2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sérti-e a sajtószabadságot az új büntetőtörvénykönyv?

F.J. 2014. február 18. 18:35, utolsó frissítés: 18:51

A sértést és a rágalmazást kriminalizáló rendelkezések nem kerültek ugyan be az új büntetőtörvénykönyvbe, azonban egy másik rendelkezésnek van korlátozó hatása.


„A február elejétől érvényes büntetőtörvénykönyvbe nem kerültek be a sértést és a rágalmazást inkrimináló rendelkezések. Azonban a jogalkalmazókra való nyomásgyakorlás kriminalizálása is értelmezhető egy, a sajtószabadságot korlátozó rendelkezésként” – tudtuk meg Kádár Hunor büntetőjogásztól, a Sapientia EMTE tanársegédjétől.

„A február 1. előtt érvényben lévő büntetőtörvénykönyv módosítására decemberben tett kísérlet még a sértést és a rágalmazást is kriminalizálta volna. Azonban, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette ezeket a változtatásokat, a sértés és a rágalmazás végül mégis kikerült a btk.-ból. Így az ilyen eseteket ezután is csak polgári perekben fogják tárgyalni” – mondta el Kádár.


A jogalkalmazókra gyakorolt nyomás kriminalizálása

A büntetőjogász ugyanakkor elmondta, hogy ezzel szemben a jogalkalmazókra való nyomásgyakorlást kriminalizálták. Kádár értelmezésében ez egy bizonyos fajta rágalmazásnak az inkriminálása.



Ennek értelmében a bírákat nem lehet a döntéseik miatt támadni, amíg jogerős ítélet nem születik arról, hogy a bíró hibázott, vagy valóban megvesztegették. Kádár szerint ez annak köszönhető, hogy megszaporodtak az olyan esetek, amikor, különösen a mediatizált bűncselekmények esetében, a bírákat megvesztegetéssel gyanúsították meg, vagy a DNA-t az államelnök politikai eszközének minősítették stb. Így ez a rendelkezés az igazságszolgáltatók presztízsét, imázsát védi.



„Ez a rendelkezés ugyanakkor a sajtónak a közvélemény informálására vonatkozó jogát is szűkíti, hiszen egy újságíró például nem tehet közzé büntetlenül cikket egy adott bírónak az ügyben való összeférhetetlenségéről. A rendelkezés a sajtón kívül az ügyvédeket is érinti, akik úgyszintén nem hivatkozhatnak büntetlenül a bíró elfogultságára” – magyarázta Kádár.

Miután több civil szervezet és sajtóorgánum is kifogásolta a cikkely sajtószabadságot korlátozó hatását, a szenátus február 4-én visszavonta azt. Azonban ahhoz, hogy ez jogerőre emelkedjen, a képviselőháznak is meg kellene szavaznia a cikkely visszavonását.

A főoldali kép forrása: Luciano via flickr

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS