El sem kezdődött, máris betiltják a drónos fényképészetet Romániában
S. Z. 2014. január 24. 15:20, utolsó frissítés: 15:22A pilóta nélküli repülőgépek helyzetét rendezni hivatott rendeletbe egy abszurd kitétel is becsúszott.
Egy értelmetlen szabályozás ellehetetlenítheti egy pár kísérletező kedvű romániai fotós és filmes munkáját: a Közlekedési Minisztérium új rendelete engedélyhez kötné a kisméretű, kamerát vagy fényképezőgépet hordozó drónok használatát.
A január 13-án kelt kormányrendelet amúgy a drónok helyzetét kívánja rendezni Romániában. Ez azért időszerű, mert ezek az eszközök technikailag egyre kiforrottabbak, egyre népszerűbbek, és az
áruk is egyre elérhetőbb.
Ráadásul egyre több alkalmazási területet fedeznek fel számukra: a hírhedt amerikai „célzott likvidálások” mellett a pilóta nélküli repülőgépek remekül felhasználhatóak a mezőgazdaságban, árvizek vagy tűzvészek megfigyelésére, vagy akár olajvezetékek szivárgásának a felderítésére. Nagyon sok drónra fényképezőgépeket is szerelnek: a magasból készített fotók rendkívül látványosak.
Amúgy drónnak nevezhető minden olyan repülő eszköz, amely pilóta nélkül, akár távirányítással, akár valamilyen automatikus irányító rendszer segítségével képes repülni. Így tehát az egyszerű kis repülőmodellek, boltokban megvásárolható játékrepülők és -helikopterek is
drónoknak nevezhetőek.
A skála másik végén, szaküzletekben azonban nagyméretű, akár több kilós felszálló tömegű, viszonylag erős motorokkal felszerelt drónok is kaphatóak.
Mivel eddig ezen eszközök helyzetét itthon semmilyen jogszabály nem rendezte, és az üzemben tartónak, a pilótának sem volt szüksége semmilyen képesítésre, jogos a félelem, hogy ezek az eszközök lakott területen balesetet okozhatnak.
Nemzetközi szinten a drónok számára jelenleg nincsen egységes szabályozás. Az Európai Unió 2016-ra tervezi kialakítani a saját, pilóta nélküli repülőgépekre vonatkozó szabályozást – ez azonban csak a nagy, 150 kilónál nagyobb felszálló tömegű drónokra lesz érvényes. A kisméretű, 150 kilónál könnyebb drónok szabályozása
a tagállamok hatáskörében marad.
A Constantin Matei helyettes államtitkár által szignált rendelet egy sor szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hol, milyen magasságban repülhetnek a 150 kilónál könnyebb drónok: például tervezett repülési útvonalukat előzetesen jóvá kell hagyatni, maximális repülési magasságuk pedig 150 méterrel kontrollált légtér alsó határa alatt kell maradjon.
Ezen kívül előírás van arról is, hogy a repülőeszköz műszaki szempontból meg kell feleljen a repülőgépekre vonatkozó európai szabályozásoknak, érvényes baleset-biztosítással kell rendelkezzen, a pilótának pedig engedélye kell legyen. A rendelet kimondja, hogy ezek a szabályok
nem vonatkoznak a repülőmodellekre,
illetve az 1 kilónál kisebb felszálló tömegű drónokra, amíg azok nyílt terepen, a kezelőjükhöz közel, annak látótávolságában repülnek. (Ez a törvény szerint 150 m vízszintes irányban, 100 méter magasságban).
A rendelet legutolsó kitétele azonban nem kis felháborodást keltett: kimondja ugyanis, hogy ezek az 1 kiló alatti repülőeszközök nem hordozhatnak kamerát, vagy fényképezőgépet. Aki mégis ragaszkodik a légi fényképezéshez, az a „nagy” drónok repüléséhez szükséges feltételeknek kell eleget tegyen.
Az abszurd kitételnek nincsen indoklása,
így nem tudni, hogy a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt lett megfogalmazva, vagy esetleg az zavarta a törvényhozókat, hogy számukra potenciálisan kínos felvételek készülhetnek, például autópálya-építésekről, vagy akár titkosnak számító létesítményekről.
Ez a kitétel azért is furcsa, mert számos kis drónnak eleve beépített kamerája van: az AR Drone kvadrikopter például közvetíteni tudja a kamera által rögzített élőképet az irányításhoz használt okostelefon kijelzőjére.
A rendelet 30 nappal a megjelenés után lép érvénybe. Egyelőre nem tudni, milyen szankciókra számíthatnak azok, akik a tiltás ellenére mégis fényképezőgépet szerelnek a drónjukra.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!