2017. október 24. keddSalamon
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kevésbé környezetkárosítók közé tartozik a Szent György-napi tűzijáték

B. D. T. 2014. május 04. 20:16, utolsó frissítés: 2014. május 05. 16:17

A szakértő szerint a tűzijáték által kiváltott egészségügyi és környezeti kockázat messze elmarad egyéb antropogén eredetű szennyezésekhez képest.


A Szent György Napok utolsó napján tűzijátékot szolgáltatató cég a Transindex megkeresésére közölte, hogy a törvény minden előírását tiszteletben tartja, minden pirotechnikai eszköz, amelyet használ, egyénileg be van jegyezve, és megfelel az Európai Tanács normáinak. A vállalatnak van igazolása arról, hogy megfelel az ISO 9001:2008 és az ISO 140001:2004 minőségbiztosítási rendszernek – közölte Mihai Bondria, a cég képviselője. (Ahogy korábban írtuk, a város nem fizet a tűzijátékért, hiszen a szolgáltató brassói cég már eleve úgy kereste meg a szervezőket, hogy támogatót is hozott, aki a számlát állja.)

“Sepsiszentgyörgyön, Budapestben vagy Párizsban a tűzijátékoknak ugyanazon közösségi törvényes előírásoknak kell megfelelniük. A román törvénykezést az európai uniós joghoz igazították a pirotechnika területén, pontosan azért, hogy csak azokat a gazdasági szereplőket engedjék be a piacra, amelyeknek minden szükséges engedélyük megvan erre a tevékenységre, és felelősen, biztonságosan gyakorolják azt” – hangsúlyozta a cég képviselője.

A robbanóanyagokról szóló, 1995/126. törvény értelmében a polgári céllal a piacra behozott robbanóanyagok és priotechnikai eszközök csak akkor használhatók, ha betartják az érvényes törvények által megszabott felhasználási feltételeket; ezek a feltételek magas színvonalú védelmet biztosítanak az emberi egészség és a közbiztonság, valamint a környezet számára – közölte. Hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet fordítanak a minőségi anyagok kiválasztására, amelyeket használnak. Kérésünkre rendelkezésre bocsátotta példaként az egyik általuk használt hatáselem technikai dokumentációját is.




illusztráció: dwph via Shutterstock.com

Kevésbé környezetkárosító

Lenkei Péter, a magyarországi Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője a Transindex felkérésére megnézte a dokumentációt, és megállapította, a leírás alapján ez a tűzijáték a kevésbé környezetkárosítók közé tartozik, mert nincsenek benne nehézfémek.

“Nehézfémeket láthatólag nem használnak, az alumínium, kálium, titán gyakori az utcai porban, agyagban is. Talán a bárium jelenléte lehet aggályos, de az is viszonylag gyakori ásványi formában. Sokkal aggályosabb a tűzijáték szállópor-szennyezése, a keletkező PAH-ok és klórozott szénhidrogének, esetleg PCDD/F. Ezek rákkeltőek lehetnek. De ilyen szennyezők minden égési folyamatban keletkeznek kisebb-nagyobb mennyiségben, itt azonban eléggé koncentráltan, ezt a látható füst is jelzi” – írta válaszában a szakértő.


A légszennyezés megállapításához mérésekre lenne szükség

Mindegyik fajta tűzijáték különböző vegyi anyagokat tartalmaz, ezért nagyon nehéz objektív véleményt alkotni arról, hogy mennyire szennyez, főleg hogy nem ismertek a mennyiségek sem, amit felhasználnak egy tűzijátékozás közben – közölte megkeresésünkre Török Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem környezettudomány és Környezetmérnöki Kar adjunktusa. Az viszont megállapítható, hogy mivel az anyagok tartalmaznak kén-, nitrogén-, klóratomokat, ezek égés során a nekik megfelelő gázokat fogják eredményezni – kén-dioxid, nitrogén-oxidok, sósavgáz –, ezek pedig valamilyen mértékben szennyezik a levegőt, a tűzijáték mennyiségétől függően.

”A keletkező anyagok egy része természetesen por formájában fog lerakódni a környezetben, valamint a megmaradó különböző papír- és műanyag hulladékok is szemetelnek. Ám a légszennyezés megállapításához laboratóriumi mérések lennének szükségesek” – magyarázta Török Zoltán.


Egy debreceni példa

Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének tanársegéde szerint a tűzijátékokról elmondható az, hogy a detonációk során általában szerves anyagok, gázok, szilárd részecskék, valamint fémek kerülnek az atmoszférába. “A legtöbb vizsgálat a belélegezhető frakciókhoz kötődő (PM10 és PM2.5) káros anyagok mennyiségét és minőségét elemzi, és számos esetben nyert megállapítást nagy fesztiválok és ünnepségek idején, hogy a rakéták felrobbanásakor a levegőbe jutó részecskék mennyisége szignifikánsan növekszik, valamint a bennük mérhető szerves/szervetlen szennyező komponensek koncentrációja is” – magyarázta.

A szakértő egy kutatócsoporttal közösen a Debrecenben minden évben megrendezésre kerülő augusztus 20-i tűzijáték ülepedő porra gyakorolt hatását vizsgálta 2011-ben.

“A mi vizsgálatunk abban különbözött a nemzetközi szakirodalomban megtalálható kutatásoktól, hogy az ülepedő frakcióban lévő szemcsék mennyiségét és elemtartalmát határoztuk meg. A falevelek számos tanulmányban használatos biológiai indikátor szervezetek, mi a felületükre lerakódott por mennyiségének meghatározásával és a porban lévő fémek mérésével becsültük a tűzijáték hatását. A laborunkban csak elemanalitikai vizsgálatokra vagyunk berendezkedve: tehát a szennyező elemek koncentrációját mértük a tűzijáték után kiülepedett porfrakcióban. A rakétákban ugyanis lángszínező, lángfestő anyagok gyanánt különböző fémsók oldatait használják, mint a bárium, stroncium, lítium, kálium, nátrium sók stb. Ezek ugyanakkor környezeti terhelést is jelentenek: ha a belélegezhető frakcióhoz kötődnek, akkor elsősorban egészségügyi kockázatuk van, ha inkább a kiülepedő porfrakcióban találhatóak meg, akkor a növényzetre, talajra, vízi ökoszisztémára gyakorolt káros hatásuk miatt lehetnek veszélyesek.

A mi kutatásunk azt mutatta, hogy a Debrecenben megrendezett tűzijáték eredményeképpen szignifikánsan nőtt a kiülepedő por mennyisége a falevelek felületén, de a bennük lévő káros elemek mennyisége összemérhető koncentrációban, vagy alig nagyobb mennyiségben volt jelen a háttér koncentrációhoz képest. Tehát bár nőtt egyes elemek mennyisége, a növekedés mértéke elmaradt a nemzetközi szakirodalomban közölt adatokhoz képest” – írta válaszában Baranyai Edina.


Nemzetközi mérések: mindig nő tűzijáték után a szálló por koncentrációja

A nemzetközi szakirodalomban egyébként a legtöbb kutatás a belélegezhető frakció mennyiségét és minőségét vizsgálja, általában a PM2.5 és PM10 monitorozó állomások adatai alapján, amelyek folyamatosan mérik a városokban lévő szálló por koncentrációját.

“Minden esetben – a nemzetközi irodalomban – jelentősen megnövekedett szállópor- koncentrációt mértek a tűzijátékok után, illetve a szálló porban jóval nagyobb elemkoncentrációt, mint mi az ülepedő frakcióban. Tehát általánosan talán az mondható el, hogy a világ nagyvárosaiban végzett vizsgálatok szerint a tűzijátékok rakétái a detonációk során kibocsátott részecskék révén megnövekedett szállópor-koncentrációt eredményeznek, a gáz- és szervesanyag-kibocsátás mellett pedig megnő az emittált részecskék elemkoncentrációja. A debreceni tanulmányunk azt mutatta, hogy az ülepedő por mennyisége is szignifikánsan nőtt az általunk vizsgált ezüsthárs-levelek felületén, azonban a por elemkoncentrációja kevéssé nőtt.”

A szakértő azt is megerősítette, a pirotechnikai eszközök használata és forgalmazása igen szigorúan szabályozott, és ez az összetételükre is igaz. Ettől függetlenül a látványos fény- és hanghatásokért felelős anyagok egészség- és környezet károsítóak lehetnek.

“Annak eldöntése azonban, hogy ez milyen mértékű, igencsak nehéz feladat: a tűzijáték okozta szennyezés kimérése egy egyébként is nagy háttérszennyezettségű városban, mint például Debrecen, igen bonyolult művelet. Folyamatos a közlekedésből és egyéb emissziós forrásokból származó károsanyag-kibocsátás, így a tűzijáték hatása megosztja a közvéleményt még szakmai körökben is. Egy tranziens, nem állandó forrásról van szó, a detonációk pedig nagy magasságban történnek, az időjárási viszonyoknak megfelelően az anyagok hígulnak” – magyarázta a szakértő.

Baranyai úgy látja, a tűzijáték által kiváltott egészségügyi és környezeti kockázat jelen ismeretek szerint messze elmarad egyéb antropogén eredetű szennyezésekhez képest, ami a városi ökoszisztémát illeti.


A tűzijátékok összetételéről általában

A debreceni szakértő arról is tájékoztatott, a tűzijátékok készítésekor lángfestő elemeket használnak lángszínező anyagok gyanánt a robbanószerekben. “Ezek könnyen gerjeszthető kationok fémsói, amelyek jellemző hullámhosszúságú, hullámhossztól függő színű fényt bocsátanak ki. Ilyen például a stroncium, bárium, lítium vagy nátrium. Kötőanyagként gyantákat, vízüveget, nitrocellulózt, PVC-t stb. használnak. Égő anyagként könnyen oxidálódó vegyületeket használnak, valamint redukáló szereket is tartalmaznak. Különböző adalékanyagokat is kevernek az elegyekhez, de az ezekkel szemben támasztott követelmény, mint a többi esetben is, hogy ne legyenek toxikusak.” Mint mondta, kutatócsoportjuk a Debrecenben használt tűzijátékról sajnos nem kapott pontos, összetételt érintő információt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS