2017. november 20. hétfőJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Még mindig nem kell női államfő és homoszexuális rokon a romániaiaknak

2013. december 11. 11:58, utolsó frissítés: 12:55

Az elöljárók ne legyenek magyarok, romák, más vallásúak és fogyatékossággal élők se. Mégis a politikusok diszkriminálnak leginkább az IRES felmérésében résztvevők szerint.


A romániaiak több mint fele nem szavazna meg egy nőt az államelnöki tisztségbe, és hatvan százalékuk nem fogadná el, hogy rokonságba kerüljön egy homoszexuálissal – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács kedden, az emberi jogok világnapján bemutatott felméréséből, amelyet a Mediafax ismertetett.

Az IRES által végzett közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a romániaiak többsége nem választana a helyi, központi vagy európai szintű fontos tisztségekbe más nemzetiségű, vallású, szexuális irányultságú személyt, de fogyatékossággal élőt sem. Női államfőjelöltre a lakosság 54 százaléka nem szavazna, és 59 százalék 35 év alatti férfira sem. A válaszadók csupán 10 százaléka válaszolta, hogy eltérő szexuális irányultságú személyt is megválasztana, 14 százalék lenne hajlandó roma,


15 százalék pedig magyar elnökjelöltre szavazni.

Másfelől a románok 60 százaléka nem fogadna családjába egy homoszexuálist, 58 százalék egy romát, 54 százalék egy más bőrszínű személyt, 52 százalék egy magyart vagy egy bevándorlót, 50 százalék egy HIV-fertőzöttet vagy egy zsidót, 46 százalék egy németet, 42 százalék egy más vallású vagy egy krónikus betegségben szenvedő személyt és 36 százalék egy jövedelemmel nem rendelkező személyt.



A Youth@Kolozsvár diszkrimináció-ellenes illusztrációja az Emberi Jogok Világnapjára

A válaszadók szerint a politikusok azok, akik leginkább diszkriminálnak, őket az egyszerű emberek követik, majd a cégek és az állami intézmények következnek a sorban. A válaszadóknak azonban csupán egyötöde mondta azt, hogy diszkriminálva érezte magát: kora (30%), társadalmi helyzete (28%), jövedelme (26%), falusi származása (18%) vagy nemzetisége (18%) miatt.

A felmérésben résztvevők szerint


a leginkább diszkriminált csoportok

a romák, a HIV-fertőzöttek, a fogyatékossággal élők, a drogfüggők, a szexuális kisebbségek tagjai és az állami gondozásban élő gyerekek. A válaszadók 70 százaléka gondolja azt, hogy a romáknak és a HIV-fertőzötteknek nehezebb munkát találniuk, a romákról úgy is vélekednek, hogy az iskolában, a munkahelyen és a kórházakban is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek.

A válaszadók többsége szerint a nők


általában véve nincsenek hátrányosabb helyzetben

a férfiakhoz képest. 37 százalékuk azonban úgy véli, egy férfi előnyt élvez egy munkahely vagy egy adott fizetés megszerzésében, 29 százalékuk szerint a nők nehezebben jutnak magasabb pozícióba, 24 százalék szerint pedig a házimunka elosztásában kerülnek hátrányos helyzetbe a nők.

A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos vélekedések kategóriájában a válaszadók 21 százaléka szerint ezek nagymértékű fenyegetést jelentenek Romániára nézve, 31 százalék szerint inkább problémát jelentenek, mint fenyegetést, 29 százalék szerint pedig nem is probléma, de nem is előny. 39 százalék válaszolta azt, hogy a kisebbségek hozzájárulása jó hatással bír egyes régiókban, 31 százalék szerint értékes erőforrást jelentenek Románia számára.



A válaszadók a romákat tolvajoknak (20%), lustáknak, érdekteleneknek (11%), tanulatlannak és civilizálatlannak (8%) írták le, míg a magyarokat rossznak, ellenségesnek, irigynek (10%), rasszistának, sovénnek, nacionalistának (6%) vagy éppen szorgalmasnak (5%).

Ami a diszkrimináció büntetését illeti, a válaszadók közel fele azt hiszi, ezt nem bünteti törvény, 28 százalék, hogy bírságokkal, 5 százalék pedig, hogy börtön által. Kevesebb, mint egyharmad mondta azt, hogy


tudják, mit kell tenniük, ha diszkrimináció éri őket,

de – mint azt a CNCD megjegyzi – nagyon tág válaszokat adtak erre a kérdésre. Magáról a CNCD-ről a válaszadók több mint fele hallott, de csak 10 százalék tudott olyan esetről, amikor az intézmény közbeavatkozott egy-egy esetben.

A felmérés szerint a romániaiak túlnyomó többsége úgy gondolja, nevelési programokkal lehetne megelőzni a diszkriminációt, de szintén sokan gondolják azt, hogy keményebb büntetésekre van szükség.

A felmérést az IRES végezte október 25. és november 16. között 1415 személy megkérdezésével. A hibahatár 2,65 százalékos.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS