2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A román polgármesterek nem tudnak az autonómiájukról

Főcze János 2014. január 17. 11:43, utolsó frissítés: 21:23

Borszék magyar polgármestere se. A Hargita megyei románok miniautonómiájáról a sajtóból értesültek. Szerintük az ő fejlesztési társulásuk semmiben sem különbözik a többitől.


Sem Borszék magyar, sem Gyergyóvárhegy és Maroshévíz román polgármestere nem tud a Hargita megyei románok autonómiájáról. A polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulás esetében egy egyszerű közösségi fejlesztési társulásról van szó.

„A sajtó találta ki a miniautonómia kifejezés alkalmazását a Kelemen–Görgény Közösségi Fejlesztési Társulásra, amely bizonyos hatáskörökben önrendelkezni fog. Nem a román sajtó által felvetett precedensteremtésről van szó, hanem normalitásról és a jó példa mutatásáról” – mondta el Borboly Csaba a Transindex megkeresésére.




Autonómia vs. miniautonómia


„Azt mondjuk, küzdünk az autonómiáért, ami nekünk nincs. Kérdem én, ha nekünk nincs, akkor hogy tudnánk adni autonómiát a megye északi, többségében románok lakta részének? Tehát a fogalomhasználat nem helyes, és a román sajtóban egyre szaporodnak a támadások, amelyek lényege, hogy itt egyfajta precedensteremtésről van szó, amire lehet később hivatkozni. Pedig nem erről van szó, hanem a normalitásról. Egy fejlesztési társulás megalakulásáról beszélünk a megye északi településeinek részvételével, amely néhány területen - mint a kultúra, az egyházak, a vidékfejlesztés - megkapja e térségre arányosan eső megyei tanácsi forrásokat és dönt ezek felhasználásáról” – magyarázta Borboly.

Hargita megye etnikai térképe a
2002-es népszámlálás alapján
Forrás: wikipedia.org
A tanácselnök szerint a megyei tanács által gyakorolni kívánt hatáskörökről lemondás nem egy szokványos gyakorlat, de ha a magyar szórványtelepülések vonatkozásában a román többségű megyék átvennék ezt a gyakorlatot, annak nagyon örülnének. Borboly szerint igazán fontosnak az számít, hogy a megye települései uniós pénzeket tudjanak lehívni a meglevő kereteikhez.

„A miniautonómia kifejezést a sajtó találta ki. Mi példát szeretnénk mutatni, ahogy tettük tavaly is, amikor elküldtük az erdélyi román többségű megyék vezetőinek, hogy Hargita megyében hogyan működünk együtt az egyházakkal, remélve, hogy az illető megyékben kisebbségben lévő egyházakkal hasonlóképpen járnak el, mint mi itt Hargita megyében az ortodox egyházzal” – mondta el Borboly.


Borszék és Maroshévíz polgármestere is a sajtóból értesült a „miniautonómiáról”

Mik József, Borszék polgármestere a Transindexnek azt mondta, hogy ugyan társultak egy fejlesztési társulásba, de a miniautonómia ügyében vele nem egyeztetett senki. Ez egy egyszerű társulás, egy egyesület, amelyet a térség gazdasági fejlesztéséért hoztak létre. A polgármester a sajtóból értesült arról, hogy Borszék a 78%-os magyar többségével belekerült ebbe a román „miniautonómiába”.

A borszéki főkút
Forrás: erdelykincsei.com



Cotfas Nicolae Vasile gyergyóvárhegyi polgármester tőlünk értesült a Hargita megyei románok autonómiájának a felvetéséről. Elmondása szerint semmiféle autonómiáról nincs szó a Görgény-Kelemen Közösségi Fejlesztési Társulás statútuma alapján. A polgármester szerint az nem több egy román többségű megyerészt összefogó, de gazdasági céllal alapított társulásnál.

A gyergyóvárhegyi ortodox templom
Forrás: Catalin Hârlav via panoramio.com



Platon Stelu maroshévízi polgármester úgy nyilatkozott, hogy a Kistérségi Társulás egy a Hargita megyében található körülbelül száz fejlesztési társulásból. A Társulás létrehozásakor a maroshévízi önkormányzat egyetlen célja a közös projektek megvalósítása volt. Tudtával a kezdeményezésnek sem adminisztratív, sem etnikai jellegű oldala nincs. Platon Stelu is a sajtóból értesült a „miniautonómiáról”.

Maroshévízi látkép


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS