2018. február 21. szerdaEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

“Nem lesznek holnaptól luxemburgi fizetések Romániában”

B. D. T. 2014. május 23. 19:51, utolsó frissítés: 2014. május 27. 14:05

A politikusok egy választópolgár gondjaival is szembesültek a kampányzárón: nincs munka, a szülőkkel laknak a fiatalok, „szavazzunk, de minek?” Sógor Csabát kérdeztük a munkások jogainak védelméről.


A sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban tartott RMDSZ-es kampányzáró sajtótájékoztatóba belehallgatott egy sepsiszentgyörgyi választópolgár is, aki végül szót kérve felrótta (a jelen lévő politikusoknak, de voltaképp a teljes politikai osztálynak), hogy minden választáskor szavazásra buzdítanak, de közben nincsenek munkahelyek; a végzős fiatalok nem tudnak elhelyezkedni, huszonévesen is a szüleiknek kell eltartaniuk őket, vagy pedig külföldre kényszerülnek dolgozni menni. „Nincs munka, kevés a gyermekpénz, a szülőkkel laknak a fiatalok, sokszor tízen egy lakásban. Szavazzunk, de minek? Rátettük az RMDSZ-re eddig is a pecsétet, de mikor lesz ezen a téren változás?” – szólt az elkeseredett kérdés.

Antal Árpád András polgármester szerint folyamatosan hirdetnek Sepsiszentgyörgyön új munkahelyeket, csak a városháza hirdetett meg nemrég 35 állást, városszerte pedig 650 munkahelyre keresnek jelentkezőket. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt mondta, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a legnagyobb a munkaerőtoborzás,


a külföldi magánvállalkozásoknak köszönhetően tavaly 1200 új munkahely létesült,

folyamatosan hirdetik az állásokat a helyi újságokban. A kérdés, hogy akkor miért mennek el annyian külföldre dolgozni, a sajtótájékoztatón függőben maradt.



Magyarországról 600 ezren, Romániából több millióan dolgoznak külföldön, a kelet-közép-európai országok állampolgárainak jobban megéri még az EU „cselédpiacán” is elhelyezkedni, mint itthon éhbérért dolgozni – az erdélyi, romániai, kelet-közép-európai EP-képviselőknek milyen közös fellépési lehetőségeik, esetleg terveik vannak, hogy ez a helyzet javuljon, és ne legyenek ennyire kiszolgáltatva az itt élő emberek? Erről kérdeztük a sajtótájékoztató után Sógor Csaba EP-képviselőt, aki az EP civil szabadságjogok, igazság- és belügy szakbizottságában, illetve a munkaügyi és szociális szakbizottságban is tevékenykedik.

A képviselő szerint a kérdést abból a szemszögből kell megközelíteni, hogy honnan indult Románia 25 évvel ezelőtt. „Lengyelországból is elment hárommillió ember dolgozni Nagy-Britanniától Görögországig mindenhova. A nagy szabadság 1989 után arról szólt, hogy elmentünk egy kicsit szétnézni Magyarországon, a nagyvilágban, ha tehettük. Tegyem fel úgy a kérdést, hogy jobb lett volna, ha megmarad a vasfüggöny és itt bent ülnénk egy szocialista országban? Lengyelország és Ukrajna 1989-ben kb. ugyanazon a szinten állt, 25 év alatt ez megváltozott” – magyarázta az EP-képviselő.



Az EP-ben eddig is sokat tettek a munkavállalók és vendégmunkások jogainak érvényesítéséért - mondta Sógor Csaba. A civil szabadságjogok, igazság- és belügy szakbizottságában minden évben készül egy jelentés, amely ez emberi jogok helyzetét elemzi; a legutóbbi jelentés kimutatja, általánosan romlott az emberi jogok helyzete az EU-n belül. Erre felhívták a tagállamok figyelmét is, nemcsak kelet-európaiakét, hanem főleg azokét, ahová sok, nemcsak uniós, hanem azon kívüli vendégmunkás érkezett. Felszólították ezeket az országokat,


tartsák tiszteletben a munkások jogait.

„Ez egy alapjog, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne diszkrimináljanak valakit amiatt, mert egy másik tagállamból jött oda olcsóbban dolgozni. Kb. olyan különbség van az ottani fizetések és a kelet-európai vendégmunkásoknak adott fizetések között, mint egy Nyugaton dolgozó kelet-európai és egy helyi nyugati cégnél dolgozó munkás fizetése között” – tette hozzá Sógor.

A munkaügyi és szociális szakbizottságban is nagyon fontos jelentések születtek – mondta a képviselő. „A munkaügy egy megosztott – tagállami és uniós – hatáskörbe tartozik. 8-9 millió európairól van szó, aki keletről nyugatra vagy délről északra vándorolt, az ők és családjaik helyzete irányította arra a figyelmet, hogy mennyire fontos ugyanolyan polgárokként bánni velük, mint az ott élőkkel, és jogosultak legyenek szociális és egészségügyi ellátásra. Több dokumentum született ezen a téren” – tájékoztatott a politikus.

A gazdasági realitások nyilván nem engedik, hogy holnaptól Romániában is luxemburgi fizetések legyenek, de amit az Unió meg tud tenni, az nemcsak a költségvetési szigorítás – tette hozzá. Az unió előírhatja, hogy ne költekezzen túl a tagállam, ne adósodjon el egy bizonyos szinten felül, a költségvetési hiány ne haladja meg a 3%-ot, vagy a GDP 60%-ánál nagyobb kölcsönt ne vehessen fel stb. A képviselő abban bízik, előbb-utóbb nemcsak ezekbe a kérdésekbe szólhat bele az EP, hanem pl. abba is, hogy „ha nem is számszerűen, de Romániát arra kényszerítsük, ne a titkosszolgálatokra fordítson több forrást, mint az egészségügyre, hanem fordítva”.

Sógor a skandináv országok példáját hozta fel, ahol harminc évvel ezelőtt eldöntötték,


az oktatás és az egészségügy a két prioritás.

Ha egészséges emberek születnek, egészségesen nőnek fel, az a gazdaságon is meglátszik, tehát anyagi érdeke e területekbe fektetni a kormányoknak. „Egyelőre fordítva működik a világ, az ukrajnai helyzet miatt is most nem az oktatást és a tanügyet fogják kétszer akkora költségvetéssel ellátni, hanem a védelmi minisztériumot” – jegyezte meg a képviselő.

Sógor szerint ha holnap kifizetnénk a görög államadósságot, akkor sem állna lábra az ország a gazdasági válságból, mert nem pénzügyi, hanem morális válság van, „senki nem akar dolgozni, mindenki az ingyen sajtot lesi”. A déli államok nagy bajban vannak, a válság egyik oka Dél-Európában, hogy gyenge a civil társadalom is – jelentette ki.

„Ezeken a pontokon tudunk hatni az EP-ből Romániára, hogy normálisabban kezelje ezeket a kérdéseket. Mintegy húsz állami intézmény van csupán Romániában, ahol fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztatnak, próbálnak visszaintegrálni a munkaerőpiacra. Egy hónapra a fejpénz a gondozottak után 1750 lej. Ám a huszonegynéhány civil szervezet, amely hasonló szolgáltatást biztosít, tízszer kevesebbet kap az államtól, és annak is csak a felét kapja oda. Ez megengedhetetlen” – mutatott rá a visszásságokra Sógor.

Országjáró körútján alapítványi gyermekotthonok, öregotthonok működtetőivel is beszélgetett, és mind arra panaszkodtak, hogy az önkormányzatok is levágták a támogatásokat.

„Megengedhetetlen, hogy ezen spóroljanak. Nyilvánvaló, az a legnagyobb gond, hogy a román állam még nem ismerte fel, hogy nem a polgárok vannak érte, hanem ő van a polgárokért, és nem képes arra, hogy húsz-harminc éves távlatokban gondolkodjon. A romastratégia megszületett, van, de amíg annak eredménye lesz, addigra Európa kiürül? Azt tudjuk, hogy 75 millióval csökken a lakosság száma harminc éven belül. Mindenképpen meg kell fontolják a kormányok, hogy a családokba fektetnek, vagy bevándorláspolitikába. A bevándorláspolitikáról kiderült, hogy többe kerül, mint a családpolitika, hiszen a bevándorlót meg kell tanítani az ország nyelvére, kultúrájára, a költeni kell a szakoktatására. Ezek azok a pontok, ahol bármit is tehetünk Brüsszelből, hogy Bukarest jobban szolgálja saját állampolgárai érdekeit” – szögezte le Sógor Csaba, aki szerint ugyanakkor ha jólét lenne Romániában, akkor is mennének el emberek „munkát keresni, kalandvágyból, nagyobb fizetésért”, mint pl. Nagy-Britanniából is.

Címoldali illusztráció: salajean / Shutterstock.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS