2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Király: reális a 60%-os átmenési arány

kérdezett: Kertész Melinda 2014. július 08. 15:46, utolsó frissítés: 15:46

Az államtitkár szerint az arányt azok a diákok rontják, akiket líceumba kényszerítettek a szakiskolák megszüntetésével.


Tegnap kifüggesztették az idei érettségi óvások előtti eredményeit, ezek szerint a tavalyi teljesítményt felülmúlta a sikeresen érettségizők aránya: mintegy 4%-kal teljesítettek jobban a diákok. Az eredményekről Király Andrást, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelő államtitkárát kérdeztük.

>> Érettségi, ábrákban >>

Király Andrtás (Fotó: Nyugati Jelen)

A 2012-es érettségi eredményekhez képest a jelenlegiek mintegy 16%-kal jobbak, de a tavalyi eredményekhez képest is észlelhető némi javulás, 4%-al magasabb a sikeresen érettségizők aránya. Mivel magyarázható ez a fokozatos javulás?

Király András: - Steinbecknek van egy olyan regénye, hogy Érik a gyümölcs: azt mondom, hogy mind a szülők, mind a diákok kezdik komolyan venni a megmérettetést. Úgy érzem, hogy azok az előzmények, amelyek kötelezővé tették a pótérettségi megszervezését, mégiscsak hatottak a diákokra. Azoknál az iskoláknál, amelyek egészen komolyan vették, és többször is megismételték ezeket a próbateszteket, kifejezetten jók az eredmények.


Reálisnak tartja ezeket az eredményeket?

- A 60% körüli eredményt reálisnak tartom. Véleményem szerint túl sokan vannak a líceumi oktatásban. Olyan diákok, akiknek a helye szakiskolában lenne, a szakiskolák megszüntetését követően, alternatíva hiányában bekerültek a líceumi oktatásba. Ha külön kielemezzük a szaklíceumok és az elméleti líceumok eredményeit, akkor láthatjuk, hogy óriásiak a különbségek. Míg a szaklíceumban 25 diákból 2-3 diák érettségizik sikeresen, addig az elméleti líceumokban szinte 100%-os az átmenők aránya.

Az eredmények alakulását megfigyelve a jól teljesítő megyék nincsenek tömbben – a legjobban teljesítő megyék Brăila, Kolozs és Iași – miközben az utolsó három helyen szereplő Ilfov, Giurgiu és Teleorman megyék kivétel nélkül déliek. Ön szerint utóbbiak esetében mi lehet az összefüggés?

- Ez egy érdekes felvetés. Teleorman, Ilfov és Giurgiu megye rossz teljesítményére az egyik magyarázat az lehet, hogy ezekben a megyékben nincs meg a hagyománya a fejlett oktatási hálózatnak. Az is igaz, hogy 1968-tól errefelé kifejleszthettek volna valamit, de számít, hogy milyen a tradíciója egy területnek: megnéztem a líceumok rangsorát a tavalyi évben, és az első helyen két konstancai líceum szerepelt, Brăila pedig folyamatosan jól teljesít mind a nyolcadikos képességvizsgán, mind pedig az érettségin.

A mi tömbmegyéink helyzete a román nyelv és irodalom vizsga miatt rosszabb, de véleményem szerint ötösre meg lehet tanulni egy anyagot, tehát ez sem lehet igazán kifogás a rossz teljesítményre.

Bihar megyében a tavalyhoz képest nagyon elütő eredmény született. 11%-kal teljesítettek rosszabbul a diákok. Mi ennek az oka?

- Mi is most várjuk az eredmények iskolai szintű lebontását. Nem tudom azt megmondani, hogy Bihar megyében a magyar hálózat volt sokkal rosszabb, vagy a román, vagy egységesen rosszul szerepelt Bihar megye. Ki fogják elemezni az eredményeket, és kiderül, hogy miért szerepelt ilyen feltűnően rosszul ez a megye.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS