2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Székely kisváros. Román bíró. Tolmács?

F.J. 2014. március 19. 14:40, utolsó frissítés: 2014. március 20. 11:38

Megesik, hogy a polgári perek esetében a jegyző fordít. Gyakran ad-hoc megoldásokat alkalmaznak, és a tolmácsok is inkább menekülnek a bírósági megbízatásoktól.


Nem mindig érvényesülnek a romániai perrendtartásban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírásai. A büntetőeljárásokban ugyan hivatalból és bérmentve kirendelik a tolmácsot vagy a fordítót, ezzel szemben a polgári pereknél előfordul, hogy nem vehetjük bérmentve igénybe egy tolmács szolgáltatásait.

„Olyan polgári perek tárgyalásán vettem részt megfigyelőként, amelyeken azért, mert valamelyik fél vagy a tanú nem tudott románul, a jegyzőkönyv-vezető fordított. Láthatólag ez azért történt így, mert fel szerették volna gyorsítani az ügyintézést. Így „biztosították” a nyelvi jogokat azoknak, akik nyelvtudásuk hiánya miatt rászorultak erre” - így kezdődik egyik forrásunk beszámolója kézdivásárhelyi perekről.

A kézdivásárhelyi bíróság épülete
<br />
Forrás: just.roA kézdivásárhelyi bíróság épülete
Forrás: just.ro



„A bíró legtöbbször valamennyit ért magyarul, sőt, az sem ritka, hogy a tárgyalás elején magyarul mondja el az eskü szövegét. A bíró tárgyalás közben többször megpróbál magyarul kérdezni vagy magyar szavakat használni. Emellett a jegyzőkönyv-vezető a biztonság kedvéért lefordítja, majd figyelmesen meghallgatják a beidézett mondandóját. Ezt a módszert főleg az idős falusiakkal alkalmazzák, akik sok esetben szinte egyáltalán nem tudnak románul. Ha az illető tud románul, vagyis nem szorul segítségre, akkor a jegyzőkönyv-vezető végzi csak a saját dolgát, azaz jegyzetel, és nem tolmácskodik” – fejeződik be a beszámoló.

Dobolyi Tünde kézdivásárhelyi ügyvéd is megerősíti a beszámolóban elhangzottakat. Elmondása szerint az az általános gyakorlat, hogy felkérik az egyik, a tárgyaláson jelen lévő ügyvédet vagy a jegyzőt, aki tud magyarul, hogy tolmácsoljon. Ilyenkor legtöbbször felajánlják a csak magyarul tudó félnek, hogy a jegyzőkönyvvezető vagy egy ügyvéd segítésével fordítják nem hivatalosan a mondandóját, vagy fizetnie kell egy tolmácsot. A polgári per résztvevői legtöbbször a nem hivatalos fordítást választják, ugyanis egy tolmács fogadása költséges lehet. Azonban – hívja fel a figyelmet – ezek a „tolmácsok” valójában nem függetlenek. Az is bevett gyakorlat, hogy a bíró elrendeli egyes okmányok fordíttatását az állampolgár pénzén, holott ezt is az államnak kellene állnia.

„A jegyzőkönyvbe nem írják bele és hivatalosan nem jelenik meg az sem, hogy fordították. Mindezek ellenére a gyakorlatban megoldódik a kommunikáció. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy sérülhetnek a polgári perben résztvevő állampolgárok jogai, ugyanis a mondandójukat fordító nem egy független, felkészült, fordítói végzettségű személy. Tehát ez nem egy procedurális probléma, hanem egyszerűen nem tartják be a Chartát, nem is hívják ki a tolmácsot a polgári perek esetén.

A bíró legtöbb esetben román, így nem érti a magyarul beszélőt, azonban igyekszik az ad hoc-módon fordítóvá kinevezett személy révén igazságot tenni az ügyben. Mindezt annak ellenére, hogy a Charta szerint jogosultak lennének ingyenes tolmács igénybevételére. Az az igazság, hogy annak örülünk, hogy legalább így fordítanak azoknak, akik nem tudnak románul vagy nehezükre esik kifejezni magukat az állam nyelvén” –magyarázta Dobolyi.

„Van pozitívum is a nyelvi jogok igazságügyi alkalmazásában. Előrelépésnek értékelem, hogy az új büntetőtörvénykönyv, valamint a büntetőtörvénykönyvi eljárási kódex alapján a vádiratot és a végső határozatot is kiállítják magyarul abban az esetben, ha kéri a vádlott” – tette hozzá Dobolyi.

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat árnyékjelentésébe is bekerültek a Nyelvi Charta betartása körül felmerült problémák.A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat árnyékjelentésébe is bekerültek a Nyelvi Charta betartása körül felmerült problémák.



A kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó egyezmény, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 2007-ben történt ratifikálását követően több tanulmány is készült az előírások gyakorlatba ültetésének módozatairól, az eredmények pedig arra világítanak rá, hogy jelenleg Romániában a chartában szereplő, igazságszolgáltatásra vonatkozó 13-féle nyelvi jogból mindössze kettő létezik a gyakorlatban.

Markó Attila képviselő, aki a Mikó Imre Jogvédő Szolgálattal közösen árnyékjelentést készített a kisebbségi nyelvi jogok betartásáról, a Transindex megkeresésére elmondta, hogy annak ellenére, hogy rendelkezés van rá, hogy hogy a büntetőeljárásokban, a polgári eljárásokban és közigazgatásban is lehessen használni a kisebbségi nyelveket, a valóságban ez nem mindig történik meg.

„Az általunk készített árnyékjelentésből az derül ki, hogy a minisztériumnak egyszerűen nincs adata arra, hogy hány bíró, ügyész vagy jegyző tud magyarul. Arra sincs adatuk, hogy hány esetben kértek fordítást. Már ez a fajta információhiány is a Nyelvi Charta megszegésének számít és ezt mi jeleztük is az árnyékjelentésünkben” – fejtette ki Markó Attila.


A tolmácsoknak sem egyszerű

A hivatalos tolmácsoknak sem egyszerű az élete. Minden megyében van egy hivatalos lista, amelyen az engedéllyel rendelkező fordítók szerepelnek. Amennyiben egy peranyag összeállításához szükség van egy tolmácsra vagy fordítóra, akkor erről a listáról hívnak be valakit. A tolmácsok csak nyomós okkal utasíthatják vissza a felkérést, és általában kell javasolniuk valaki mást maguk helyett.

A probléma azonban a kifizetéseknél van. Annak ellenére, hogy a bíró belefoglalja az általa hozott határozatba a tolmácsi díjakat, azoknak a kifizetése rendszerint késik. Van eset, hogy féléves késéssel fizetik ki a munkájukat, így nem meglepő, hogy sokan ideiglenes munkának fogják fel a tolmácskodást és, ha tehetik, inkább külföldre mennek, ahol nagyon jól megfizetik az ilyen jellegű munkát.

Az Igazságügyi Minisztérium által akkreditált fordítók és tolmácsok jegyzékének egy részlete. A 36 001 nyilvántartott tolmácsból/fordítóból csak 1401 tud magyarul is.
<br />
Forrás: just.roAz Igazságügyi Minisztérium által akkreditált fordítók és tolmácsok jegyzékének egy részlete. A 36 001 nyilvántartott tolmácsból/fordítóból csak 1401 tud magyarul is.
Forrás: just.ro



Egy időközben külföldre kivándorolt tolmács elmondása szerint a romániai tapasztalatai alapján a bírósági és a rendőrségi tolmácsolás általában alulfizetett munkának számít.

„Sokszor nagyon későn érkezik meg a pénz (valamiért ezek a szervek a 30 napos fizetési határidőt nem tartják be), és többnyire órabérre fizetnek. Az általános árazásról tudni kell, hogy a fél nap ára valamivel több, mint egy teljes fele. Ha én 10-től 12-ig tolmácsolok valakinek, akkor előtte 8-tól 10-ig nem nagyon fogok, és nagy valószínűséggel 12-től sem – esetleg késő délután. Így megtörténhet, hogy konkrétan egy órát kellett tolmácsolni, viszont mindezt négy órára elosztva, és csak azt az egy órát fizetik meg” – magyarázta a forrásunk.

A kifizetések gyakori késése mellett gyakran jelent problémát a tolmácsolás helyszínére való jutás is. Ebben az esetben is megtörténik, hogy egyszerűen nem törlesztik az út árát, annak ellenére, hogy ezt az államnak kellene állnia.

Az általunk megkérdezett tolmácsok viszont azt is mondták, hogy abban az esetben számít jó megélhetési lehetőségnek, ha közel laknak a tolmácsolás helyszínéhez, vagyis nincsenek kitéve annak, hogy saját költségükön kelljen utazzanak.

Történtek arra irányuló törekvések is, hogy a kisebbségek nyelvén is intézhetők legyenek a peres ügyek a bíróságokon, hogy az igazságszolgáltatásban megvalósuljon a tényleges kétnyelvűség. A Márton Árpád Ferenc és Máté András Levente képviselők által készített törvénytervezetet azonban a kormány és az Igazságszolgáltatási Tanács is kedvezőtlenül véleményezte a tavaly év végén, tekintettel arra, hogy a perekben érintetteknek jelenleg is lehetőségük van anyanyelven felszólalni a bíróságokon, tolmács közvetítésével.

Ha a törvényt elfogadták volna, akkor a magyar nyelv a második nyelvvé vált volna az igazságszolgáltatásban, a magyar etnikumú bírók és ügyészek pedig maguk választhatták volna meg, hogy mely térségben dolgoznának.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS