2018. május 23. szerdaDezső
30°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Milyen súllyal bír az ET kisebbségi jelentése?

Kertész Melinda Kertész Melinda 2014. április 11. 13:33, utolsó frissítés: 13:33

Korodi Attila szerint fontos, hogy a jelentés kimondja: a kollektív kisebbségi jogok vagy a területi autonómia olyan pozitív példák, amelyek már standardok, és ezeket gyakorlatba kell ültetni.


Politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze - áll abban a jelentésben, amelyet Kalmár Ferenc KDNP-s magyarországi országgyűlési politikus dolgozott ki, és amelyet kedden elfogadott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése.

A jelentés több ajánlást is megfogalmaz az Európa Tanács tagállamai felé. Például megfogalmazza a kisebbségek kollektív védelmének az igényét - nem csupán a kisebbségekhez tartozó egyének védelmének az igényét.

Továbbá felszólította azokat a tagállamokat, akik ezt még nem tették meg, hogy írják alá és ratifikálják a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját.

Az ET Parlamenti Közgyűlése ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát.


Korodi AttilaKorodi Attila

A jelentéstervezet összeállításában Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőjével folytatott szoros együttműködést a magyarországi politikus. Az RMDSZ politikusát arról kérdeztük, hogy a jelentésnek milyen gyakorlati haszna lehet a európai kisebbségvédelmi törekvések és a romániai magyarság jogérvényestése szempontjából.


Milyen súllyal bír ez a jelentés az európai kisebbségvédelmi jogi erőtérben, mennyire lesznek gyakorlati hatásai?

Korodi Attila: – Szerintem a következő évekre vonatkozóan ez egy mérföldkő-jelentés, mert a benne foglalt ajánlások, összegzések a következőket mondják: Európában vannak olyan kisebbségekre vonatkozó pozitív megoldások, mint például a területi autonómia rendszerek – és itt van Dél-Tirol nevesítve – vagy közösségi autonómia-rendszerek – és itt a finnországi svédek története van megemlítve –, amelyek azt mutatják, hogy mindenki nyerhet abból, ha a kisebbség és a többség viszonyrendszere a kollektív jogok figyelembe vételével van meghatározva.

A jelentés azt mondja, hogy vannak európai példák, vannak európai megoldások, amelyek standardizálhatóak, amelyek azt mutatják, hogy ezeknek az érvényesítése különböző Európa Tanács-tag országokban előmozdítaná a kisebbség és a többség viszonyrendszerét, és megoldásokat jelentene. A román politikus kollégák fel szokták róni, hogy nincsenek európai standardok, de a most elfogadott jelentés egyértelműen kimondja, hogy ezek a pozitív példák már standardok, és azt mondja, hogy ezeket a mérföldkő-példákat gyakorlatba kell ültetni.

Tehát tárgyalási pozíció tekintetében nagyon fontos ez a jelentés.

– Igen, és még valami, ami elengedhetetlen, hogy a jelentés után az Európa Tanács attitűdje kisebbségpolitikai kérdésekben - legyen az regionális nyelvhasználat, legyen az kisebbségi érdekérvényesítés, jogvédő rendszerek – más viszonyrendszerben is tudja ezt már tekinteni. Tehát az Európa Tanács szakértői, amikor Romániára vonatkozóan kisebbségpolitikai és kisebbségi jogérvényesítési elemzéseket végeznek, akkor el tudják mondani, hogy Románia nem kereste az európai megoldásokat, Románia a felsorolt példákat nem próbálta gyakorlatba ültetni.

A FUEN kisebbségvédelmi csomagja, a Minority SafePack ügyének előremozdítása tekintetében lesz-e valamilyen jelentősége ennek a jelentésnek?

– Mivel a Lisszaboni szerződés határait feszegetjük az EU-n belül, egyelőre még nem. Van egy vita, hogy az Európa Tanács és az EU között milyen viszonyrendszer legyen. Mi azt mondjuk, hogy az EU is kell rendelkezzen az Európa Tanács normatíva rendszerekkel, és kellene alkalmazza ezeket. Szerintem az EU-n belül a legfontosabb elmozdulás az, hogy az Európai Néppárt politikai programjába belefoglalta a kisebbségi jogi kodifikáció elvégzésének szükségességét. Tehát az Európai Unión belül a legnagyobb kihívás az lesz, hogy az új Európai Bizottság létrehozását követően beinduljon az új európai intézményrendszerek viszonyának az újraartikulálása, újraalakítása. Ezekben a kérdésekben mi elő kell vegyünk minden egyes ilyen nemzetközi és unión belüli dokumentumot, amely segíti az ügyünket. A Minority SafePack megy a maga útján, most az Európai Bíróságon van, és reméljük, hogy ott megfelelően kezelik ezt a kérdést.

Sikerült a romániai magyarságnak fontos kérdéseket a jelentésben megjelentetni?

– Kalmár Ferencnek ez a nagyon komoly munkája, és köszönöm neki, hogy kezdettől fogva nagyon nyitott volt, így bele tudtuk vinni a számunkra szükséges eszköztárat, ami ebben a jelentésben megjelenhet, és ezt érvényesítette. Nekünk, erdélyi magyaroknak ez a jelentés nagyon hasznos dokumentum.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS