2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tusványos: kézdivásárhelyi házibulin született Kárpát-medencei olvasztótégely

K. M. K. M. 2014. február 07. 18:36, utolsó frissítés: 18:37

Németh Zsolt szerint rendezvényük nemcsak a magyar-magyar, hanem a román-magyar kapcsolatokra és a Fidesz nemzetpolitikai elképzeléseire is kihatással volt.


A demokratikus párbeszéd kiindulópontjaként emlegetett "bálványosi folyamat" hatásairól, nemzetstratégiáról, országgyűlési választásról, és a Tusványos kezdeteiről beszélgetett tegnap délután Kolozsváron Németh Zsolt és Toró T. Tibor.

Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára és az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Bálványos Intézet által szervezett Bálványosi folyamat és nemzeti integráció című vitafórum keretében beszélgetett csütörtökön Kolozsváron, a beszélgetést Bodó Barna egyetemi tanár moderálta.

Németh elmondta, az első Tusványos valóban egy több lábon álló kezdeményezés volt. "Ha visszamegyünk a gyökereihez, az első "Tusványos" 1989. december végétől január 3-ig tartott. Kézdivásárhelyen, egy házibuli hajnalán született meg a gondolat, hogy


új jövőt kell építeni a kommunizmus romjain.



Úgy gondoltuk, ez az a pillanat, amikor románok, magyarországiak, erdélyi magyarok egymásra találnak, és a kommunizmus romjain egy működőképes magyar-román együttműködés épülhet fel" - emlékezett vissza.

Egy nyilatkozatot is megfogalmaztak, amelyet 1989. december 30-án közzétettek a kézdivásárhelyi Székely Újságban, aztán elkezdték szervezni a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet.

Németh Zsolt, Bodó Barna, Toró T. TiborNémeth Zsolt, Bodó Barna, Toró T. Tibor

"Eleinte a román értelmiségiek is velünk voltak. Aztán jött az illúzióvesztés, és egyre világosabbá vált, hogy a múlt elutasítása nem elegendő a közös román-magyar együttműködés létrejöttéhez. Hidegzuhanyként ért a posztkommunista visszarendezkedés" - mondta Németh, és hozzátette: "a baloldal most ismét összeállt, és azzal riogatnak, hogy ismét kormányozni fognak".

Toró szerint a "bálványosi folyamat" mindig is egy magyar-magyar párbeszéd színtere volt. A román-magyar párbeszéd viszont nóvum volt, eleinte voltak komoly partnerek, például a Smaranda Enache társelnöklésével vezetett Pro Európa Liga, amely hol markánsabban, hol kevésbé markánsan, de folyamatosan együttműködött. Partnerek voltak továbbá olyan személyek is, mint Horea Rusu vagy Călin Popescu-Tăriceanu, Emil Constantinescu és a körülötte gravitáló személyek, a nem túl jó emlékű politikai pályát befutó Adrian Severin, vagy a PSD-s Vasile Dâncu is feltűnt köreikben. "Traian Băsescu pedig néhány érdekes pillanatot szerzett a tusványosozóknak látogatásai folyamán" - mondta Toró T. Tibor.


Felidézte, 2001-ben a diáktábor nevet is felvette a rendezvény, majd a Félsziget Fesztivál hatására Tusványoson is rá kellett erősíteni a szórakoztatásra.

Bodó Barna kérdésére az EMNP elnöke elmondta, a szervezők arra gondolnak, hogy


vissza kellene térni a gyökerekhez.

Toró elmondta: a régi életérzést nem lehet visszahozni, de nem is kell, azonban szükség van arra a típusú műhelymunkára, amely a kilencvenes évek elején még jellemző volt a táborra. A műhely-jelleg például a politikusképzésre térhet ki.

Németh szerint Tusványos létezése óta három fő funkciót látott el. Elsősorban a rendszerváltást követően kihívássá vált a szétfejlődött kárpát-medencei magyar társadalmak összekapcsolása.

Németh úgy vélekedett, hogy a 2004. december 5-én szervezett népszavazást követően a magyarországi társadalomban fellépett egyfajta lelkiismeret-furdalás, ami azt eredményezte, hogy a magyarországiak egyre nagyobb számban kezdtek átlátogatni Erdélybe, a csíksomlyói búcsúra, és Tusványosra.

"Felvázolható egy olyan görbe, ami kimutatja, hogy talál egymásra a Kárpát-medencei magyarság. Lehet, hogy még vannak hiányosságok, de Tusványosnak megvolt az összekapcsoló szerepe, beindult egy közös gondolkodás, interakció. Tusványos egy olvasztótégely, ahol ezrével keverednek magyarországiak, erdélyiek, kárpát-medencei magyarok" - mondta a politikus.

Németh ZsoltNémeth Zsolt

Hozzátette, a "bálványosi folyamat" a Fidesz nemzetpolitikai elképzelésére is kihatott. A Fidesz elitje számára egy kiemelt hely Tusványos, a gondolkodásukban identitásképző összetevő. Szerinte a magyar politikának van egy romániai tapasztalaton nyugvó terepismerete, legyen szó akár gazdasági, akár kulturális szempontokról. Harmadsorban Tusványos a magyar-román viszonylatban töltött be jelentős szerepet. Toró szerint a közjogi intézkedéseket követően Magyarországnak


ki kell teljesítenie az integrációs folyamatot,

elvek, intézmények és személyek szintjén is. Az intézményi integráció kapcsán elmondta, például az oktatás és támogatáspolitika szintjén kell lebontani a korlátokat.

Németh úgy vélekedett, a román állam és az erdélyi magyarok között még eléggé sok a teendő, hiszen rengeteg a hiányosság, hosszú a lista.


"Alkotmánymódosítás, nyelvhasználat, jelképhasználat, a romániai magyarok nemzeti államalkotó státusza, állami magyar egyetem, restitúció - ezen témák körül folyik Románia kormánya, a román állam és a magyar közösség közötti vita" - vázolta.

Kiemelte, hangsúlyt fektettek arra, hogy a a magyar-román határszakaszon elindítsák a infrastruktúra fejlesztését és a határon átívelő együttműködést, például társulások jöhetnek létre a határ menti önkormányzatok, civil szervezetek között, de egyre több lehetőség nyílik kulturális, környezetvédelmi, egészségügyi, energetikai együttműködésre is. "Akkor lesz igazán jelentősége ennek az együttműködésnek, amikor Románia is Schengen-tagállammá válik" - mondta Németh Zsolt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS