2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gránitot fejteni jöttek az olaszok Dobrudzsába, és maradtak

F.J. 2014. június 27. 16:42, utolsó frissítés: 16:59

Székelyföldi borvízzel kínáltak a görögökről elnevezett faluban, amelyet valamikor olaszok laktak. Gróf Teleki Ernő is a közelben raboskodott.


Dobrudzsa északi részén a XIX. század vége óta éltek olasz és német közösségek is. A németek az akkori Dobrudzsába, az Oszmán Birodalom részébe költöztek, míg az olaszok már a Román Királyságba jöttek. A németek és az olaszok is maradtak végül, azonban az 1940-es években mind a két közösség száma minimálisra apadt.


Greci és az olaszok

„A mi kőfejtőink által kitermelt gránitot tették le egyes, az 1976-os futball-világbajnokságra, Münchenben felépített építmények alapkövének” – meséli a greci-i, nyugalmazott olasztanár. „Mi olaszok vagyunk, de hűségesek vagyunk Romániához. Ennek ellenére én annak vagyok a híve, hogy tanuljon meg mindenki olaszul. Még a románok is. Most is kapom a köszönő leveleket az Olaszországba kivándorolt falumbeliektől, hogy milyen jó, hogy megtanítottam őket olaszul” – mondja.

Kérdésünkre válaszolva elmondja, hogy miután őt nyugalmazták, már senki sem tanít olaszt a faluban. Rövid életű volt, hét évig tartott, addig, amíg volt energiája erre. Ő még a szüleitől tanult meg olaszul, pontosabban veneto tájnyelven beszélni.



"Mindenki tanuljon meg olaszul." Háttérben az egyetlen megmaradt olasz ház


„A szüleim friuli nyelven beszéltek. De minket csak a venetora tanítottak meg, ugyanis, ha valami olyat mondtak, amit nem szabadott tudni a kisebbeknek, akkor friulira váltottak, mi meg nem érthettük, hisz csak a venetot ismertük” – idézi fel.



galeria_15643.JPG
Sorin Vals polgármester fogad
galeria_15645.JPG
Az egyetlen megmaradt olasz ház Greciben
galeria_15646.JPG
A nyugalmazott olasz nyelvtanító mutatta be az olasz közösséget
galeria_15647.JPG
galeria_15648.jpg
A Santa Luciának, a szem védőszentjének felszentelt katolikus templom
galeria_15649.JPG
A gránit a Măcin-hegység Țuțuiatu hegyéből (467 m) származik


„Az olasz nyelvből aztán volt problémánk. Mikor még kisiskolás voltam, sarokba állítottak és nem hagytak játszani a többiekkel, mert a játék hevében olaszul beszéltem. Mondtam a tanítónéninek, hogy én román vagyok, apum is a fronton harcol, Besszarábiában. Játszani akartam a többiekkel, bármit megtettem volna azért” – mondja. Teljesen komolyan beszél, alig érződik ki a hangjából az önirónia. Elvezet a házához is, ami a község egyetlen épen maradt eredeti olasz háza.

Sorin Vals, Greci első mandátumánál járó polgármestere is olasz származású. Kiderül, hogy nem csak a takaros község polgármestere, hanem a régi kőfejtő privatizálása után létrejött Angelo Stone és a helyi, többek között olasz süteményeket gyártó pékség tulajdonosa is.

Sorin Vals, Greci polgármestereSorin Vals, Greci polgármestere


Egy nap alatt hasít ketté egy munkás egy ekkora gránittömböt a polgármester tulajdonában lévő Angelo Stone kőfejtőjében. Gépesíteni nem lehet a munkát, túl könnyen repedne a gránitEgy nap alatt hasít ketté egy munkás egy ekkora gránittömböt a polgármester tulajdonában lévő Angelo Stone kőfejtőjében. Gépesíteni nem lehet a munkát, túl könnyen repedne a gránit


A helyi templomot is meglátogatjuk. A katolikus templomban a szószék gránitból van, a pap közlékeny, kedves és nyitott. Elmondja, hogy miért van Santa Luciának felszentelve: a kőfejtők legnagyobb ellensége a kőből kipattanó szilánk, amely jó eséllyel megvakította a kőfejtőt. Ezért lett Santa Lucia, a szemek védőszentje a templom és a közösség védőszentje is egyúttal.

Gránit szószékGránit szószék


Grecit eredetileg görögök alapították. A Măcin-hegység lábánál elterülő községbe csak később költöztek románok és kisebbségiek is. Az olaszok az 1880-as években a Măcin-hegységben megtalálható gránit fejtéséért jöttek ide, úgy, hogy meghatározott időre szóló szerződésük volt az akkori román állammal. Később lemondtak az olasz állampolgárságukról és ottmaradtak Greciben.

A közösségre a legnegatívabb hatást az 1940-es év tette. Az akkori román területi veszteségek, amelyet aláíróként többek között az olasz állam is támogatott (a második bécsi döntésről van szó), konfliktusokhoz vezetett a helyi román közösséggel. A problémák miatt nagyon sokan kivándoroltak Olaszországba, ahol a Mussolini által vezetett kormány munkát és lakást biztosított számukra. A második világháború után az olasz identitás vállalása Romániában már nagy bátorságot igényelt. Ennek a hatásaként értelmezhető az, hogy a község lakosainak egy része ma sem vallja be etnikumát és vallását.



A németek katolikus temploma Malcociba

Nagyjából húsz perc jutott arra, hogy megnézzük a Malcoci községben található német katolikus templomot. Nagyon elhanyagolt állapotban találtuk, de a falubeliek arról beszéltek, még van egy pár fős német katolikus közösség a faluban, amely a templom melletti, egykori paplakban szokott összegyűlni.



galeria_15635.JPG
Ez a látvány keltette fel az érdeklődésünket
galeria_15636.JPG
Egy emlékmű a templom udvarán
galeria_15637.JPG
galeria_15638.JPG
A tető eltűnt
galeria_15639.JPG
A szenteltvíztartó hűlt helye
galeria_15640.JPG
Az ajtót sem kímélte senki


A templomnak mára már épen csak az impozáns tornya maradt meg, ez keltette fel a figyelmünket és néztük meg, bár nem szerepelt az előre tervezett meglátogatandó emlékek között.



Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala újságíróknak, turizmussal foglalkozóknak, szakértőknek szervezett egy körutat Észak-Dobrudzsában, azzal a céllal, hogy a térség etnikai-kulturális-vallási sokszínűségét feltérképezzék és népszerűsítsék. A projekt a 2011-ben elfogadott Duna-stratégia része, az abban résztvevő 14 ország összes nemzetiségét bevonva a dunai országok kulturális identitásának Kék Könyvét szeretnék összeállítani.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS