg rendet teremteni – tette hozzá Antal, aki szerint egyébként a népszámlálási adatok 20,2 millió főre való felkerekítése elsősorban pénzügyi szempontok alapján történhetett, hiszen


Románia 19 millió lakossal más besorolást kapna

az EU-n belül, kevesebb EP-képviselői hely járna az országnak, és kevesebb lehívható forrás.

Kiss Tamás szerint a reális népességszám 19 millió fő alatt van. 2012-ben a választópolgárok számát a szakértők mintegy 15,5 millióra becsülték, a hivatalos statisztikában 18,4 millió szerepel.



A SEEMIG projekt keretében készült, statisztikai inkonzisztenciát kimutató tanulmányt decemberben Bukarestben is bemutatják, és kerekasztal-beszélgetést szerveznek az eredményekről – közölte Kiss Tamás. Antal Árpád megjegyezte, ezek az eredmények az Unióhoz is eljutnak majd, és elképzelhető, hogy az EU szól majd Romániának, pontosítson statisztikai adatgyűjtése gyakorlatán. Felhívta a figyelmet, a SEEMIG keretében erdélyi magyarok uniós pénzből bizonyítják, hogy Romániában rosszul működnek a dolgok. Nyilván egy román etnikumú szociológus is ugyanerre az eredményre jutott volna – jegyezte meg Kiss Tamás. Ez nem egy magyar ügy, a magyarok is egy versenyképes országban szeretnének élni, és ennek az is része, hogy a projekt résztvevői megpróbálják megreformálni a statisztikai rendszert – tette hozzá Antal Árpád.

A SEEMIG projektben a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet mellett két székelyföldi önkormányzat a partner (lásd keretes írásunkat), ezért nagyobb hangsúlyt fektettek a székelyföldi migrációs folyamatok feltérképezésére is; ezzel kapcsolatban Kiss Tamás elmondta, míg régebb, a spanyol- vagy olaszországi kiáramlásban alulreprezentáltak voltak a magyarok, most az tapasztalható, hogy az egyre népszerűbb célországgá váló Németország és Nagy-Britannia esetében – ezekben évente megháromszorozódik a romániai származású lakosság – már nem alulreprezentáltak. A magyar állampolgárság széles kaput nyitott a migrációban – magyarázta a szociológus.

A migrációt feltérképező kutatás eredményeit jövő évben mutatják majd be. A projekt azzal zárul, hogy a résztvevő kutatócsoportok ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett országok kormányai felé a migrációval kapcsolatos stratégiák és adatgyűjtés kapcsán.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS