2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"Dél-Tirolt el kell hozni Erdélybe"

K. M. kérdezett: K. M. 2014. január 17. 15:53, utolsó frissítés: 18:29

Marosvásárhely egy olyan közeg, ahol egy helyi, a Minority SafePack-hez hasonló kisebbségvédelmi csomag biztosíthatná a magyar közösség érdekeinek a védelmét - véli Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára.


Az Erdély-Dél-Tirol partnerség megerősítéséről, a székelyföldi autonómia megteremtéséről, az Európai Unió nyújtotta lehetőségekről, a kisebbségi érdekérvényesítés feltételeiről beszélt Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) alelnöke szerdán Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótalálkozón. Az RMDSZ külpolitikával összekapcsolt kisebbségvédelmi törekvéseiről a sepsiszentgyörgyi eseményt követően beszélgettünk a külügyi titkárral.


Erdély és Dél-Tirol partnersége mit jelent az erdélyi magyaroknak?

Vincze LórántVincze Lóránt
Vincze Lóránt: - Úgy érzem, hogy Dél-Tirolt el kell hozni Erdélybe. Ez azt jelentené, hogy érdemes bemutatni az ottani modellt, amelyet az ott élő német közösség számára alakítottak ki, és amelyben az ottani olasz kisebbség is jól érzi magát. Ez a modell annak a bizonyítéka, hogy az autonómia-modellek nem vesznek el semmit a többségtől, sőt, egy földrajzi területen belül a gazdasági növekedés és a felzárkózás eszközévé lehet tenni az autonómiát. Azt gondolom, hogy ezt a fajta szemléletet főleg román partnereinknek, román nyelven kell közvetítenünk, vagyis azt, hogy mit jelent az Európai Unóban az együttműködő autonómia.

Mindig feltöltődve térek vissza Dél-Tirolból, mert ott látszik, hogy valóban működnek a dolgok. Nekik 50 évükbe telt az autonómia kivívása, és ha megpróbálom átültetni a romániai valóságba – noha a párhuzamok sántítanak – akkor mi 25 éve harcolunk, tehát most lehetünk az út felénél. Úgy érzem, hogy nagy lépéseket tett meg a székelyföldi közösségünk az autonómia felé vezető úton, főként az elmúlt évek, hónapok történései mutatnak errefelé. Erős társadalmi támogatottság, politikai eltökéltség jellemezte ezt az időszakot, a következő lépés pedig az lesz, hogy partnerséget alakítsunk ki a román többséggel.


Milyen partneri viszonyt sikerült eddig kialakítanotok a Dél-Tiroli autonóm tartománnyal?

- Dél-Tirolban kormányzóváltás volt, a dél-tiroliak egy új fejezetet nyitottak: 25 év után Luis Durnwalder kormányzót Arno Kompatscher váltja, aki ugyanazt a pártot, ugyanazt a politikai vonalat képviseli. Természetesen erősíteni szeretnénk a stratégiai partnerséget Erdély, Székelyföld és Dél-Tirol között, az RMDSZ és a Dél-Tiroli Néppárt (SVP) között. A FUEN-nek hagyományosan Dél-Tirolban van az évi első elnökségi ülése, amely során az elkövetkező időszakra tervezünk. A legfontosabb döntés idén az volt, hogy a polgári kezdeményezés héttagú bizottsága, amely kidolgozta, benyújtotta a Minority SafePack kezdeményezést, egy politikai grémiummá alakul át, egy tanácsadó testületté, amely a kisebbségvédelmi csomagnak a bírósági fellebbezés utáni sorsától függetlenül zászlóra tűzi az európai kisebbségi keretszabályozás megteremtését. Ehhez európai fórumokat, európai partnereket fognak keresni. Ennek a testületnek a hét személyen kívül – akik között Erdélyből Kelemen Hunor, Dél-Tirolból Luis Durnwalder, és Hans Heinrich Hansen FUEN-elnök is ott ül – más nagy európia régiók képviselői, vezetői is a tagjai lesznek, még akkor is, ha nem a kisebbség képviselői, hiszen ők régi partnerei a FUEN-nek. Közösen kívánjuk fenntartani az európai fórumokon, az európai nyilvánosság előtt az őshonos kisebbségek védelmének a fontosságát.

Ugyanakkor az ülésen a kezdeményezésemre javasoltuk, hogy a Minority Safepack mintájára, olyan helyzetekben, területeken, ahol a helyi többséggel megfeneklett az együttműködés lehetősége, készüljenek helyi kisebbségvédelmi csomagok. Példaként hoztam fel Marosvásárhelyt, ahol már nagyon nehéz konkrét ügyekben előrelépni az önkormányzattal való viszonyban, ezért ki kellene dolgozni egy olyan csomagot, amely a különböző területeken lefekteti azokat az irányelveket, amelyeket a magyar közösség számára fontosak: a nyelvhasználati jogoktól az oktatási intézményekben a valós kétnyelvűség megvalósításán keresztül a kétnyelvű utcanévtáblákig.


Fotó: RMDSZFotó: RMDSZ

A FUEN ezt a kezdeményezést is elfogadta, és vállalta, hogy szorgalmazni fogja az ilyen csomagok kidolgozását, illetve vállalta, hogy segít abban, hogy ezek a kezdeményezések országjelentések formájában az európai nyilvánosság elé kerüljenek. Tehát a Romániában levő gondokat sorjázni kívánjuk, ezeket egy kiadványban megjelentetjük és elvisszük az európai nemzetközi fórumok elé. Azt hiszem, hogy a FUEN kisebbségi ernyőszervezetként ezekben a dolgokban előre szeretne lépni, és az RMDSZ ebben mellette áll.

Helyi szinten mit ér egy ilyen csomag, hogyan lehet érvényt szerezni ezeknek a kisebbség részéről érkező kéréseknek, ha esetenként ezeket akár törvény is szabályozza, azonban ezeknek a törvényeknek a betartására még sincs politikai akarat?

- Partnereket kell keresnünk a román társadalomban, a román közösség körében. Alulról szerveződve kell beszélni azokkal a politikusokkal, akikkel le lehet ülni egy asztal mellé, így lehet fokozatosan feloldani a meglévő feszültségeket, mert fontos, hogy a közösségek ne egymással párhuzamosan éljenek, hanem együtt tudjanak dolgozni a város, település érdekében. Hiszen nemcsak nyelvi okai vannak az egymásnak feszülésnek, vagy az önkormányzat gáncsoskodásának. Marosvásárhelyen például súlyos gazdasági problémát is előidéz a rossz a hangulat, hiszen emiatt a befektetők távol maradnak.

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat és Markó Attila RMDSZ-es képviselő árnyékjelentést készít a kisebbségi nyelvi jogok betartásáról. Az árnyékjelentést a kormány jelentésével egyidejűleg szeretnék benyújtani az Európa Tanács szakértői bizottságához. A kisebbségi kérdésekben készülő országjelentések milyen súllyal bírnak az európai fórumokon, ugyanakkor egy árnyékjelentést mennyire fognak számba venni Európában?

- Országjelentéseket több intézmény is végez, például az Európai Tanács a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája kapcsán végzi el a maga jelentését, amelyhez az RMDSZ egy árnyékjelentést készít. A román kormány ismeretet egy hivatalos álláspontot, ehhez képest a közösség képviselői elmondják, hogy mi a valós helyzet és mindkét változatot megvitatják. Az árnyékjelentésnek súlya van, hiszen a közösség tudja elmondani a legjobban, hogy mennyire elégedett a helyzetével, a kisebbség tudja megállapítani, hogy amire a kormány azt mondja, hogy rendben van, az tényleg rendben van-e, illetve melyek azok a konkrét témák, amelyek kapcsán nem tartotta be a vállalásait egy kormány, egy partner testület.

A FUEN-nek 92 tagszervezete van, Európa gyakorlatilag minden államából. Amennyiben otthon bizonyos problémákat nem sikerül megoldani, és ha a tagok igénylik, a FUEN vállalja, hogy összegyűjti a hasonló országjelentéseket és a széles nyilvánosság elé tárja. Arra gondolunk, hogy egy-két évente készülne ilyen kiadvány, amelyben sorjázzuk a problémás eseteket, a jogsérelmeket is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS