2017. szeptember 24. vasárnapGellért, Mercédesz
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gross: az autonómia ára a közmegegyezés

tudósító:Soós Róbert 2004. április 02. 15:37, utolsó frissítés: 15:37

Nemzetközi autonómia-lobbistákat hívott meg tanácskozni az EMNT. A konferencián többek közt kiderült, Európa egyik #b#minta#/b#-autonómiájának nem az államhatalomtól, hanem az EU-tól kell féltenie önrendelkezését.




Andreas Gross:
A nemzetállam túl nagy a kis dolgoknak és túl kicsi a nagy dolgok számára

Az Európai Parlament önrendelkezés-ügyi jelentéstevője úgy gondolja, hogy a decentralizáció és az autonómia a demokrácia megerősítéséhez vezet, hiszen mindkettő olyan eszköz, amely közelebb viszi a demokratikus folyamatokat az emberekhez.

Andreas Gross
Gross hangsúlyozta, hogy jelentésének két olvasata lehet. Az egyik: mit jelent a kisebbségek olvasatában és mit a különböző európai fórumok szemében. Gross bevallása szerint számára a második a fontosabb. A jelentésben tulajdonképpen azt igyekszik megvizsgálni, hogy hogyan lehet a különböző társadalmi sokszínűségeket oly módon integrálni, hogy ez ne vezessen konfliktusokhoz, illetve a már létező konfliktusokat hogyan lehet feloldani.


Erre lehet eszköz az autonómia, ám Gross igyekezett tisztázni, hogy jelenleg egyetlen olyan szerv sincs, amely kijelenthetné, hogy az autonómiát meg kell valósítani, csupáncsak javasolni lehet az autonómia elemeinek használatát. Ugyanakkor próbált támpontokat nyújtani az autonómia mibenlétének megértéséhez. Megjegyezte, hogy az autonómia


elsősorban közmegegyezés útján jöhet létre,

és semmiképpen sem lehet senkire sem ráerőltetni. Ebből szinte következik, hogy az egyezményeknek rugalmasaknak kell lenniük, azaz nyitott és bármikor megújítható folyamatként kell megragadni őket.



Az egyezkedés során jó tisztázni, hogyan jön létre a hatalommegosztás, melyek azok a feladatkörök, amelyekben továbbra is a központi hatalom kompetens dönteni, és melyek azok, ahol a döntés átruházódik a régiókra.

A forrásmegosztásnak is közmegegyezés útján kell megtörténnie, és akkor a legmegfelelőbb, ha a források használatából mindkét fél kellőképpen profitál, illetve, ha mindkettő motiválónak érzi azt, ahogyan a másik használja a forrásokat.


Komlóssy József
Gross hangsúlyozta,

hogy az autonómia nemcsak, hogy nem mond ellent a demokráciának, hanem akár rokonfogalmaknak is tekinthetők, hiszen mindkettő a hatalommegosztás illetve decentralizáció elvére épül.

Gross úgy véli, azáltal hogy az autonómia a politikai hierarchiát alapjaiban kiszélesíti, tulajdonképpen közelebb hozza a döntéshozatali helyzeteket az emberekhez, lehetővé teszi számukra, hogy felelős egyénekként dönthessenek a saját életüket érintő problémákról, és ily módon megerősíti a demokráciát. Hiszen a demokrácia egyik alapcélkitűzése, hogy minél több, lehetőleg az összes ember, felelősen gyakorolja azt.

Gross végül azt is kiemelte, hogy az autonómiának nincs köze az erőszakhoz, sokkal inkább a stabilitást célzó tervként lehet megragadni.


Komlóssy József:
A társadalmi béke alapja a pozitív diszkrimináció

Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának alelnöke a svájci szövetségi államforma kialakulásának folyamatát igyekezett bemutatni. Hangsúlyozta, hogy Svájc az egyetlen olyan állam, amely sohasem hitt a nemzetállamiságban -- és ezért többször is elmarasztalták – gazdaságilag mégis az egyik leginkább prosperáló ország.

Komlóssy elismeri ugyan, hogy a külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy a többnyelvűség, illetve a különböző kantonok egymástól való nagyfokú függetlensége zűrzavart okozhat, ugyanakkor úgy véli, hogy Svájc jelenlegi helyzete kellő cáfolat erre a tévhitre. Komlóssy több ízben is hangsúlyozta, hogy Svájc gazdasági erejét az autonómiának és a társadalmi békét fenntartó pozitív diszkriminációnak köszönheti.


Cristoph Pan
Christoph Pan:
A gazdasági fejlődéshez az autonómia a legmegfelelőbb eszköz

A szakértő Dél-Tirol autonómiájába nyújtott betekintést. A tartomány Olaszország része közel fémillióan lakják, németek, olaszok és ladinok (réto-románok). 36 képviselős helyi parlamenttel rendelkezik, és tartományi végrehajtó szerve 20 ezer embert foglalkoztat. Christoph Pan elmondása szerint a dél-tiroliak számára az autonómia elsősorban gazdasági szempontból játszott jelentős szerepet.

A megoldás sikerét az is bizonyítja, hogy jelenleg a munkanélküliség 2% alatt mozog. A többnyelvűség által okozott nehézségeket úgy próbálták elkerülni, hogy a második nyelv megtanulásáért 10 % os fizetési pótlékot folyósítanak az arra jogosultaknak. Pan szerint egy sikeres autonómiamodell megvalósulásakor kéz a kézben jár a gazdasági fejlődés és kisebbségek integritásának megőrzése, sőt azt is kijelenthető, hogy ez a kettő kölcsönösen feltételezi egymást.


Ignasi Guardans:
Az autonómia sajátos kérdésekre adott sajátos válasz

Katalónia képviselője az Európa Tanácsban szűkebb pátriája modelljét ismertette. Számukra nehézséget jelentett az, hogy nincs anyaországuk, de sikerült ezt a kis hátrányt előnyre fordítani, hiszen már kezdettől fogva világossá vált az, hogy ők az autonómiát csakis az autonómiáért akarják, és nem az anyaországgal történő titkos összekacsintás eredményeként akarják megvalósítani.

Ignasi Guardans
Guardans elismerte, hogy az autonómiát szervezési elvként is megragadhatjuk, és akkor nem jelent egyebet, mint a döntéshozatali helyzeteknek az emberekhez közelítését, ám úgy véli, hogy az autonómia elsődlegesen nem jelent mást, mint sajátos kérdésekre adott sajátos választ, azaz a sajátos szociális, gazdasági illetve társadalmi igények politikai nyelvre való lefordításának eszközét.


Spanyolországot az 1978-as alkotmány

17 régióra osztotta, és mindenik régió megkapta az autonómiát, még azok is amelyek sohasem gondolták azt, hogy erre valaha is szükségük lesz. Az autonómia életképességét bizonyítja viszont, hogy az így kialakult régiókban olyan sajátos identitásformák jöttek létre, hogy ma már senki sem merné fölvállalni ezen autonómiák megszüntetését. Sőt olyan helyzet jött létre, hogy azok a problémák, amelyek régiók szintjén nem megoldhatóak, azok Spanyolország számára is kezelhetetlenek maradnak.

Spanyolországban jelenleg az a probléma, hogy az autonómia az akkori igényekre reagált, és jelenleg olyan formákra lenne szükség, amely megfelel a 21. század realitásainak.


Gunnar Janson:
Jelenleg az Aland-szigeteknek nem a finnektől kell félteniük autonómiájukat, hanem az Európai Uniótól

Az Európa Tanács korábbi romániai raportőre az Aland-szigetek helyzetét ismertette. A szigetcsoport Finnország határai között speciális jogállású terület, saját önkormányzattal rendelkezik, és ezt a jogállást csak az helyiek beleegyezésével lehet megváltoztatni. Jelenleg mindaz, ami a szigeteken történik, az a helyi döntéshozatal és törvényhozás eredménye, sőt beleszólhatnak a nemzeti törvényhozásba is.

Gunnar Janson úgy véli, hogy az autonómia alapja az együtműködésben és koordinálásban rejlik. Janson figyelmeztette a jelenlevőket arra, hogy az Európai Unió nem fogja megoldani az összes problémánkat, sőt nehéz terhet jelent, hiszen jelenleg nekik is sokkal inkább a Uniótól kell félteniük autonómiájukat, mintsem a finnektől.

______________________________________

Bodó Barna
Autonómia-tervezetek Romániában

Bodó Barna, a második tömb moderátora szerint a központi hatalom négy módon viszonyulhat az autonómiaigényekhez: 1. nemlétezőnek tekinti a problémát,
2. tagadja az autonómiát, mint a kisebbség és többség közti viszony rendezésének egyik módozatát, 3. veszélyforrásnak tekinti, a vele foglalkozókat megbélyegzi, 4. hajlandó tárgyalni. Bodó szerint az ilyen konferenciáknak pontosan az lenne a célja, hogy a tárgyalás iránti hajlandóságot előcsalogassák.

Csapó I. József:
Székelyföld őshonos közössége nem mond le az autonómiatörekvéséről

A Székely Nemzeti Tanács, (SZNT) elnöke kijelentette, annak ellenére, hogy a bukaresti parlament leseperte a SZNT autonómiatervezetét az asztalról Székelyföld továbbra sem mond le erről az igényéről. Csapó szerint követelésük jogos, hiszen a székely székek 700 évig autonómiát élveztek.

Csapó József
Csapó a továbbiakban az elutasítás indoklásait szemlézte. Elemzése arra engedett következtetni, hogy amíg az alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam, valamint az is benne foglaltatik, hogy a nemzeti szuverenitás a román népé, és ez sérthetetlen és oszthatatlan, addig nem sok esély van arra, hogy Székelyföld autonómiaigénye jogerőt nyerjen.

Csapó úgy véli, kérni kell az európai fórumokat arra, hogy tegyék a csatlakozás előfeltételévé Székelyföld autonómiáját, hiszen Székelyföl őshonos közössége csakis autonóm közösségként óhajt az EU-hoz csatlakozni.


Bakk Miklós:
az autonómia megvalósulására csak akkor van reális esély, ha a fentről kezdeményezett regionalizálási program találkozik az alulról kezdeményezett önkormányzati igénnyel

A politológus – szavai szerint "az EMNT által összeállított autonómiavízió első megfogalmazója" – úgy látja, az autonómiával kapcsolatban magyar részről két hozzáállás térképezhető fel: az RMDSZ úgy gondolja (bár ez nem nyilvánosan deklarált vélemény), hogy a Székelyföld először gazdaságilag erősödjön meg, és legyen Románia az EU tagja, utána majd az EU-demokrácia keretei között sor kerülhet arra is, hogy autonómiaigényünk teret nyerjen.

Bakk Miklós
Ezzel szemben az EMNT úgy véli, hogy az autonómia előfeltétele a gazdasági megerősödésnek, ugyanakkor nincs reális mérce arra, hogy mikor válik Székelyföld annyira jelentőssé, hogy kinyilváníthassa autonómiaigényét. Ugyanakkor a csatlakozási folyamat kínálhat olyan kényszerítő elemeket, amelyeket az önkormányzatiságot igénylők saját javukra fordíthatnak. Bakk úgy véli, hogy


a megoldás az aszimmetrikus regionalizmusban

kereshető, amelyet egy felülről eltervezett regionális reform indít be (a reform egyébként is EU-elvárás) és amely találkozik az alulról kezdeményezett önrendelkezés igényével. Éppen ezért lenne fontos autonómiaigényeinket a regionalizmus nyelvére lefordítani, hiszen ez az egyetlen nyelv, ami mind a központi hatalom, mind az autonómiát igénylő kisebbség számára beszélhető.

A politológus úgy véli, hogy az EU soha sem fogja az autonómia megvalósítását a csatlakozás feltételévé tenni, viszont azt igenis megteheti, hogy valós dialógus folytatására szólítja fel autonómia-kérdésben a hazai parlamentet.


Ioana Lupea:
A PSD érdeke, hogy egy látszatdialógust fenntartani

A Cotidianul napilap főszerkesztője azt igyekezett bemutatni, hogy hogyan van jelen a román nyelvű napisajtóban az autonómia fogalma, illetve azt a kérdést boncolgatta, hogy a PSD egyáltalán miért volt hajlandó bármiféle tárgyalásra az autonómiatervezettel kapcsolatban. Lupea elemzése szerint a román sajtó autonómiaügyben mindig is az éppen hatalmon lévő kormánypárttól kölcsönözte fogalomtárát.

A decentralizáció, szubszidiaritás, regionalizálás illetve az autonómia fogalmai mindig is a magyarsággal kapcsolatban jelentek meg a román sajtóban, és mindig valamiféle veszélyként. (elsősorban akkor, amikor Magyarországon a Fidesz volt kormányon).

Megfigyelhető az is, hogy az autonómiával mindig a követelőzést társították, és soha sem a törekvést vagy az igényt. A látszatdialógus fenntartásával kapcsolatban Lupea úgy gondolja, hogy ez egyrészt az RMDSZ-szel kötött paktum eredménye, másrészt pedig pontosan azért van rá szükség, hogy a dialógus megtagadását nem lehessen a PSD-n számon kérni.


Szász Jenő
Szász Jenő:
Itt sok mindennek meg kell változnia ahhoz, hogy minden a régiben maradjon

Székelyudvarhely polgármestere úgy látja, az apró lépések politikája oda vezetett, hogy lassan akkora méretű népességfogyatkozás észlelhető Székelyföldön, hogy nemcsak Erdélyben, hanem ebben a régióban sem beszélhetünk magyar jövőről. Ez szerinte azt fogja eredményezni, hogy az autonómiával kapcsolatos problémák nem oldódnak meg ugyan, de érvényüket veszítik.

Szász nem hisz ugyan az erőszak útjában, de úgy gondolja, hogy ha az általunk megbízott képviselők nem hajlandók felvállalni az autonómia ügyét, az elég nyilvánvaló jel arra, hogy itt valamit tenni kell, hiszen, mondja Szász, látszatok fenntartásával Európát és Amerikát becsapni hiba, önmagunkat becsapni bűn.


Ráduly Róbert:
az autonómia nem gyógyír, pusztán egy lehetőség, ami akkor valósul meg igazán, ha tudunk is élni vele

Hargita megye RMDSZ-képviselője úgy véli, hogy az autonómia, akárcsak a demokrácia valójában csak akkor működik, ha képesek vagyunk azt élettel kitölteni. Jelenleg sokan úgy vélekednek az autonómiáról, hogy amennyiben megvalósul, minden jelenlegi problémánkra gyógyírt fog jelenteni.


Ráduly Róbert
Ráduly sajnálatosnak tartja,

hogy jelenleg az autonómia kérdése zsákutcába torkollt, a vita arról zajlik, hogy azok akik ezen dolgoztak, jó autonómiatervezetet készítettek vagy sem. Szerinte az is probléma, hogy jelenleg mindenki mást gondol az autonómiáról, mindenki más szegmensét ragadja meg és nincs egy jól körülírható autonómiakoncepció a köztudatban, sőt azok tudnak a legkevesebbet róla, akikről valóban szól, akiknek élettel kellene kitölteniük egy ilyen keretlehetőséget.

Ráduly szerint sajátos intézményrendszert nem lehet működtetni megfelelő gazdasági alap nélkül. Ez arra is rákényszerít, hogy elgondolkozzunk azon, a kisebbségi helyzetből kiindulva lehet-e önálló gazdasági rendszerekben gondolkozni. Ezek a kérdések azért lényegesek, mert ha nem találunk rájuk megfelelő választ, akkor lehet ,hogy meglesz ugyan a terünk, de nem fogunk tudni semmit sem kezdeni vele – zárta a képviselő az első nap munkálatait.

______________________________________

A második nap első felszólalója, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga vezetője kifejtette, hogy az autonómia és a regionalizáció megvalósítása az egyetlen módja a centralizált államforma megreformálásának, ami elengedhetetlen feltétele az európai integrációnak. Enache asszony számba vette azokat az erdélyi kezdeményezéseket, amelyek ezen a területen történtek.

Németh Zsolt Fidesz-MPSZ-képviselő kifejtette, három fő elképzelés született meg a határon túli magyarság irányába: (1) a státustörvény, (2) kettős állampolgárság és (3) az autonómia. Véleménye szerint jelenleg az autonómia az egyetlen olyan törekvés, mely biztosítja a szülőföldön való megmaradást.

Szabó Zsolt, a hollandiai Liberális Párt képviselője ismertette a Frízföld széleskörű autonómiáját, valamint a belgiumi regionális hatalommegosztást az ország négy régiója között. A hágai kormányban megszakítás nélkül 25 éve tevékenykedő Liberális Párt magyar származású képviselője konkrét igéretett tett arra nézve, hogy országába visszatérve határozatjavaslatot nyújt be a parlamentbe a székelyföldi autonómia támogatásáért és 2004 második felében, amikor Hollandia átveszi az Európai Unió soros elnökségét, európai fórumokon felvetik a témát.

Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Romániai Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője szerint az erdélyi szászok évszázadokon át működő autonómiája mutatja, hogy ezeken a területeken hagyománya van az önrendelkezésnek. Kifejtette, meggyőződése, ahogy a szászok autonómiája nem jelentett veszély az egységes magyar államnak, hasonlóképpen a székelyföldi autonómia sem veszélyezteti a román államiságot.

Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke elmondta:1989 után a romániai magyar közösség felsorakozott a közösségi autonómia mellett. "– A mindenkori politikai elit feladata megfogalmazni a célt és meghatározni azt a stratégiát amellyel ezt el akarja érni. Ez a cél pedig, a közösségi autonómiánk intézményrendszere, amelyek megvalósításához meg kell nyerni a többség és a nemzetközi szervezetek támogatását" – fejtette ki Toró.

Ugyanakkor elmondta az autonómiatörekvések legújabb fejezeteként elkészült a személyi elvű autonómia kerettörvény-tervezete, melyet megfelelő statutumokkal együtt a következő hetekben nyújtanak be a parlamenthez – tájékoztatnak közleményükben a konferencia szervezői.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS