2019. június 25. keddVilmos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szombattól dekriminalizálják a prostitúciót

szerk. 2014. január 30. 13:36, utolsó frissítés: 13:36

Kevesebbet ülnek, akiket a szombattól érvénybe lépő új btk. alapján ítélnek el korrupcióért. Fellebbezni csak egyszer lehet, lehallgatni csak bűnvádi eljárás indítása után.


Szombattól lép érvénybe az új büntető törvénykönyv, amely szerint a bűnügyi vádlottak egyetlen egyszer nyújthatnak be fellebbezést az ellenük hozott bírósági döntés ellen. A korrupciós bűncselekményekre kiszabható büntetések enyhülnek, ami az elévülés időtartamának csökkenését is maga után vonja. A lehallgatásokat csak a bűnvádi eljárás elkezdését követően lehet elkezdeni. Az új btk. a házi fogság fogalmát is bevezeti, és az eutanáziára is külön kitér.

Victor Ponta miniszterelnök a szerdai kormányülésen elmondta, szombaton lép érvénybe az új, ezelőtt négy évvel elfogadott büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv. Abban reménykedik, hogy a PDL nem támaszt kifogásokat a törvénykönyv életbe lépése ellen, mert, mint mondta, a Boc-kormány keretében Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter tárcája dolgozta ki a módosításokat.

„A Megfigyelési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében kötött egyezség értelmében február 1-jétől kell életbe lépnie az új btk.-nak. Amennyiben időközben problémák adódnak, a Legfelsőbb Bírói Tanács, a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék, a Főügyészség kezdeményezésére kerülhet sor módosításokra, azonban a törvénykönyv életbe léptetését már nem lehet tovább halogatni” - jelentette ki Ponta.

Laura Codruţa Kövesi DNA-vezető kifogásolta az új btk. rendelkezését, mely szerint a nyomozás beindulása előtt a gyanúsított tudtára kell hozni az ellene felmerülő vádpontokat, ami miatt okafogyottá válik a lehallgatás, hiszen a gyanúsított már feltételezi, hogy akár le is hallgathatják, és óvatosan fog kommunikálni.



Csak egy alkalommal lehet majd fellebbezni

A jelenleg még érvényben levő btk. szerint egy bírósági döntést fellebbezéssel majd felfolyamodvánnyal lehet megtámadni, az új btk. érvénybe lépését követően egy alsóbb szintű bírósági döntést csak egyszer lehet majd megtámadni, fellebbezéssel.


Rövidül a bűnvádi eljárások ideje

A bűnvádi eljárási procedúra gyorsítása érdekében egy különálló bírói intézmény keretében fognak dönteni arról, hogy a nyomozás során előzetes letartóztatásban marad a gyanúsított, avagy szabadlábon védekezhet, illetve hogy melyik bíróság kompetens dönteni az illető ügyben.


Korrupciós ügyek

A korrupciós bűntényeket és csalást elkövetők enyhébb büntetésre számíthatnak szombattól.

- A kenőpénz elfogadása a régi btk.-ban legtöbb 12 éves börtönbüntetéssel büntethető, az új btk. azonban mindössze egy 7 éves maximális büntetést ír elő.
- A kenőpénz nyújtása elleni maximális büntetés nem változik, továbbra is öt éves marad a legsúlyosabb büntetés.
- A befolyással való üzérkedés esetében a legmagasabb kiszabható büntetés az új btk.-ban felére csökken, azaz tíz év helyett öt éves lesz.
- Befolyásvásárlás esetén ugyancsak 5 évre feleződik a maximálisan kiszabható börtönbüntetés
- Csalás esetén drasztikusan csökken a büntetés, szombattól legfennebb 5 éves börtönbüntetés szabható ki a jelenlegi 20 helyett


Akár életfogytiglant is kaphatnak a hazaárulást elkövető magasrangú tisztségviselők

Az új btk.-ban szerepel a hazaárulás fogalma is, azok a személyek, akik ezt a bűntényt elkövetik, 15-től 25 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók.
Életfogytiglan tartó börtönbüntetéssel sújthatók azok a személyek – magasrangú tisztségviselők, például az államfő vagy a Legfelsőbb Védelmi Tanács tagjai – akik az államgazdaság aláaknázása, államtitkok kiszivárogtatása, az ország ellen háború szítása, a román állam elleni összeesküvés, az alkotmányos rend megváltoztatása céljából indított fegyveres támadás vagy az államhatalom gyakorlásának meggátolása miatt találtatnak bűnösnek.


Büntetik az igazságszolgáltatás elleni támadásokat

Az új btk. rendelkezései szerint nem lehet többé büntetlenül támadni az igazságszolgáltatási rendszert és annak szereplőit. Ha beigazolódik, hogy egy igazságszolgáltatási procedúra elszenvedője jogtalanul vádol egy bírót, azzal a céllal, hogy befolyásolja az ítéletet, három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújtható.


A házi őrizet bevezetése, az eutanázia kriminalizálása, a prostitúció dekriminalizálása


Az új btk. bevezeti a házi őrizet fogalmát, eszerint a jó magaviseletű gyanúsítottak lábára GPS-jeladót tesznek, és hatósági megfigyelés alá helyezik őket. Az ezzel a módszerrel megfigyelt személy csak abban az esetben hagyhatja el a megszabott körzetet, ha a saját vagy más élete veszélyben van.

Ezenkívül kriminalizálják az eutanáziát, ami azért jelent újdonságot, mert a régi btk. rendelkezései alapján ugyanabban a büntetőjogi kategóriában kezelték az áldozat kérésére végrehajtott emberölést, mintha gyilkosság történt volna. Az új rendelkezések szerint két fajtája lehet ennek a bűntettnek, az egyik az, ha a halálba segített személy kifejezetten, komolyan, ismételten és ítélőképessége birtokában kéri az eutanáziát valamilyen gyógyíthatatlan betegségre hivatkozva. Ez esetben 1-től 5 évig szabható ki börtönbüntetés. Ha azonban öngyilkosságra buzdítás miatt történik haláleset, akkor a bűn elkövetőjére 3-tól 7 évig történő börtönbüntetés szabható ki.

Eddig 10-től 15 évig terjedő büntetés volt kiróható emberölés miatt, a gyilkosság esetében azonban 15-től 25 évig terjedt a börtönbüntetés.

A prostitúciót dekriminalizálják, azonban továbbra is 15 évig terjedő börtönbüntetés lesz kiszabható futtatás miatt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS