2018. november 18. vasárnapJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi lenne, ha Románia és Moldova egyesülne?

K. M. K. M. 2013. december 05. 10:04, utolsó frissítés: 10:10

Ők többen, mi ugyanannyian lennénk, de a nemzetállam egy létező és működő autonómiaformával a testében ébredne nemzetálmából.


A rendszerváltást követő időszakban most ünnepelte Bukarest a leglátványosabban a december 1-jét, a Moldovai Köztársaság fővárosában pedig hórát jelképező élőlánccal jelezték a moldovaiak, hogy egyesülnének Romániával. Traian Băsescu államfő múlt héten tett nyilatkozata is az egyesülés lehetőségét vetette fel, szerinte a következő nagy politikai projekt Romániának a Moldovai Köztársasággal való egyesülése lehetne. Egy lehetséges egyesülés következményeinek néhány aspektusát, illetve a két ország közötti viszonyt vizsgáltuk meg összeállításunkban.


Hogyan vélekednek a romániaiak az egyesülés lehetőségéről?

A romániaiak több mint háromnegyede (76%) egyetért a Moldovai Köztársaság Romániával való egyesülésével, és 63%-uknak pozitív a véleménye Traian Băsescu államfő kijelentéseiről, mely szerint „a NATO és az EU-csatlakozás után Románia számára a következő nagy politikai projekt a Moldovai Köztársasággal való egyesülés”.


Jó ötletnek tartják-e a Moldovai Köztársaság lakói a Romániával való egyesülést?

A december 1-jei ünnep apropóján közölte egy közvélemény-kutatás eredményeit az egyik moldovai televízióadó. Eszerint a moldovaiak 66%-a úgy nyilatkozott, hogy december elseje ünnepnap számukra. Ami az egyesülés kérdését illeti, már nem ilyen pozitív a hozzáállásuk a moldovai románoknak: egy tavaly végzett felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 15%-a vélekedett úgy, hogy a Moldovai Köztársaságnak egyesülnie kellene Romániával. Számukra sokkal fontosabb a transznisztriai kérdés rendezése (76,4%) vagy az Európai Unióhoz való csatlakozás (56%).


Még ki tartja rossz ötletnek az egyesülést?

A moldovaiak nagyobb része mellett Oroszország sem lelkesedik az egyesülés nyélbe ütésének ötletétől, egyrészt azért, mert jelentős orosz kisebbség él a Moldovai Köztársaság területén, másrészt gazdasági tényezők is összekötik a két országot. Emellett Oroszország nem nézi jó szemmel a Moldovai Köztársaság EU felé közeledését sem. Victor Ponta miniszterelnök sem tartja ésszerűnek az egyesülés gondolatát, szerinte a két ország közötti kétoldali kapcsolatok messze nem tartanak azon a szinten, hogy erről a kérdésről érdemben gondolkodni lehetne. Továbbá azzal érvelt, hogy a „Pruton túli testvérek” nagy része sem óhajtja az egyesülést. A kormányfő szerint Románia inkább gazdasági beruházások terén tehetne valamit a szomszédos országért: például a Iaşi-Unghieni gázvezeték megvalósítását, és a moldovai állampolgárok EU terén történő szabad mozgását segíthetné elő. Az egyesülés kérdése kapcsán további szempont, hogy például az EU mit gondolna a hátsó ajtón érkező újabb polgárokról.


Hogyan alakulnának át a demográfiai viszonyok, ha Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülne?

A Moldovai Köztársaság etnikai összetétele a 2004-es népszámlálás szerint a következő: az országnak 3,9 millió lakosa van, ebből kevéssel több mint félmillióan Transznisztriában élnek, a fővárost, Chişinăut megközelítőleg 590 ezren lakják. A lakosság 69,5%-a moldvainak vallotta magát, a két legnépesebb kisebbség az ukrán (11,2) és az orosz (9,4%), a teljes lakosság 4%-át a gagauz, 2%-át a bolgár, 1,9%-át a román kisebbség teszi ki, 1,9% egyéb nemzetiségű. Egy esetleges csatlakozással a románok 2,8 millióval lennének többen, azaz majdnem 20 millióan. Az országnak 24 millió lakosa lenne, a 1,2 milliós magyar lakosság arányaiban a jelenlegi 6,5%-ról 5%-ra csökkenne, ami veszélybe sodorná a parlamenti képviseletet. Ugyanakkor a 1991-ben igényelt, és 1994 óta Moldova által is elismert gagauz autonóm tartomány léte újabb érvként szolgálhat a székelyföldi autonómia kérdésével kapcsolatosan, bár kérdéses, hogy ez milyen formában kerülhet a politikai párbeszéd napirendjére.

Transznisztria: kell ez Romániának?

Moldova 1991-ben függetlenítette magát a Szovjetuniótól. Ekkor a 170 ezer lakosú Gagauzia és a keleti határnál lévő ukrán-orosz többségű Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (Transznisztria, RMN) is bejelentette kiválását.

Transznisztria Moldova és Ukrajna határánTransznisztria Moldova és Ukrajna határán

A gagauzokkal sikerült kiegyezni, és a területük autonómiát kapott, azonban a RMN-vel sem szép szóval, sem katonai konfliktus révén nem sikerült eredményre jutni. A katonai konfliktusban Oroszország is segédkezett a RMN-nek. Transznisztria jelenleg is egy igazi fekete lyuk, lakossága félmillióra tehető. A területe nincs moldovai fennhatóság alatt, a világon senki, még Oroszország sem ismeri el önálló államként.


Hogyan vélekednek a romániai románok a szomszédos országokban, például a Moldovai Köztársaságban élő románoknak nyújtott állami kedvezményekről?

Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok által végzett Erdélyi magyarok a magyarországi és a romániai politikai térben című kutatásnak keretében a határon túli románokat érintő kérdésekre kapott válaszokból kiderül, hogy Romániában ezekhez a román közösségekhez való viszony kérdése konszenzusnak örvend. Az összes ezekre a románokra vonatkozó intézkedést 70% fölötti arányban támogatták a román válaszadók. 71%-ban támogatták azt is, hogy az állam biztosítson ingyenes egészségügyi ellátást a szomszédos országokban élő románoknak. A román állampolgárságot kiterjesztő törvénykezés támogatottsága 89, a szomszédos országokban élő románok szavazati jogának támogatottsága pedig 77%-os.


Néhány adat a Moldovai Köztársaság gazdasági helyzetéről

Pénzneme a moldovai lej (MDL), 100 MDL 24,8 román lejt vagy 5,59 eurót ér. A Moldovai Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország nemzeti összterméke (GDP) 43,3 milliárd lej (2,5 milliárd euró) volt idén január és június között, ez 4,9%-os növekedést jelent 2012 azonos periódusához képest.

Az országos bruttó átlagbér 2013 szeptemberében 3758,5 lej volt, ami 9,8%-kal magasabb a 2012 szeptemberi átlagbér értékénél. A közalkalmazottak 3210,9 lejt kerestek, ami 2,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A magánszektorban megkereshető bruttó átlagbér 3978,4 lej volt, 11,9%-kal több, mint 2012 szeptemberében. A Pénzcsinálók.ro közölt összeállítást arról, hogy miként hatna a romániai gazdaságra a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése.

Politikai képviselet

A Moldovai Köztársaság egykamarás parlamentjében öt párt összesen 101 képviselője foglal helyet, a legtöbb képviselővel rendelkező Moldovai Köztársaság Kommunista Pártjának (PCRM) frakciója 34 törvényhozóból áll. A párt elnöke a korábbi államfő, Vladimir Voronin.

A Moldovai Köztársaság parlamentjeA Moldovai Köztársaság parlamentje

A Vlad Filat ex-miniszterelnök vezette Moldovai Liberális Demokrata Párt (PLDM) frakciója 31 tagú, a Moldovai Demokrata Párt 16, a Liberális Reformpárt 7, a Liberális Párt 5 képviselővel rendelkezik, 8 képviselő függetlenként van jelen a testületben. A miniszterelnöki tisztséget Iurie Leancă foglalja el, az államfő Nicolae Timofti.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS