Jelentősen kevesebb magyar diák lesz az iskolákban
K. A. 2004. március 05. 11:23, utolsó frissítés: 10:53Egy hamarosan megjelenő prognózis szerint 2008-ra 40%-al kevesebb magyar általános iskolás korú gyerek lesz Erdélyben, mint 1990-ben volt. Az adatsor szerint tavaly több egyetemista volt Erdélyben, mint ahány magyarul tanuló középiskolás.
Erdei Itala szociológus tanulmánya a budapesti Educatio- ban jelenik meg. Prognózisában megjelenő számsorok olyan tendenciákat vetítenek előre, amelyekkel nem lehet nem számolnia az elsősorban mennyiségi expanzióra törekvő oktatáspolitikának.
A tanulmány ismertetése, majd a szerzővel való rövid beszélgetés következik.
A tanulmány alapkövetkeztetései: általános iskolások
A számok annyira megdöbbentőek, hogy nem szorulnak kommentárra:
-- Az elmúlt 15 évben az erdélyi magyarság körében 40%-al csökkent a születések száma – ez a negatív demográfiai trendnek nyílván egyenes következménye az iskolások számának csökkenése. A trend egyébként általános, a román fiatalok száma is csökken, de a magyarok esetében a csökkenés az 1990-2020-as intervallumra számolva 6-8 %-al magasabb. A különbség, számol be a tanulmány, főként a rurális környezetben való fogyás eltérése miatt van merthogy ez a magyar lakosság esetében jelentősebb.
-- 1990-től az iskolás korosztály 28%-al apadt, a tendencia megmarad így a demográfiai apadás 2008-ig további 12%-os.
-- 2000-től az általános iskolások több, mint 60%-a falun él, korábban a városi magyar iskolások száma volt magasabb. 5 év múlva már csak 43 ezer erdélyi magyar általános iskolás lesz, szemben az 1990-91-es 91 ezerrel.
Középiskolások
Amennyiben az eddig mért demográfiai trendek nem változnak, 2010-ben alig több, mint 25 ezer magyar középiskolás lesz Romániában akik közül 19,5 ezer érettségizik le. “Ez pedig korlátot szab a magyar tannyelvű felsőoktatás mennyiségű fejlesztésének hiszen már most is 11 ezerrel több magyar hallgató van, mint amennyi lehet 10 év múlva” – következtet Erdei Itala.
Egyetemi hallgatók
A tendencia az, hogy az egyetem egyre kevésbé lesz egy szelekciós intézmény “a gyenge tanulmányi eredményeket gimnáziumi tanulók is egyetemet végeznek” és egyre inkább a szakközépiskolát végzettek is.
Általában a legnagyobb fogyás a szórványvidéken van. 2020-ban, derül ki a tanulmányból, a magyar felsőoktatás korú fiatalok 85%-a mindössze 7 erdélyi megyéből származik. Ezek Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy, Bihar és Kolozs.
E-mail beszélgetés a tanulmány szerzőjével
2020-as távlatban gondolkodsz. Közben lesz/lehet egy EU integráció. Ez véleményed szerint mennyi befolyásolhatja a fejleményeket?
Erdei Itala: Az Európai Uniós csatlakozással elképzelhető, hogy megnő a mobilitás. Ebben a kontextusban elsősorban a hallgatói mobilitás növekedésének esélyét emelném ki, mert az EU csatlakozást követően a romániai magyar fiatalok ugyanolyan jogokkal tanulhatnak az EU országaiban, mint annak állampolgárai. Például a magyarországi sikeres felvételit követően, az erdélyi magyar származású hallgatók a magyar állampolgárokhoz hasonlóan tandíjmentesen tanulhatnak Magyarország azon felsőoktatási intézményeiben, ahol tandíjmentes az oktatás, illetve ugyanúgy jogosultak tanulmányi, szociális stb. ösztöndíjakra és juttatásokra, mint a magyar állampolgárságú hallgatók. Ennek következtében valószínűleg megnő a hallgatói mobilitás.
Minthogy általános a népességcsökkenési tendencia, könnyen elképzelhető, hogy bizonyos makró technikákkal ezt államilag kezelni próbálják.
Az általam kiszámolt iskolai korosztályok létszámánál több magyar fiatal már nem lehet a megadott évekig (általános iskolás korosztály száma 2008-ig; középfokú iskolás korúak 2016-ig, felsőoktatás korú fiatalok száma 2020-ig volt kiszámolható a 2002-es népszámlálás adataiból).A számuk már csak csökkenhet a migráció, elhalálozás stb. következtében. Ezért bármilyen állami beavatkozás történne, az iskolai korosztályok számában csak az általam megadott tanéveket követően jelentkezhet a hatása, melyet leghamarabb az általános iskolás korosztály esetében lehetne tapasztalni. Demokratikus eszközökkel azonban a születések számát nehezen lehet befolyásolni. Erre jó példa Magyarország és a nyugat-európai országok, ahol a szociális és egyéb kedvezmények ellenére sem növekedett a születések száma.
A lakosság elöregedése milyen sociális-kulturális vagy akár politikai következményekkel járhat?
Ez a trend egész Romániára, illetve Európára is jellemző. Komoly szociális problémákat vet fel, hiszen az eltartandó réteg aránya meghaladja a munkaképes emberek arányát. Tovább rontja a helyzetet a magas munkanélküliség, amely még komolyabb terheket ró a munkavállalókra.
A tanulmányodban teszel egy utalást amiben, az oktatás mennyiségi expanziója helyett a minőségi átgondolást szorgalmazod. Jól értjük?
Valóban így van, ennek oka, hogy a mennyiségi expanzió felsőfokon már elérte a felső határát. Amennyiben több egyetemi hallgatót szeretnénk elsősorban az alap és középfokú oktatás minőségi és infrastrukturális fejlesztésére kell koncentrálni. Szemléletváltásra van szükség. Meg kell erősíteni a rurális környezetben működő általános iskolák színvonalát, hogy képesek legyenek egyre nagyobb számban felkészíteni az ott tanuló fiatalokat a középiskolai majd egyetemi tanulmányokra.
Ha a trendek megmaradnak, egyre kevesebb pedagógusra lesz szükségünk, illetve azok, akik jelenleg pedagógia szakokon végeznek egyre kisebb százalékban kapnak szakmájukon belüli állást. Mi lenne a megoldás?
Megoldást jelenthet a magyar tannyelvű felsőoktatási szakok struktúrájának átgondolása és új alapokra helyezése. Én elsősorban a főiskolai szintű gyakorlatorientált szakokat részesíteném előnybe, melynek elvégzésével a rurális környezetből származó hallgatók szülőföldjükön nem csupán elhelyezkedni tudnak, hanem a környék gazdasági-társadalmi felemelkedésének tevékeny szereplőivé válhatnak.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!