Szuper-mentelmi jogot biztosítottak maguknak a törvényhozók?
szerk. 2013. december 11. 14:19, utolsó frissítés: 2013. december 12. 11:59A módosítások értelmében a DNA vagy az ANI nem nyúlhat hozzá a törvényhozókhoz, a korrupciós vádak emelése sem mehetne könnyen. Băsescu, a DNA és az ANI is bepipult a hírre.
Mentesülhetnek a parlamenti képviselők és szenátorok az érdekkonfliktus vádja miatti eljárástól, amennyiben életbe lép a büntető törvénykönyvön végrehajtott két módosítás, amelyet tegnap fogadott el a képviselőház. Az egyik módosítás révén törölték a köztisztviselők köréből az államelnöki, a parlamenti képviselői és szenátori tisztségeket - ezzel gyakorlatilag megszüntetve a köztisztviselőkre vonatkozó büntetőjogi felelősségüket. A btk. másik módosítása szerint változik az érdekkonfliktus meghatározása, a módosítás értelmében a közigazgatási tevékenységek kapcsán nem indítható érdekkonfliktus miatti eljárás.
Horia Georgescu, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) elnöke a szavazást megelőzően egy Facebook-bejegyzésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényhozók egy szuper-mentelmi jogot akarnak biztosítani maguknak, és az ANI sokéves tevékenységét semmisítenék meg, amely 25 szenátor és képviselő ügyében járt el.
A Hotnewsnak nyilatkozó jogászok szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a polgármesterek vagy miniszterek ellen nem indulhat érdekkonfliktus miatti eljárás. Például egy közbeszerzési szerződés (amely egy kétoldalú közigazgatási tevékenység), egy tanácsi határozat, egy polgármesteri rendelkezés, egy miniszteri rendelet vagy egy közigazgatási szerződés egyaránt közigazgatási tevékenységnek minősül, a módosítás szerint ezek a tevékenységek nem vizsgálhatók ki érdekkonfliktus gyanúja miatt. A btk. módosítását a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az államelnök is bírálta.
A módosítások elfogadása is meglehetősen gyanús körülmények között ment végbe, ugyanis a törvénymódosító tervezetekre vonatkozó bizottsági jelentést nem hozták nyilvánosságra, a tervezetek a képviselőház napirendjén levő pótlistára kerültek fel, majd a plénumban vita nélkül szavazták meg azokat. A jogi bizottság egyébként hétfőn este állította össze a jelentését, ugyanannak a gyűlésnek a keretében, amelyben az amnesztia-törvénytervezetről szóló kedvező véleményezést is megfogalmazta.
A büntető törvénykönyv 147-es cikkelye megállapítja, köztisztviselőnek számít minden olyan személy, aki huzamos ideig vagy ideiglenesen, a tisztség megszerzésének módjától függetlenül egy, a 145. cikkely által megnevezett közigazgatási egység (hatóság, közintézmény, közérdeket képviselő jogi személy) keretében tevékenykedik, szolgálatának természetétől függetlenül.
A jogi bizottság ezt a cikkelyt egy újabb bekezdéssel bővítette, eszerint nem minősülnek köztisztviselőnek az államelnök mellett a képviselők, a szenátorok és más, szabad foglalkozású személyek sem, akik tevékenységét egy másik, speciális törvény szabályozza, és akik nem jutnak javadalmazáshoz állami költségvetésből.
A jelentés szerint a jogi bizottság ülésén a 27 bizottsági tagból 22 volt jelen, a jelentés elfogadásáról többségi szavazással döntöttek, négyen tartózkodtak. A törvénymódosító tervezetet kedden, parlamenti vita nélkül fogadták el a törvényhozók, 240-en szavaztak mellette, 57-en ellene, és négyen tartózkodtak. Az ügyben a képviselőház töltötte be a döntő fórum szerepét.
Mi a véleménye a módosításokról a DNA-nak?
A büntető törvénykönyv megváltoztatása kapcsán a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) közleményt adott ki, amelyben kritizálta a módosításokat. Az intézmény azt nehezményezi, hogy könnyebben lehet majd felmenteni vagy szabadlábra helyezni azokat a képviselőket és szenátorokat, akik ellen korrupció miatt büntetőjogi eljárás folyik, vagy akiket már elítéltek.
A DNA nehezményezi, hogy a közalkalmazottak körét módosító törvény életbe lépése esetén nem lehet eljárást folytatni vagy megbüntetni a tisztség betöltése közben elkövetett bűnügyeik miatt Románia államelnökét, a képviselőket, a szenátorokat, vagy valamilyen szabad foglalkozást űzőket (például az ügyvédeket, jegyzőket vagy törvényszéki végrehajtókat). Ezen kívül a feddhetetlenségi eljárások alól is mentesülnek.
A DNA szerint nem lehet majd eljárást indítani vagy büntetést kiszabni korrupciós ügyek vagy korrupcióhoz kapcsolódó visszaélések miatt (ilyen lenne például a kenőpénz elfogadása vagy a hatalommal való visszaélés).
A DNA közleménye arra is kitér, hogy a korrupcióellenes ügyészek munkája során 28 képviselőt és szenátort ítéltek már el vagy folyik ellenük eljárás. Ha hatályba lép ez a rendelkezés, akkor ezek az eljárások felfüggeszthetőek lennének, és az elítéltek szabadlábra helyezése is lehetségessé válna.
A DNA ezenkívül hivatkozik a 2002-ben és 2004-ben aláírt nemzetközi korrupcióellenes szerződésekre is, rámutatva arra, hogy ezek a szerződések azt kérik, hogy a törvények minél részletesebben térjenek ki arra is, hogy kire vonatkoznak a rendelkezései.
Az ügyosztály az összeférhetetlenségre vonatkozó módosítások kapcsán is szót emelt: ezek a módosítások a büntethetőek köréből kivonják például a polgármestereket is, akik így képesek lesznek büntetlenül európai vagy helyi forrásokból finanszírozott szerződéseket kötni akár a saját rokonaikkal is. A DNA száznál is több polgármesterről és polgármester-helyettesről beszél, akik ellen a DNA ügyészei kezdeményezésére bűnügyi eljárást folytatnak.
A CSM is kifogásolja a parlamenti döntést
A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) közleménye szerint a büntető törvénykönyv módosítása révén az államelnök, a parlament tagjai, az ügyvédek, a jegyzők és a törvényszéki végrehajtók felmentődnek a büntetőjogi felelősség alól olyan bűntettek esetén, mint a hivatali visszaélés vagy a kenőpénz elfogadása. A módosítások révén felmentődnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól a Büntetőjogi Törvénykönyv 147. cikkelye 1. és 2. bekezdése alapján meghatározott közalkalmazottak. Ez az illető tisztségek fontossága miatt is megengedhetetlen – olvasható a közleményben.
Băsescu: a parlament és az államfői hivatal nem egy butik
A büntető törvénykönyvön végrehajtott módosítások drámaiak, és tönkreteszik a korrupció ellen harcoló intézmények 10 éves munkáját. „Az aktuális vezető politikusok fölöslegessé tennék az igazságszolgáltatást. A btk. változtatásaira vonatkozó törvénymódosítások nem is szerepeltek a parlament napirendjén” – jelentette ki Băsescu.
Az államelnök hozzátette, az amnesztia-törvény változtatásaira vonatkozó javaslatokat nem láttamozta a Legfelsőbb Bírói Tanács, ez elfogadhatatlan.
„Az elfogadott törvénymódosítások végzetes kihatással lehetnek Románia hitelességére nézve. Úgy gondolom, a parlament alapvető hibát követett el, és kompromittálta Romániát. A politikusok ismét a törvény fölé akarnak kerekedni” - fogalmazott Băsescu.
Traian Băsescu hozzátette, figyelemmel kísérte azt is, hogy államfőként hogyan került át a "nemköztisztviselői" funkcióba, és ezt ironikus lépésként értékeli.
„Egy államelnök értelemszerűen egy magas rangú megválasztott köztisztviselő, aki a közjó érdekeit képviseli. A szenátor és a képviselő az államhatalom részei. A törvényhozó hatalom nem egy butik, hanem a román állam egyik alapvető intézménye, amely a szenátorokból és képviselőkből áll, akik egyenként részei ennek a közhivatalnak. Nem szabad összetévesztenünk a parlamentet és az elnöki hivatalt az Északi Pályaudvar valamelyik butikjával összetéveszteni – jelentette ki az államfő, és nyomatékosította: visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
Hollandia bukaresti nagykövetsége szerdán a Mediafax hírügynökség megkeresésére kijelentette, aggodalommal kíséri a btk. módosításának folyamatát. Mint ismeretes, Hollandia az igazságszolgáltatás terén tett előrelépésekhez kötötte azt, hogy él-e vétójogával Románia schengeni csatlakozásának kérdésében.