2018. november 16. péntekÖdön
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tiltakoztak és kiléptek az Írószövetségből a nagy nevek

összeállította:Sipos Géza 2004. március 16. 17:47, utolsó frissítés: 17:42

Eddig 108 író lépett ki az Írószövetségből, mert az nem határolódott el egyik választmányi tagja #b#antiszemita szövegétől#/b#. Az aláírók a magyar irodalom legelismertebbjei: Esterházy, Nádas, Krasznahorkai, Parti Nagy.





Egy Amerikába készülő, feltehetően ittas költőt

leszállítanak a British Airways repülőgépének fedélzetéről – utólag maga az alkotó felháborodottan azt nyilatkozza, csak kölyökpezsgőt ivott, és valójában azért akadályozták utazását, mert kokárdát viselt. Majd Döbrentei Kornél leszállítása ellen egy politikai párt, a Fidesz-MPSZ, majd a Jobbik Magyarországért Mozgalom hivatalosan tiltakozik, rossz szándékot sejtetve az angol gép kapitányának intézkedése mögött.

Mint kiderült, Döbrentei a gépet bevallotta, cukorbeteg, és a személyzet úgy vélte, az alkohol a gyógyszerrel együtt kockázatot jelentett volna az utazás során a számára. És az is kiderült, a nemzetközi légiforgalom szabályai szerint a kapitánynak joga van egészségügyi vagy viselkedésbeli okokra hivatkozva, indoklás nélkül visszautasítani bármely utas reptetését.




Valószínűleg a kutya sem

érdeklődne ennyire vehemensen Döbrentei utazási malőrjei iránt, ha több mint száz nagynevű magyar író nem az egyik antiszemita kijelentéseket tartalmazó nyilatkozata miatt lépett volna ki a múlt héten az Írószövetségből – köztük Láng Zsolt prózaíró és Kovács András Ferenc költő Marosvásárhelyről, valamint Szilágyi Júlia kritikus és Visky András író, dramaturg Kolozsvárról.


Az Írószövetség hitelét megrendítő

botrány története nem a ferihegyi reptérről, hanem Budapest IX. kerületéből, a Kinizsi utcából indul: karácsony előtt a budapesti Tilos Rádió részegen engedi műsort vezetni korábban punkzenekarokban játszó munkatársát. A műsorvezető többek között kijelenti, hogy kiirtaná az összes keresztényt.

A provokatív műsorvezetői szövegek után tiltakozássorozat indul, melynek kiindulópontja a Jobbik Magyarországért mozgalom fellépése. A Jobbik szerint a Tilos keresztényellenességre uszított – ráadásul karácsony táján! A rádióadó műsora ellen protestáló polgári körök tüntetést szerveznek a Tilos székháza előtt január 11-én. Egy izraeli zászló elégetéséről elhíresült rendezvényen mond beszédet Döbrentei Kornél, az Írószövetség választmányi tagja, többek között ezt jelentve ki:

"Az a jó, ha végre van akaratunk és késztetésünk tiltakozni népünk megsemmisítésére törekvő, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen! A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában – csak a szakálluk valódi – vezényelnek."


A beszéd hallatán először

Parti Nagy Lajos költő döntött úgy, hogy tiltakozásként elhagyja az Írószövetséget, majd Kalász Márton , az Írószövetség elnökének erre adott válasza miatt Nádas Péter . Ezután huszonöt író tiltakozott – amint levelükben írják – az ellen, hogy Döbrentei "gyűlöletre uszító, alig kódoltan antiszemita beszédében minden határt túllépett".

Erre az Írószövetség a következőképpen válaszolt: "Az Írószövetség most is, mint eddig is, távol tartja magát minden politikai szélsőségtől, és nem kívánja tagjaival szemben a gondolat- és véleményrendőrség szerepét betölteni". Döbrentei Kornél eközben alternatív Kossuth-díjat kapott.

Walter Vasconcelos montázsaWalter Vasconcelos montázsa


– Sok ember számára a zsidózás

ugyanolyan, mint mondjuk az, hogy a rántást nem szabad balra kavarni – hallomásból ragad rá. Azt mondják, az igazi kérdés persze az, hogy ki húzza meg a ravaszt. De hát arra mindig kaphatók lesznek emberek, sunyi kis patkányok, akik nem szeretik a fényt, és akkor másznak elő, ha érzik, hogy nincs mitől félniük. A kérdés tehát mégsem az, hogy ki húzza meg a ravaszt, hanem hogy hányan zsidóznak – nyilatkozta lapunknak az ügy kapcsán Láng Zsolt.

Megdöbbent, hogy egyre többen. Többszázéves hagyományból nem tudnak kiszabadulni. Egyrészt történelmietlenül gondolkoznak (tehát nem mérik fel, hogy a Döbrentei-beszéd a nyilaskeresztes időket idézi, mert nem ismerik a nyilas kort), másrészt, amit amúgy történelemnek hisznek, az egy operett, abban Horthy jó magyar volt, Trianonért Clémanceau szivarjának térképre hulló hamuja a felelős, a mohácsi vészt Zápolya önzősége okozta, na és Tiszaeszláron megöltek egy keresztény gyermeket, mert a gyermekgyilkosság zsidó szokás, akárcsak a körülmetélés.


Az antiszemitizmustól minden alkalommal

el kell határolódni, mert éppenséggel nagyon is beláthatók a beláthatatlan következmények. (Tudniillik a magukat jószándékúnak nevezők azt mondták, hogy nem lehet minden nap minden nekünk nem tetsző dologtól elhatárolódni. És azt is mondták, hogy a kilépőknek illetve a hangadóknak az a szándékuk, hogy pénzeket nyúljanak le. Ez is tévedés.)

Ha valaki őrültségnek mondja, ami az Írószövetség körül történik, és a konszenzus érdekében félreteendő világszemléleti meg esztétikai ellentétekről beszél, az közvetve természetesen azokat ítéli el, akik kiléptek (bomlasztó elemek, menysevikek, így tanultuk az iskolában szocializmusból). Becsületszavamra, “Európában” a konszenzus azt jelenti, hogy aki bár századannyira zsidózik, mint Döbrentei, azt a pálya szélére küldik, sőt, azon is túlra. Szerintem egyértelmű volt, hogy a kilépőkhöz való csatlakozás mit jelent. Épp ezért elképesztőnek tartom, hogy az 1200 tagú Magyar Írószövetségből alig százan tették azt meg – zárta nyilatkozatát a marosvásárhelyi író.




Az Írószövetség hivatalos

állásfoglalására válaszolva a huszonötök közös kilépőlevelét összesen nyolcvannégy alkotó írja alá, köztük vannak a korábban kilépett tízek, köztük Görgey Gábor volt kulturális miniszter, a Magyar PEN Club elnöke, Bojtár Endre, Kálnay Adél, Kertész Ákos, Koppány Márton, Nádas Péter, Nyerges András, Polgár Ernő író, Parti Nagy Lajos költő, valamint a kárpátaljai Balla D. Károly.

A kilépők szerint a választmány "úgy foglalt állást, hogy nem foglal állást a választmány egyik tagjának hol burkolt, hol nyílt antiszemita megnyilvánulásaival kapcsolatban". A szövetség vezető testülete "azzal, hogy nem kiutasította sorai közül, hanem demonstratívan megvédte kirekesztő szellemiséget képviselő tagját, éppen az általa alapértéknek deklarált véleményszabadság alapjainak aláásásához nyújt segédkezet" – olvasható a közös kilépőlevélben.

A kirekesztő szellemiség ellen fellépőkhöz csatlakozott többek között Bikácsy Gergely, Esterházy Péter, Fejtő Ferenc (Párizs), Földényi F. László, Földes Anna, Gergely Ágnes, Grendel Lajos (Pozsony), Hévizi Ottó, Komoróczy Géza, Konrád György, Kornis Mihály, Kukorelly Endre, Lengyel Balázs, Megyesi Gusztáv, Mezei András, Oravecz Imre, Sándor Iván, Székely Magda, Szilágyi Ákos, Tábor Ádám, Tamás Gáspár Miklós, Tolnai Ottó (Újvidék), Ungváry Rudolf, Vámos Miklós, Váncsa István és Végel László (Újvidék). A levelet ezen a héten a következők írják még alá: Andrassew Iván, Bodor Ádám, Dalos György, Gyertyán Ervin, Hetényi Zsuzsa, Krasznahorkai László, Márton László (Párizs), Miklós Tamás, Román József, Schein Gábor, Takács Zsuzsa, Tatár Sándor, Vajda Miklós, Visky András.

"Meggyőződésünk, hogy az írószövetség tagjainak jelentős része nem ért egyet a kirekesztő nézetekkel, de ezt az álláspontját a szövetség mai struktúrájában nem tudja érvényesíteni. Az elnökség és a választmány visszaélt a ráruházott hatalommal" – többek között ez áll a kilépő írók Kalász Mártonnak címzett levelében.




Kántor Lajos irodalomtörténészt, a Korunk főszerkesztőjét Széchenyi-díjjal tüntette ki a magyar kulturális kormányzat március 15-én. Kántor, aki szintén tagja az Írószövetség választmányának, a botrány kapcsán a következőt tanácsolja a szövetség tagjainak: "Azt szeretnénk, ha valamiképpen


vége szakadna ennek az őrületnek

– mert én annak tartom azt, ami itt hetek óta az írószövetség körül történik" – mondta Kántor az MTI-nek. Az író megjegyezte: nyilvánvalóan lesznek lényeges véleménykülönbségek "világszemléletileg és esztétikailag is" mindig az írók között, de van egy minimum, egy szakmai érdekközösség, s az írószövetségnek ezt kell képviselnie.

Kántor Lajos meggyőződését tolmácsolva szólt arról, hogy a magyar íróknak továbbra is szükségük van az írószövetségre. "Magunkhoz kellene térnünk végre" – nyilatkozta, hozzátéve, néhány erdélyi magyar írótársával együtt levelet fogalmaztak meg a határon túli és inneni alkotóknak.


Kalász Márton szerint

a kilépő levél "aljas rágalmakkal van tele". Az elnök hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy az írók választmánya a legutóbbi ülésén megvitatás nélkül utasította el azt a javaslatot, amely az antiszemitizmus elítélését célozta. "– Kikérem magamnak a saját és a magyar írótársadalom nevében, hogy egy csoport zsarolja a magyar kultúrát" – fogalmazott, megjegyezve, 94-en tiltakoznak, miközben az írószövetség 1200 tagú. Kalász hozzátette, már sokan jelentkeztek nála azzal, hogy "tüntetésből" belépnek az írószövetségbe.

A szövetségből távozók azt írták, lehetetlenné vált számukra az együttműködés egy olyan szövetséggel, amely megvitatás nélkül elutasította még azt a javaslatot is, hogy legalább az antiszemitizmust általában elítéljék.

Döbrentei Kornél a kilépők levelére így válaszolt: "– Tiltakozom az antiszemitizmus vádja ellen, olyannyira, hogy pert fogok indítani". Véleménye szerint "Magyarországon akkor lesz igazi demokrácia, ha egyenlő mércével mérünk, ha nem lehet a népük sorsáért aggódó szellemi embereket ellehetetleníteni ezzel a vaskos, bugris, durva váddal". Majd még ennyit hozzátett: "– Azt üzenem a kilépő uraknak, hogy jó utat!"




Hírforrások: MTI, Élet és Irodalom, Index, Magyar Nemzet

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS