2018. július 19. csütörtökEmília
19°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Dănileţ: kezd működni a romániai igazságügyi rendszer

F.J. 2014. április 04. 12:02, utolsó frissítés: 12:26

A Legfelső Bírói Tanács tagja az igazságügyi rendszer hatékonnyá válásáról, a korrupcióellenes harcról, valamint a "megkent" fogaskerekek megakasztásáról beszélt Kolozsváron.


"Az utolsó években egy igazi fordulatnak vagyunk a szemtanúi a román igazságszolgáltatásban. A nem is olyan rég még érinthetetlennek tűnő emberek, bűnöző pénzmágnások, maffiózók vagy éppen a korrupt köztisztségviselők bekerülnek a börtönbe. Ez azt jelenti, hogy történt valami, ami megváltoztatott pár tényezőt a rendszerben" – mondta Cristi-Vasilică Dănileț a Legfelső Bírói Tanács (CSM) tagja az új büntetőtörvénykönyv (btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv hatása a román igazságszolgáltatásra témakörében tartott előadásán Kolozsváron. Az előadás a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium által szervezett VII. Mikó Imre Szakmai Napok keretében hangzott el.

"A változást az okozta, hogy nagyon sok fiatal lépett be a rendszerbe. A legtöbb bíró és ügyész 35-40 év körüli, ahogy én magam is. És utánunk még rengetegen léptek be a rendszerbe, még fiatalabbak, mint mi. Ezek a fiatalok nem ismerik azt a rendszert, amelyik 1995 előtt működött.

Az a rendszer egyáltalán nem volt transzparens, és átszőtte a politikai vagy az ismeretségek által biztosított kapcsolati tőke, valamint a minden porcikájában ott lévő korrupció. 1995-től minden egyes bíró és ügyész versenyvizsga révén kezdheti el a működését. És 2004-től, az EU-hoz való csatlakozásunk miatt hoztak három törvényt, ami tovább javított a rendszeren. Így például 2004-től minden egyes előléptetés versenyvizsga alapján történik. 2004-től a Legfelső Bírói Tanács (CSM) függetlenedett az Igazságügyi Minisztériumtól, tehát a politikumtól. Így a minisztérium hatásköréből kikerültek a kinevezési procedúrák, és ezt a CSM végzi, vagyis az ügyészek és bírók testülete választ."


Az új btk.-t pár nappal azelőtt kezdték olvasni, hogy érvénybe lépett



Dănileț elmondta, hogy február elseje előtt pár nappal kezdték el olvasni a 2009-ben felelősségvállalással elfogadott btk.-t és a 2010-ben elfogadott büntetőeljárási törvénykönyvet, mert nem volt biztos senki abban, hogy érvénybe lép. De ahogy érvénybe lépett, máris nagyszámú változtatást eszközöltek rajta, azért, hogy javítsák és segítsék az áttérését a rendszernek az új büntetőtörvénykönyvek által biztosított paraméterekre.

Dănileț szerint a versenyvizsgán alapuló, meritokratikusabb rendszer az igazságszolgáltatás működésének a javulásának a titka.Dănileț szerint a versenyvizsgán alapuló, meritokratikusabb rendszer az igazságszolgáltatás működésének a javulásának a titka.



A sajtó, a politikum és a bírók

A sajtóból az váltotta ki a legnagyobb visszhangot, hogy az új btk. inkriminálta a bírók elleni támadásokat. „Mindenki felháborodott, hogy nem lehet kommentálni a bírókat, azok tetteit egy folyamatban levő eljárás során. Ez egy olyan ország, ahol mindenki ért mindenhez. Azonban bizonyíték nélkül ne vádold a bírót, hogy korrupt, mert könnyen meglehet, hogy csak rosszul döntött. Megtörténhet, hogy tévedett, vagy akár az is, hogy csak félreértett valamit.

Ha bíróként korruptnak neveznek, akkor az integritásod és a karriered is sérül. Vannak procedurális útjai annak, hogy azt bebizonyítod, ha úgy van. Az, hogy demokrácia van, nem azt jelenti, hogy akárkit gyalázhatunk. Folyamatosan azt halljuk, hogy Monica Macovei emberei, Traian Băsescu emberei, és politikai döntéseket hozunk. Persze a börtönben lévők meg mind ártatlanok.

Romániát úgy kell elképzelni, mint nagyon sok, egymásba kapaszkodó fogaskereket. Ha bíróként egy ilyen fogaskereket leblokkolsz, akkor annak Románia szinten lehetnek hatásai. Eddig azért működött olyan jól a rendszer, mert meg volt „kenve”. Azonban az antikorrupciós harc révén, ha tehetjük, akkor


megakasztjuk ezeket a fogaskerekeket.

Ilyenkor a telefonhívások nem intéznek el semmit, valaki nem nyer meg egy közbeszerzést, vagy épp valaki gyereke nem kerül a neki szánt pozícióba. Nagyszámú befolyásos embernek az érdekeit sértettük már meg. És ezeknek az embereknek miattunk nem folyik be a pénz a számlájukra.

Sőt, 2012 óta kaptunk egy új eszközt, a széleskörű vagyonelkobzás eszközét. Mondjuk, valakiről kiderül, hogy megvesztegették, és 500 euró összegű kenőpénzt fogadott el. Ez meglehet, hogy rendkívül jelentéktelen összegnek számít az alkalmazott megvesztegetések legtöbbjéhez képest, azonban a megvesztegetés ténye lehetőséget ad arra, hogy az illető vagyonosodását öt évre visszamenőleg ellenőrizzük, így kideríthetjük, hogy milyen bevételei voltak, és mit nem tud azok közül igazolni. És amit nem tud igazolni, arról feltételezhetjük, hogy megvesztegetésként szerezte, így elkoboztathatjuk. Sőt, még a rokonokra is kiterjed a vizsgálat, de a szeretőket sem hagyjuk átvilágítatlanul, ha vannak olyanok” – magyarázta Dănileț.

„Szerintem a civil szférának azért is aggódnia kellene, hogy néha lejárató jellegű médiakampányok folynak bírók ellen. Éppen azért kellene aggódnia, mert végre elkezdett működni a rendszer” – tette hozzá.

Dănileț véleménye szerint a rendszert úgy lehetne végleg depolitizálni, ha a - még mindig az igazságügyi minisztérium által kinevezett - főügyészt, a DIICOT vezetőjét és a DNA vezetőjét is a CSM nevezné ki ezentúl.


Az új btk.: vádalku, egyezségek, harmadjára csökkenő büntetések

A bíróság még mindig életfogytiglani börtönbüntetésre, börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélhet, ha bűnösnek talál.

Az eddig létező egyszerű felfüggesztett börtönbüntetés eltűnt, helyette csak a felfüggesztett, próbaidő-köteles börtönbüntetés maradt. Azonban bővültek a bíró és a vádlott lehetőségei a büntetése csökkentésére: a bíró dönthet úgy is, hogy maga a per procedúrája eléggé hatásos volt, ezért akár le is mondhatja a büntetés végrehajtását. Ez esetben a bíró figyelmezteti a vádlottat a tettére, és az ügy meg sem jelenik a vádlott bűnügyi nyilvántartásában. Ezzel az eszközzel a bíró öt évig terjedő börtönbüntetés esetén élhet.

Másik lehetőség az, hogy a bíró elhalasztja a büntetés letöltését. Megállapít két év büntetést, és négy év múlva a vádlott megint a bíró elé kerül. Ha a vádlott eleget tesz a feltételül szabott követelményeknek, akkor eltörlik a büntetést, ha nem, akkor letölti.

A vádlottnak több lehetősége is van arra, hogy javítson a helyzetén abban az esetben, ha bevallja, hogy bűnös. A bűnügyi eljárás közben, tehát még mielőtt az ügy a bíró elé kerülne, az ügyész javasolja a vádlottnak, hogy vallja magát bűnösnek, mert bizonyítékokat talált a bűnösségére. Ha bűnösnek vallja magát, akkor az ügyész köthet vele vádalkut, vagyis megegyezik vele abban, hogy milyen büntetést fog kapni. Ha az ügyész felettese beleegyezik, és a bíró is pecséttel látja el a megegyezést, akkor az jogerős bírói határozatként lép érvénybe.

A kiszabható büntetés egyharmadára csökken, ha a vádlottként a per kezdetekor elismeri bűnösséged, de akkor is, ha bizonyítani tudja, hogy megtérítette az áldozatnak okozott kárt vagy legalábbis erőfeszítéseket tesz rá. Bevallás esetén a büntetéscsökkentések akár kumulatívak is lehetnek. Dănileț szerint az állam így igyekezik ösztönözni az áldozatok kárának a megtérítését. A kártérítés egyben a legtöbb enyhítő körülmény feltétele.

A gyorsabb ügyintézés előmozdítása is szerepet játszott ezeknek a lehetőségeknek a bevezetésében. A felfolyamodvány lehetőségét is megszüntették, valamint a fellebbezések számát is egyre csökkentették.

A bíróságok és a törvényszékek által hozott döntések így csak a táblabíróságokra kerülhetnek fel, ahol jogerős döntéseket hoznak az adott ügyben. Nagyon kevés eset van, amikor egy ügy a Legfelsőbb Bírósághoz és Semmítőszékhez kerülhet, amely leginkább a fontosabb tisztségek betöltőinek az ügyeivel foglalkozik. A Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék öttagú bírói testülete az az utolsó bírói testület, amely elé kerülhet egy fellebbezés.

Az is újítás, hogy hét napra lehet csak elhalasztani egy tárgyalást, emellett a letartóztatott lemondhat a bíróság előtti megjelenéséről, valamint, hogy videokonferencia révén is kihallgatható, ha börtönben van az illető. „A törvényhozók észrevették, hogy nem csak blogokat lehet vezetni a börtönből, hanem ki is lehet hallgatni a vádlottakat” – tette hozzá ironikusan Dănileț.

Dănileț nem érti, hogy miért növelték vagy csökkentették a romániai realitások figyelembe vétele nélkül a büntetéseket egyes bűnök esetében.Dănileț nem érti, hogy miért növelték vagy csökkentették a romániai realitások figyelembe vétele nélkül a büntetéseket egyes bűnök esetében.

Dănileț szerint az új btk.-val és a büntetőeljárási törvénykönyvvel a legnagyobb baj az, hogy nem számol a romániai realitásokkal. „Miközben növekedett a minősített lopások, csalások, súlyos testi sértések és a megvesztegetések száma, addig az ezekben az esetekben kirótt legnagyobb büntetések csökkentek. Ezzel szemben a verekedések miatti ügyek az utóbbi négy évben évente húsz körül mozogtak, miközben az ezekre kirótt büntetések súlyosbodtak. Nem látok semmilyen racionális okot arra, hogy miért növekedtek vagy csökkentek ezek a büntetések. Vannak nagyon komoly ellentmondások is a törvény szövegében, remélem, hogy azokat végül módosítják” – mondta.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS