2019. június 25. keddVilmos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A btk.-módosítások nemzetközi szerződéseknek mondanak ellent

Főcze János 2014. január 15. 15:14, utolsó frissítés: 20:31

A decemberben elfogadott btk.-módosítást alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság. Kádár Hunor szerint a módosítások a Románia által ratifikált nemzetközi és uniós szerződéseknek mondanak ellent.


"Legalább két nemzetközi szerződésnek mondanak ellent a büntetőtörvénykönyv módosító javaslatai. Véleményem szerint ezeknek a nemzetközi szerződéseknek a megszegése az, ami alkotmányellenességhez vezet" - kommentálta a legfelsőbb bíróság és a PDL megkeresésére az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt btk.-módosításokat Kádár Hunor, a Sapientia EMTE tanársegéde, büntetőjogász.

A büntetőjogász emlékeztetett, hogy Románia alkotmányának 11. és 148. cikkelyei kimondják, hogy a Románia által ratifikált nemzetközi és uniós egyezmények a belső jogrend részét képezik, sőt, az uniós jogrend a belső törvénykezéshez képest elsőbbséget élvez.

Kádár két olyan nemzetközi szerződést említett, amelyeknek ellentmondtak volna a módosítások. Az egyik az Európai Tanács által Strasbourgban 1999. január 27-én elfogadott, korrupcióról szóló büntetőjogi egyezmény, amely értelmében az uniós tagállamok kötelesek minél szélesebb körű definíciót adni a köztisztviselőknek, és kötelesek büntetni azok hivatali visszaéléseit.

A másik az ENSZ Meridában, 2003. december 10-én elfogadott korrupció elleni egyezménye: ebben is a közalkalmazottak széleskörű definíciója van meghatározva, mint követelmény.


Az Alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította a képviselőház által decemberben elfogadott btk.-módosításokat. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a módosítások nincsenek eléggé ésszerűen és objektíven indokolva.


Melyek lettek volna a fő változtatások?

Mentesülhettek volna a parlamenti képviselők és szenátorok az érdekkonfliktus vádja miatti eljárástól, amennyiben életbe lép a büntető törvénykönyvön végrehajtott két módosítás, amelyet december 10-én fogadott el a képviselőház.

Az egyik módosítás révén törölték a köztisztviselők köréből az államelnöki, a parlamenti képviselői és szenátori tisztségeket - ezzel gyakorlatilag megszüntetve a köztisztviselőkre vonatkozó büntetőjogi felelősségüket. A btk. másik módosítása szerint változott volna az érdekkonfliktus meghatározása, a módosítás értelmében a közigazgatási tevékenységek kapcsán nem indítható érdekkonfliktus miatti eljárás.

A módosítások átszabhatják azt is, ahogy az önkormányzatok képviselői, vezetői helyi szinten elköltik a közpénzeket. Az adminisztratív tevékenységek kivonásával az összeférhetetlenségi vizsgálat alól lehetőséget teremtettek arra, hogy a helyi vezetők akár százezer eurós nagyságrendű közpénzeket költsenek el versenytárgyalás nélkül.


Pártok és álláspontok

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt mondta a Transindexnek, hogy azért szavazott igennel az RMDSZ-frakció ezekre a módosításokra, mert ezek által a törvény összhangba fog kerülni Románia alkotmányával, valamint az Európai Unióban alkalmazott gyakorlattal. A képviselő szerint a világon mindenütt különbséget tesznek a közszférában tevékenykedő emberek között.

A módosítások legvehemensebb ellenzője Traian Băsescu államfő volt, aki arról beszélt, hogy az intézkedés tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot. A büntető törvénykönyv soron kívül napirendre tűzött módosítása az államfő szerint több mint 30 olyan törvényhozót von ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben.

A törvényhozó hatalom nem egy butik, hanem a román állam egyik alapvető intézménye, amely a szenátorokból és képviselőkből áll, akik egyenként részei ennek a közhivatalnak. Nem szabad összetévesztenünk a parlamentet és az elnöki hivatalt az Északi Pályaudvar valamelyik butikjával – jelentette ki az államfő, és nyomatékosította: visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.

Az államfőn kívül a DNA, az ANI és a CSM is negatívan értékelte a módosításokat.

Egy nap alatt pálfordulás állt be a szenátus elnökének, Crin Antonescunak a btk. módosításaival kapcsolatos véleményében. Miután hazugságnak nevezte azt, hogy a módosítással a törvényhozók kivonnák magukat a büntetőjogi felelősség alól - ahogyan azt Traian Băsescu államfő és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) is értelmezte -, másnap megváltoztatta véleményét.

A szenátus elnöke felkérte Valeriu Zgoneát, a képviselőház elnökét, hogy terjessze ismét parlamenti vitára a btk.-t módosító törvényt, amely szuper-mentelmi jogot biztosítana a törvényhozóknak és a helyi önkormányzati vezetőknek. Hozzátette: miután Traian Băsescu a törvényt megfontolásra visszaküldi a parlamentbe, a PNL a módosítás ellen fog szavazni. Antonescu szerint igazuk van az ügyben elmarasztalóan nyilatkozó külföldi nagykövetségeknek.

Az USL társelnöke elismerte, hogy azért állt ki egy sajtótájékoztatón a törvénymódosítás mellett, mert félreinformálták.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy decemberi sajtóbeszélgetésen elhamarkodottnak és rosszul előkészítettnek nevezte a módosításokat, és úgy vélekedett: a módosítások ebben a formában nem fognak életbe lépni.


A nagykövetségek a romániai jogállamiságot féltették

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége közleményben figyelmeztette a román hatóságokat, hogy "visszalépés lenne Románia számára", ha a törvényhozók megakadályoznák összeférhetetlenségük vizsgálatát.

A büntető törvénykönyv ilyen értelmű módosítása elbátortalanítaná a befektetőket, ami hátrányosan érintené a román gazdaságot - tette hozzá az amerikai közlemény.

Hollandia bukaresti nagykövetsége szintén közölte: "aggodalommal" követi azokat a törvénymódosításokat, amelyek eredményeként a honatyákat törölték a közhivatalnokok sorából.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS