2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem ússzák meg a közvitát az önkormányzatok

K. M. 2014. június 12. 19:02, utolsó frissítés: 2014. június 13. 08:32

Tévesek azok a feltételezések, hogy egy mélygarázs vagy egy általános városrendezési terv elfogadása esetén nem kell kikérni a lakosság véleményét.


Továbbra sem kerülhető meg a lakosság véleményének kikérése, ha például egy mélygarázst akar létesíteni az önkormányzat, vagy az általános városrendezési tervet akarja felújítani. Hargita megye főépítésze cáfolta azt a sajtóban megjelent törvényértelmezést, mely szerint területrendezési és településrendezési tervek kapcsán nem kell közvitát szervezni.

Az ijedelemre az adott okot, hogy május 30-án, a Hivatalos Közlönyben megjelent egy Liviu Dragnea által aláírt kormányrendelet, amely eltörli az Elena Udrea miniszteri mandátuma során, 2010-ben megalkotott 2701-es számú kormányrendelet 4-es cikkét, amely kimondja: semmisnek nyilváníthatók azok az urbanisztikai és területrendezési tervek, amelyek nem veszik figyelembe a kormányrendelet mellékletében rögzített, a közvita megszervezésére és a lakosság informálására vonatkozó előírásait. Az Udrea-féle kormányrendelet azt is előírta, hogy az önkormányzatoknak ki kell dolgozniuk egy metodológiát a területrendezési és településrendezési tervek bemutatására és közvitára bocsátására vonatkozóan.

A cikk törlését több sajtóorgánum is úgy értelmezte, hogy már nem kötelező a nyilvános vita megszervezése és a lakosság informálása. Fülöp Otilia, Hargita megye főépítésze a Transindexnek elmondta, nem a közvita megszervezésének kötelezettsége törlődik Dragnea kormányrendelete révén, ez a jogszabály csupán azt küszöböli ki, hogy egy projektet, egy tervet semmisnek nyilvánítsanak abban az esetben, ha valaki kifogást támaszt a lakosságnak a vitafolyamatba való bevonásával kapcsolatosan.

"Arról van szó, hogy Dragnea miniszter a rendelet 4-es pontját törölte el, amiben az állt, hogy a lakosság bevonásának elmulasztásával elfogadott tervek semmisnek nyilváníthatók. Ez a módosítás egy túlburjánzott procedúrát próbál meg leegyszerűsíteni, aminek a hátulütője az volt, hogy támadási felületet szolgáltatott: ha valaki valamilyen okból kifolyólag úgy ítélte meg, hogy nem jutott el hozzá az illető projekttel kapcsolatos információ, fennállt annak a rizikója, hogy a tejes projektet semmisnek nyilvánítsák, akár annak ellenére is, hogy az önkormányzat betartotta a lakosság informálására vonatkozó előírásokat. Ha valaki ilyen kifogást támaszt, azt nem is tárgyalja a bíróság, azonnal semmisnek nyilvánítja a teljes projektet. Tehát ez egy olyan előírás volt, amelyet bárki felhasználhatott arra, hogy hátba támadjon valakit.



Ez a módosítás azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen egy sokéves munkát egycsapásra érvényteleníteni. De a közvitára bocsátásra vonatkozó módszertanra nem vonatkozik a miniszteri rendelet, tehát a lakosságot továbbra is meg kell hallgatni" - magyarázta a főépítész.

"A lakosságot kötelező bevonni, az átlátható döntéshozatali elvnek érvényesülnie kell. A nagy projekteket tanácsülések során fogadják el, a tanácsülések napirendjét továbbra is ki kell közölni. Amikor egy területrendezési terv a tanács asztalára kerül elfogadásra, addigra számos fórumon keresztülmegy" – mondta a főépítész.

Borboly Csaba

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, nem tartaná szerencsésnek azt, hogy fontos projektek megtárgyalásába ne vonják be a lakosságot és minden érdeklődőt.

„A saját bőrünkön tanultuk meg, hogy a közvitát káros vagy felesleges megspórolni, mert a legjobb szándék mellett is balul sülhet el a legjobb beruházás is, a félreértések, a szóbeszéd és az indokolatlan félelmek miatt. Ezért Hargita megyében továbbra is mindent közvitára fogunk bocsátani. A rendezési tervek ügyében a megyei tanácsnak is döntenie kell, és ha egy település elmulasztja a közvita megszervezését, mi fogjuk ezt kérni" - mondta el megkeresésünkre a tanácselnök.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS