2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Puskás szerint az alkotmánybíróság néha túllép a hatáskörén

F.J. 2014. április 01. 15:32, utolsó frissítés: 15:32

Az egyetlen magyar alkotmánybíró Románia jogállamiságáról beszélt Kolozsváron, de azt is kifejtette, miért nem mond ellent Románia nemzetállamiságának Székelyföld alrégiónak való nevezése.


A kompetenciái szempontjából Európa egyik legerősebbnek számító alkotmánybírósága néha túllép a hatáskörén, amikor olyan kérdésekben hoz döntést, amelyek interpretálhatóak, azonban még mindig a jogállam egyik legerősebb garanciájának számít – tudtuk meg Puskás Bálint Zoltántól, a román alkotmánybíróság egyetlen magyar tagjától az alkotmánybíróság és a jogállam témakörében tartott előadásán Kolozsváron. Az előadás a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium által szervezett VII. Mikó Imre Szakmai Napok keretében hangzott el.


A romániai politikai rendszer visszásságai

A romániai politikai rendszer legszembetűnőbb visszásságai közé tartozik a sürgősségi rendeletekkel való kormányzás. A törvények 80-85%-át maga a kormány hozza sürgősségi kormányrendeletekkel, amelyeket később szavaz meg a törvényhozó szerv. „Így igazából az intézmények és feladatköreik közötti egyensúly bomlik meg. Annak ellenére, hogy az alkotmány engedékeny ezzel a hatáskörrel, az alkotmány rendelkezése szerint az egyetlen törvényhozó szerv Romániában a parlament. Ebben az esetben azonban a kormány, aki a végrehajtói hatalmat kellene gyakorolja, a törvényhozó szervek közé kerül. Annak ellenére, hogy a sürgősségi kormányrendeletek nagy része valóban nem volt sürgős, az ilyen megkeresések döntő hányadát az alkotmánybíróság elutasította. Az ugyanis nem az alkotmánybíróság feladata, hogy eldöntse, hogy egy, a múltban meghozott rendelkezés sürgősség volt-e vagy sem” – magyarázta Puskás.

Puskás Bálint Zoltán alkotmánybíróPuskás Bálint Zoltán alkotmánybíró


Puskás elmondta azt is, hogy az alkotmánybíróság a decentralizációs törvénytervezet elvetésekor nem a decentralizáció elve ellen emelt kifogást. A decentralizáció elve az alkotmányban betű szerint is szerepel. A probléma az volt, hogy a kidolgozott törvénytervezet módosításaikor egyszerűen kivették a megváltoztatott cikkelyeket és újraszámozták a cikkelyeket. Azonban a törvénytervezetben maradt cikkelyek egy részében benne maradtak a kivett cikkelyekre utaló hivatkozások. Így a törvény annak az elvnek mondott ellent, hogy egy törvény legyen átlátható, világos és egyértelmű.




Ugyanakkor Puskás azt is kifogásolta, hogy az alkotmánybíróság néha túllép a hatáskörén.

„Azt, hogy az alkotmánybíróság néha túllépi a hatáskörét, a legutóbbi, kisebbségekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban megfogalmazott különvéleményemben is kijelentettem. Egyszerűen nem sérti az alkotmányt az, ha Székelyföldnek, vagy éppen Mócföldnek nevezünk egy alrégiót, ilyet nem ír sehol az alkotmányban. Attól, hogy így nevezzük azt az alrégiót, nem bontjuk meg Románia területi integritását. A különvéleményemben azt is elmondtam, hogy problémák adódnak a nemzet fogalmának értelmezésével is. Jogilag ugyanis a nemzet állampolgárt jelent. Az alkotmány által meghatározott három kategória szerint Romániában állampolgárok, idegenek és hazátlanok vannak. Ha az alkotmánybíróság kijelenti, hogy a nemzetállamiság sérül egy nemzetiségekhez kötődő változtatással, akkor azt jelenti ki, hogy a nemzetiségek idegenek vagy hazátlanok” – foglalta össze röviden a kifogásait az alkotmánybíró.


Egy új alkotmányra lenne szükség

„Szerintem Romániában túl nagy kompetenciái vannak az alkotmánybíróságnak. Mint többször megfogalmaztam, nekem az a véleményem, hogy az alkotmánybíróság döntései tolták a romániai rendszert a szemi-prezidenciális (félelnöki) rendszer fele az eredetileg konszolidált parlamentarizmusnak szánt berendezkedéstől” – magyarázta Puskás. Éppen ezért van szükség szerinte az alkotmánymódosításra. „Az alkotmány szerintem egy élő, változó szöveg kell legyen, amely a társadalmi viszonyok változásával azokhoz idomul, és a társadalom aktuális problémáit szabályozza. A gyakorlat mutatja, de a Velencei Bizottság jelentéséből is kiderült: egy sokkal világosabban megfogalmazott, az intézmények kompetenciáit pontosabban leszögező alkotmányra van szükségünk. Éppen ezért azt látnám a legjobbnak, ha új alkotmányozó nemzetgyűlés ülne össze, amely a lehető legmodernebb változtatások révén alkotná újra a rendszert” – mondta.

Puskás szerint a decentralizációs elv nem mond ellent az alkotmánynakPuskás szerint a decentralizációs elv nem mond ellent az alkotmánynak


Arra a kérdésre, hogy az alkotmánybírók az alkotmány betűje vagy szelleme szerint hozzák-e a döntéseiket Puskás azt válaszolta, hogy szerinte az alkotmány nem mindig tudja lefedni a problémák sokszínűségét, amellyel egy társadalom szembesülhet. „Az életben sokkal több variáns lehetséges, így, ha az alkotmány betűje nem hivatkozik egy esetre, akkor az alkotmány szelleme szerint döntünk. Ilyenkor nem csak a román alkotmány szellemét vesszük figyelembe, hanem más európai alkotmányokra gondolunk és más alkotmánybírósági döntésekre is. Olyan eset is előfordulhat, hogy kell figyelni a társadalmi és a gazdasági rend megbontásának elkerülésére vagy más tényezőkre, amellyel egy döntés járhat. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy az alkotmánybíróság Románia jogállamiságának egyik legfontosabb garanciája” – mondta az alkotmánybíró.


Az alkotmánybíróság és jogállam

A kompetenciák szempontjából a világ egyik legerősebb alkotmánybírósága a romániai, legfőbb feladatai közé tartozik az például, hogy olyan kérdésekben döntsön, amelyeket az állami intézmények és a politikum nem tud megoldani, vagy nem ért egyet a megoldás módjával - foglalta össze Puskás, aki azt is elmondta, hogy az alkotmánybíróság döntései nagyon gyakran hatással vannak a közemberek életére is, sőt a gazdasági éltre is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS