2019. aug. 25. vasárnapLajos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kedélyes öregemberként éldegélt a rettegett kommunista pribék

S. Z. 2014. június 19. 16:05, utolsó frissítés: 16:10

A volt börtönigazgató Alexandru Vișinescu saját kezével vert halálra egy parasztpárti politikust. Most vádat emeltek ellene.


Emberiesség elleni bűnök elkövetésével és 12 politikai fogoly megölésével vádolják Alexandru Vișinescu alezredest, a Râmnicu Sărat-i börtön egykori parancsnokát.

A kegyetlenkedéseiről híres egykori pribék 1956 és 1963 között vezette az egyik olyan börtönt, ahol a kommunista hatalom által „ellenségesnek” ítélt liberális és parasztpárti politikusokat tartották fogva.

A Vișinescut felhajtó Gîndul riportja szerint a volt börtönigazgató a forradalom után Bukarestben, egy tömbházlakásban élt háborítatlanul, délutánonként például a Cișmigiu parkban szeretett sétálni. Sosem beszélt a múltjáról – igaz, a szomszédai tudták, hogy börtönben dolgozott.

A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) ügyészséghez intézett feljelentésében az áll, hogy Alexandru Vișinescu alezredes, a Râmnicu Sărat-i börtön egykori parancsnoka a felelős a börtönbeli életkörülményekért. A túlélők visszaemlékezéseiből, illetve a rendelkezésre álló dokumentumokból kiderül, a börtönben uralkodó körülmények miatt a fogvatartottak súlyosan megbetegedtek, és esetenként meg is haltak.


Vișinescu 1953-ban. Fotó: CNSASVișinescu 1953-ban. Fotó: CNSAS


Antonescu kivégzésével kezdte „karrierjét”

Az 1925-ben született Vișinescu neve már 1946-ban felbukkan: tagja volt a Ion Antonescu marsallt kivégző osztagnak. Börtönőri pályafutása Jilaván kezdődött, ahol a rabok életkörülményeit, valamint a káderek „hozzáállását” felügyelő osztály vezetője volt. Ebben az időben Vișinescu jelentéseket írt a börtön igazgatójáról.

Hamarosan ennek a börtönnek az igazgatójává nevezik ki, majd rábízzák a mislea-i női börtön vezetését. Alice Panaiodor volt politikai fogoly visszaemlékezése szerint Vișinescu terroruralmat vezetett be a börtönben, a nőket meztelenül várakoztatták a fűtetlen folyosókon miközben ruháikat átkutatták, majd a megaláztatást aprólékos testüreg-vizsgálattal tették teljessé.


Élvezettel sértegetett, félemlített nőket

Az IICCMER által felkutatott dokumentumokból kiderül, hogy Vișinescu ebben az időszakban indokolatlanul szigorúan, embertelenül bánt a rá bízott foglyokkal. Élvezettel sértegette és félemlítette meg a nőket, végeérhetetlen motozásokkal és kihallgatásokkal keserítette meg életüket.

A Râmnicu Sărat-i börtönA Râmnicu Sărat-i börtön


A női börtönbeli aktivitása után Vișinescut 1956-ban a Râmnicu Sărat-i fegyintézmény élére nevezték ki. A kicsi, de annál hírhedtebb börtönben a politikai foglyok életét a nélkülözések mellett főként a magánzárkák tették elviselhetetlenné. Az itt fogvatartott politikai foglyok teljesen el voltak zárva a külvilágtól. A romániai börtönök közt kirívóan magas volt az elhalálozási arány itt.


Ő verte halálra az egyik ismert ellenállót

Kinevezése után Vişinescu a tőle már megszokott kegyetlenséggel látott „munkához”. A volt foglyok szerint személy szerint ő felelős Ion Mihalache parasztpárti politikus haláláért. Egy Lupu nevű politikai tiszttel együtt állandóan verték Mihalache-t, majd amikor megbetegedett, nem kaphatott orvosi ellátást. Tél közepén rárontottak, és egy vödör hideg vizet borítottak rá – emlékezik vissza Ion-Ovidiu Borcea parasztpárti politikus, aki a Mihalache-val átellenben levő cellában raboskodott.

>> Virtuális túra a Râmnicu Sărat-i börtönben >>

Ion Diaconescu, a börtön másik neves fogvatartottja szerint a rabokat rendszeresen verték és terrorizálták. Ez kiegészült az általános nélkülözéssel és a hideggel, illetve a börtönbeli teljes elszigeteltséggel: „úgy éltünk, mint egy sírban” – emlékezik vissza a politikus, aki hét év fogság alatt összesen 40 napot töltött magánzárkában.

Corneliu Coposut 1954-ben vitték át Râmnicu Sărat-ra, ahol szigorú elzártságban töltött nyolc évet. Minden fogoly egyedül volt a cellájában, ahova természetes fény nem hatolhatott be. Az alvásra előírt 8 órát leszámítva mindenkinek állnia kellett, tilos volt az ágyra ülni.



Rendszeresen vertek mindenkit

A fő fegyelmezési módszer a verés volt: öt-hat börtönőr rendszeresen bement minden fogoly cellájába, és ott minden magyarázat nélkül addig verték, amíg össze nem esett. A 82 éves Mihalache-t is verték; egy, félig lebénult, és emiatt felállni képtelen foglyot az ágyban fekve verték – emlékezik vissza a Román Nemzeti Parasztpárt későbbi elnöke.

A 89 éves Vișinescut tavaly kereste fel a Gândul stábja. A volt börtönigazgató rendkívül visszavonultan él Bukarest központjában, egy tömbházban. A kedélyes öregúr soha nem beszél életéről, idejének nagy részét a lakásban tölti, esténként azonban ki szokott menni a Cișmigiu parkba sétálni – áll a riportban.


Nem adott interjút

A napilap riporterei egy júliusi reggelen találkoztak vele, amint a lépcsőházból kilépett az utcára. Itt megállították, a volt pribék azonban elutasította az interjút. „Csak azok tudják az igazságot, akik megélték azt a korszakot” – mondta, majd visszament a lépcsőházba (később azonban mégis adott interjút, amelyben mindent tagad).



A kommunizmus idején 540 ezer személyt ítéltek politikai tevékenysége miatt börtönbüntetésre. A fogvatartottakat annak ellenére verték és kínozták, hogy eddig nem sikerült olyan, írásos utasítást találni, amely erről rendelkezett volna.

A foglyok közül 100 ezren nem élték túl a fogságot – közülük sokan a börtönök melletti, jeltelen tömegsírokban vannak eltemetve.


35 nevet ismerünk

Annak ellenére, hogy a román hatóságok, illetve a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) összeállított egy 35 nevet tartalmazó listát azokról a személyekről, akik pozíciójuk révén felelősségre vonhatóak a gyilkosságokért, eddig Vișinescu az egyetlen, aki ellen eljárás van folyamatban.

Sokak szerint eddig azért nem állhattak bíróság elé az egykori pribékek, mert bűneik elévültek. Az IICCMER jogászai szerint azonban amiatt, hogy a kommunizmus idején ezeket a visszaéléseket nem lehetett kivizsgálni, az elévülési idő csak 1989-tól kezdődik. Mivel az általuk elkövetett bűntettek súlyosak, elévülési idejük hosszú (például a kivételesen súlyos emberölés bűntettének elévülési ideje 30 év). Így a politikai foglyok kínzói még mindig felelősségre vonhatóak.

Az összeállítás a Gîndul alapján készült.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS