2018. október 22. hétfőElőd
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elmarasztalta az EB a parlamentet az igazságügyi jelentésben

2014. január 22. 13:09, utolsó frissítés: 17:57

Az MCV-jelentés szerint Románia botladozva halad a fenntartható reformok útján, a parlament mellett a kormány is kapott a dorgálásból.


Az MCV-jelentés legfontosabb következtetései:

- a parlamenti képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvény foglaljon magába konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy a törvényhozók tartsák tiszteletben a parlamenti munkamenetet, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a bírósági döntéseket

- legyenek biztosítva a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács megerősítse az igazságszolgáltatás függetlenségét, és támogassa a bírákat, amikor a független ítélethozatal tekintetében támadás éri őket

- csökkenjen az igazságszolgáltatás túlterheltsége, és gyorsuljanak fel a bírósági eljárások, és kétes vagyonszerzéssel vádolt személyek esetében teremtsék meg a rokonokra is kiterjedő vagyonelkobzás lehetőséget
- hozzák meg a megfelelő intézkedéseket az igazságügyi rendszer átszervezése érdekében


- a bírósági adminisztráció számára tegyenek elérhetővé többletinformációt hozó eszközöket – például statisztikai adatokat, felméréseket stb. – a jobban informált bírósági ítéletek meghozatalának érdekében
- biztosítsák a bírósági ítéletek és ezek indoklásának teljes körű és időszerű publikálását interneten elérhető felületeken
- véglegesítsék a bűncselekmény miatt elítélt bírák nyugdíjmegvonását előíró törvényt
- a bírósági ítéletek gyakorlatba ültetését kövessék minden szinten



Feddhetetlenség

- a feddhetetlenségre vonatkozó jogi keretet erősítsék meg és számolják fel a kiskapukat annak érdekében, hogy senki se mentesülhessen az érdekkonfliktus, az összeférhetetlenség és a törvénytelen vagyonszerzés esetén induló eljárások alól
- a kormány és az ANI közösen dolgozza ki a feddhetetlenségi jogi keret javítását szolgáló javaslatot



Korrupcióellenes harc


- biztosítsák a korrupcióellenes törvények széleskörű és egyenlő alkalmazását
- az alacsony szintű korrupció elleni harcra is koncentráljanak




Az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (MCV) keretében készült igazságügyi jelentés szerint Románia botladozva halad a fenntartható reformok útján, ami az igazságügyi rendszer javítását és az Európai Unió elveihez való igazodást illeti - jelentette be ma délelőtt Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője. A jelentés szerint a fekete bárány Románia parlamentje.

A jelentésre rányomta a bélyegét a fekete keddként emlegetett eseménysorozat. A btk. két módosítását december 10-én, kedden szavazta meg a parlament. Az egyik módosítás révén törölték a köztisztviselők köréből az államelnöki, a parlamenti képviselői és szenátori tisztségeket - ezzel gyakorlatilag megszüntetve a köztisztviselőkre vonatkozó büntetőjogi felelősségüket. A btk. másik módosítása megváltoztatta volna az érdekkonfliktus meghatározását, úgy, hogy lehetetlenné váljon a közigazgatási tevékenységek kapcsán érdekkonfliktus miatti eljárás indítása.

Az EB jelentésében azonban mégis kiemeli, hogy a „fekete kedd” eseményei ellenére egyes személyek, valamint egy sor intézmény megmaradt a jogállamiság erősítésének útján.


Az intézmények, amelyek a jelentés szerint a jogállamiság bástyái maradtak: a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), valamint a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék. A jelentés elsősorban ezeknek az intézményeknek a hatáskörei ellen fellépő parlamentet illeti kritikával.

De kritikákat kapott ezen kívül a kormány is: a jelentés kifogásolja, hogy a Ponta-kabinet gyakran és indokolatlanul élt a sürgősségi rendeletek kibocsátásának lehetőségével, illetve nehezményezte a DNA és a Főügyészség élén történt személycserék módját is.

Ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium és az igazságügyi rendszer közti együttműködés miatt a kormány dicséretet is kapott.

A jelentés készítői az államfő és a kormány közötti, a DNA és a Főügyészség élén történt váltások kapcsán létrejött megegyezést is megkérdőjelezhetőnek ítélték. Az Alkotmánybíróságot is dicséretben részesítették a tevékenységéért, illetve a rá nehezedő nyomás ellenére tanúsított kiegyensúlyozott és hajthatatlan álláspontjáért.

A jelentés az igazságügyi rendszer és a társadalom viszonyának tekintetében kiemeli, hogy a vizsgált időszakban jellemzőek voltak a politikailag motivált médiakampányok, amelyek bírák és családjaik ellen folytak, azonban ezek száma csökkent az előbbi évekhez képest.


Az Alkotmánybíróság és az alkotmányozási folyamat

A hatalom és az Alkotmánybíróság között 2012. nyarán tapasztalt súrlódások nem ismétlődtek meg az azután következő időszakban. A jelentéskészítők szerint a kritikus időszak után a különböző politikai szereplők versenyében fontos bírói szerepet betöltő intézmény megerősödésének lehettünk a tanúi.

A jelentés készítőinek meglátásában az alkotmánymódosítás folyamatban lévő procedúrája körüli viták nyáron várható felizzása miatt biztosítani kell a lehetőséget a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) számára, hogy véleményt nyilváníthasson az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos változtatások kapcsán. Az EB egyik ajánlása szerint ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy az igazságügyi rendszer függetlenségét és autoritását a politikai szereplők megkérdőjelezzék.

A jelentés Romániának az európai normák betartására tett jelzéseként értelmezi a kormány vállalását, miszerint az alkotmánymódosítási folyamat közben egyeztetést folytat a Velencei Bizottsággal.


Az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető nyomások

A jelentés kitér azokra a nyomásokra, amelyeket az igazságügyi intézmények szenvedtek el 2012 nyarán és őszén. A bizottság nagyszámú, az igazságügyi szervek által benyújtott jelentésről beszél, amelyekben a politikusok a sajtó révén kritizálták, támadták a bírákat, ügyészeket vagy akár azok családtagjait. A jelenség nem szűnt meg annak ellenére sem, hogy a jelentés szerint ezeknek a száma és az intenzitása csökkent az említett periódus után.

Mark Gray, az EB szóvivőjeMark Gray, az EB szóvivője

A jelentés kiemeli az Igazságügyi Minisztérium erőfeszítéseit az igazságügyi rendszer és a sajtó közötti párbeszéd elindításáért.

A jelentés készítői szerint a bírák elleni támadások megállításának egyik módja az lehetne, ha a CSM-nek lennének pénzalapjai arra, hogy ezeket a bírákat támogassa egy bírósági feljelentés esetén.


Bíróságok vs. parlament

2012. júliusától az igazságügyi rendszer képviselőinek többször is az Alkotmánybírósághoz kellett fordulniuk, mert a parlament nem volt hajlandó a bírák döntéseit életbe léptetni olyan választott tisztségviselők esetében, akik összeférhetetlenségi helyzetben voltak.

Legutóbb 2013. novemberében volt erre példa, és a parlament még mindig nem döntött az ügyben.


A csúcsvezetés kinevezése

Ebben az esetben a jelentés következtetései vegyesek. A Legfelsőbb Bíróság élére történő kinevezések esetében nem talált rendellenességet az EB, viszont a DNA és a CSM vezetői kinevezésének nagyon hangsúlyos politikai töltete volt - állítja.

A 2013. őszén lezajlott eseménysor nem kerülte el a bizottság figyelmét: a DNA élén történt személycsere vitatott volt, és politikai harcok kísérték. Ebben az esetben konkrétan arról van szó, hogy Lucian Papici és Mariana Alexandru leváltása nem sokkal azután történt, hogy befejezték Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes dossziéjának összeállítását. Dragneát azzal vádolják, hogy 2012-ben, a Traian Băsescu államfő leváltására szervezett referendum idején követett el visszaéléseket.


Az ANI-ról

Az intézmény létrehozása óta eltelt idő alatt az ANI stabil ellenőrző szervvé nőtte ki magát. Az ANI ellen a jelentéstevők szerint a parlament lépett fel 2013. decemberében, azzal a céllal, hogy szűkítse a törvény által biztosított mozgásterét. A legfontosabb ilyen jellegű próbálkozás a btk. módosítása volt.


A DNA és a Legfelsőbb Bíróság „harca” a magas szintű korrupcióval

A jelentés szerint a korábbi jelentéshez képest a DNA és a Legfelsőbb Bíróság is sokkal több eljárást indított és ítéletet léptetett életbe, akár nagyon befolyásos politikai szereplők ellen is.

A DNA ügykezelésének a gyorsasága is nőtt. Egy fontos jogi kiskaput becsuktak: az ügykésleltetést el tudják kerülni például abban az esetben, amikor egy vizsgált személy lemond a választott tisztségéből.

A jelentés kiemeli azt is, hogy nagy előrelépést jelent az a törvénytervezet, amely a korrupció miatt elítélt bírákat megfosztja a nyugdíjuktól.


Összességében

A jelentés készítői szerint összességében vizsgálva Románia kedvező irányba mozdult el az MCV-jelentés kritériumai szerint. Az igazságszolgáltatást végző és az összeférhetetlenséget, érdekellentétet vizsgáló intézmények a pozitív jelzőt kapták. Kiemelték az Igazságügyi Minisztérium és az igazságügyi rendszer intézményei közötti együttműködés pozitív hatásait is.

Mindezek ellenére az MCV-jelentés szerint aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás függetlenségének a biztosítása. Emellett több adminisztratív és politikai szinten ellenállást lehet tapasztalni ezeknek a működésével kapcsolatban.

Annak ellenére, hogy alkotmányellenesnek minősítették, a btk.-módosítások aggodalmat keltettek rögtönzöttségük és a folyamat transzparenciahiánya miatt.

Az, hogy az intézmények a sorozatos támadások ellenére is végül sértetlenül maradtak, azt mutatja, hogy az intézményes reformok gyökeret vertek a rendszerben és a társadalom néhány szegmensében is. Ellenben azt is megállapítják, hogy az a könnyedség, ahogy a parlament a btk.-módosítás kapcsán szembement az MCV célkitűzéseivel, azt mutatja, hogy nincs konszenzus azok elérésének szükségességéről.


A román társadalom nem veszi komolyan a korrupciót

A jelentés készítői a korrupció jelenségének a komolytalan kezelésével magyarázzák azt, hogy a tényleges börtönbüntetések helyett nagyszámú felfüggesztett börtönbüntetést szabnak ki. A vagyonelkobzások kapcsán a bizottság az eredményesség növelését kéri, ugyanis a rokonokra kiterjesztett vagyonelkobzást ritkán gyakorolják. Mindezt annak ellenére, hogy nagyszámú esetben a korrupcióval megszerzett javak a rokonok tulajdonába kerülnek, éppen az esetleges lebukás elkerülésének szándékával.

A korrupcióhoz való megengedő viszonyulást nagyon jól illusztrálja a korrupció miatt elítéltekkel való szimpatizálás, amely meglehetősen gyakori és sokszor politikusok, közéleti személyiségek gyakorolják.


A Bizottság javaslatai az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására

A bizottság javasolja, hogy a parlament tagjainak jogállásáról szóló új törvénybe foglalják bele azt is, hogy a parlament tagjai kötelesek tiszteletben tartani az igazságszolgáltatás függetlenségét és annak a döntéseit.

A javaslatok között van az is, hogy a CSM-nek meg kell teremtenie a körülményeket ahhoz, hogy biztosíthassa az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az új alkotmányra vonatkozóan is tartalmaz javaslatot az MCV-jelentés: szükségesnek tartják belefoglalni azt, hogy a parlament és a kormány köteles tiszteletben tartani az igazságszolgáltatás függetlenségét.


ANI-ra vonatkozó javaslat

Javasolják továbbá annak a biztosítását, hogy ne létezzenek kivételek az összeférhetetlenségre, érdekellentétre és a törvénytelenül szerzett vagyonra vonatkozó törvények alkalmazása alól.

A javaslat szerint a parlamentnek fenntartások nélkül kell támogatnia az ANI-ra vonatkozó törvényi keretet.


A korrupcióellenes harc

A jelentés készítői azt is javasolják, hogy Románia biztosítsa azt, hogy a korrupcióellenes törvények mindenkire egyenlően vonatkozzanak, és hogy a korrupciós ügyekben kirótt büntetéseknek növeljék az elrettentő hatását.




(Címoldali festmény: Munkácsy Mihály: Ásító inas)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS