2017. szeptember 23. szombatTekla
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Matek, szövegértés és tudományok terén is rosszul teljesítenek a romániai 15 évesek

2013. december 04. 15:49, utolsó frissítés: 17:37

Ajánlás: az oktatáspolitikáknak, ahhoz, hogy valóban hatékonyak legyenek, az elemi és középfokú oktatás javítására kell koncentrálniuk.


65 ország 15 éves diákjainak matematikai készségét felmérve ismét bebizonyosodott, Románia oktatási rendszere rosszul teljesít: az ország a 45. helyre került. Az új nemzetközi PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment) eredményeit december 3-án publikálta az Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet (OECD). A 2012-es felmérés több mint 510 ezer diákot érintett. A matematikai készségek fejlettsége fontos jelzőmutatója annak, a diákok fiatal felnőttként mennyire lesznek eredményesek, továbbtanulnak-e középiskola után, illetve befolyásolják a jövőbeni keresetüket is – hangsúlyozza az OECD.

A legjobb eredménnyel a sanghaji és szingapúri diákok büszkélkedhetnek, de az élmezőnyben van Hongkong, Taipei, Dél-Korea, Makaó, Japán, Liechtenstein, Svájc és Hollandia is.

Fotó: CollegeDegrees360 via flickr


A 2012-es matematikai készségfelmérés eredményátlaga 494 pont, a legmagasabb, sanghaji eredmény 613 pont. Románia 445 pontot ért el, amivel a korábbi évhez képest 4,9-et javított, de így is „az OECD-átlagon szignifikánsan alulteljesítő” minősítést kapott. Az EU-tagállamok közül ennél rosszabbul csak Ciprus és Bulgária teljesített – foglalja össze az eredményeket a Hotnews. A sereghajtók közt nem uniós tagállamok vannak: Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Thaiföld, Chile, Malajzia, Mexikó, Montenegró, Uruguay, Costa Rica, Albánia, Brazília, Argentína, Tunézia, Jordánia, Kolumbia, Katar, Indonézia és Peru.

A felmérésben résztvevő romániai diákok körében 40,8% a nagyon gyengén teljesítő diákok aránya, és csupán 3,2% a csúcsteljesítményűeké. Összehasonlításképpen Sanghajban 3,8%-uk teljesített rosszul, és 55,4%-uk nagyon jól. Az OECD-átlag pedig a következőképpen mutat: a diákok 23,1%-a gyenge, 12,6% pedig csúcseredményt produkált. Az Európa 2020-as uniós stratégiában célul tűzték ki a gyengén teljesítők arányának 15% alá csökkentését.

Az olvasási, szövegértési készségek terén 496 az OECD-átlag, a romániai pedig 438, ez Románia számára az 50. helyhez volt elegendő. A legjobban ismét Sanghaj teljesített, a Romániáénál rosszabb eredményt egyetlen uniós tagállam, Bulgária, valamint a következő nem uniós országok mutattak fel: Kazahsztán, Malajzia, Mexikó, Montenegró, Uruguay, Albánia, Brazília, Argentína, Tunézia, Jordánia, Kolumbia, Katar, Indonézia és Peru.

A természettudományok területén 501 az OECD-átlag, a romániai eredmény 439 (49. hely).



A felmérés során arról is megkérdezték a diákokat, egyedül érzik-e magukat az iskolában, a romániai válaszadók 73%-a igennel válaszolt. A diákok nagy része nem boldog az iskolában, és messze kevésbé motiváltak az OECD-átlagnál – írja a Hotnews.


Az EU-ban főleg a matek nem megy

Az Európai Bizottság közleményében úgy értékeli, hogy a felmérés eredményei vegyes képet mutatnak – idézi a testületet az MTI. Az uniós diákok főleg matekból teljesítenek rosszul. Uniós szinten 22,1 százalék nem teljesít megfelelően. A javulás 2009-hez képest csak 0,2 százalékpont. Az olvasás terén 17,8 százalék azok aránya, akik nem viszik át a lécet. Itt a legnagyobb az előrelépés uniós szinten, átlagosan 1,9 százalékpont. Tudományos tárgyakból 16,6 százalék került a legalsó hatodba, a javulás 1,2 százalékpont.

Bár a legtöbb országban 2009 óta javulás tapasztalható, Magyarország és Szlovákia mellett romlottak Finnország, Svédország, Görögország és Portugália mutatói is. Az európai, de unión kívüli országok esetében ez Norvégiára és Izlandra is igaz.

Az iskolások olvasási, matematikai és természettudományos képességeit összegző, nemzetközi tanulói teljesítménymérés szerint Magyarországon 2009 óta mindhárom területen nőtt a rosszul teljesítő diákok aránya.

Az olvasás terén 2,1, a matematika területén 5,8, a természettudományokat illetően pedig 3,9 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2009 óta azon 15 éves diákok aránya, akik a program által felállított hatfokozatú skálán kettesnél rosszabbul teljesítettek. Az olvasás terén 19,7 százalék, a matematikában 27,1 százalék, a természettudományok terén pedig 18 százalék azok aránya, akik nem érték el a kettes szintet. A cél, hogy 2020-ra mind a három kategóriában 15 százalék alá kerüljön ez az arány. Ezt jelenleg csak négy uniós ország, Észtország, Lengyelország, Hollandia és Finnország teljesíti.

A visegrádi országok közül Lengyelország mutatói a legjobbak, ahol 4-6 százalékponttal csökkent a rosszul teljesítők aránya. Olvasásban 10,6 százalék, matekban 14,4 százalék, tudományos területen pedig 9 százalék teljesít gyengén. Csehországban is javultak a mutatók, 16,9, 21 és 13,8 százalék a leggyengébben muzsikálók hányada a vizsgált területeken, a javulás pedig 6,2, 1,3 és 3,5 százalékpont. Szlovénia mutatói jobbak még a térség több államánál, ahol viszonylag korlátozott a javulás, az olvasás és a számtan terén húsz százalék fölötti a rosszul teljesítők aránya, csak tudományos területen alacsonyabb 15 százaléknál.

6-7 százalékpontot is rontott viszont 2009 óta Szlovákia. Az olvasás a diákok 28,2 százalékának, a számolás 27,5 százalékának, tudomány pedig a tanulók 26,9 százalékának okoz kemény fejtörést.

Az egész Európai Unióban a bolgár diákok mutatói a legrosszabbak, 39-44 százalék az olvasás és a számolás terén gyengén teljesítők aránya. A szomszédos államok közül Horvátország javuló tendenciát mutat, számai Magyarországéhoz hasonlóak, Szerbia viszont óriási lemaradásban van. A diákok több mint egyharmadának okoz gondot az olvasás, a számolás és a tudomány, sőt a matek tízből majdnem négy diáknak okoz komoly nehézségeket – írja az MTI.

Ugyanakkor az EU jobban teljesít, mint az Egyesült Államok – idézi a Hotnews az EB megállapításait. Tíz európai országban 2009 óta sikerült csökkenteni a leszakadó diákok arányát (Románia, Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Írország, Magyarország, Lettország, Ausztria és Lengyelország) mind a három területen.

Romániában 3-6 százalékpontos a javulás 2009-hez képest, de a megméretéseken a diákok 37-40 százaléka még így is leszerepel.


Ázsiával kell versenyezni

A modern világban elengedhetetlen a sikerhez, hogy a diákok a versenyképességhez szükséges készségeket fejleszthessenek ki, a minőségi oktatásba való fektetés alapvető fontosságú a jövő Európája számára – hangsúlyozta Androulla Vassiliou oktatási ügyekért felelős EU-biztos. Yves Leterme, az OCDE főtitkár-helyettese, Belgium volt miniszterelnöke szerint ha az EU más gazdaságokkal tartani akarja a lépést, akkor az oktatás terén is a fejlődést fel kell gyorsítania.

A teljesítményt negatívan befolyásolja, ha a diák migráns-közösségből érkezett; a jó teljesítményhez pedig fontos tényező, hogy a diák korábban milyen óvodai és elemi oktatásban részesült. Hátrányos helyzetű családi közegből származó diákok behozhatják és leküzdhetik lemaradásaikat, amennyiben magas színvonalú óvodai oktatást kapnak. A kormányoknak elérhetővé kell tenniük a helyi óvodai oktatást a hátrányos helyzetű gyerekeknek, főleg ha az ilyen közegben élők földrajzilag egy térségbe koncentrálódnak.

Az Európai Bizottság szerint az oktatáspolitikáknak, ahhoz, hogy valóban hatékonyak legyenek, az elemi és középfokú oktatás javítására kell koncentrálniuk, mert az iskolából kikerülő fiatalok számára általában már késő bepótolni a kötelező oktatási időszakban elmulasztottakat.

Az OECD értékelése szerint az ázsiai országok különleges figyelmet fordítanak a tanárok képzésébe és kiválasztásába, bátorítják a pedagógusokat az együttműködésre, és befektetnek a tanerők munkája minőségének növelésébe. Ezekben az országokban tisztán és világosan meghatározzák a célokat, amelyeket az osztályteremben a tanítás során el kell érni, és szabad kezet adnak a pedagógusoknak a módszerek kiválasztásában.

A PISA-felmérés másik tanulsága, hogy azok a gyerekek, akiknek szülei magas elvárásokat támasztanak velük szemben, jobban teljesítenek társaiknál, több erőfeszítést tesznek, nagyobb az önbizalmuk, és jobban motiváltak a tanulásra.

A PISA-felmérést háromévente végzik el. A 2012-es adatok ezen a linken böngészhetők, a kulcseredmények összefoglalója .pdf-ben itt elérhető.

Forrás: hotnews.ro, MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS