Lesz magyar nyelvű helységnévtábla Kolozsváron
Kertész Melinda 2014. július 14. 17:22, utolsó frissítés: 2014. július 15. 08:32A per kezdeményezői szerint a polgármesteri hivatal nem fog fellebbezni az ezt előíró bírósági határozat ellen, mert nincs jogi lehetősége új szempontok alapján védekezni.
Ha nem nyújt be fellebbezést a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, akkor érvénybe lép az a bírósági határozat, amely szerint Kolozsvár bejáratainál magyar nyelven is fel kell tüntetni a város nevét. A per kezdeményezői mai sajtótájékoztatójukon kifejtették véleményüket, miszerint a polgármesteri hivatal nem fog fellebbezni, noha a törvény szerint a határozat indoklásának kiközlését követő 15 napban ezt még megtehetné.
A pert a European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány indította, Szőcs Izabella önkéntes jogtanácsosként vett részt a kezdeményezésben, a felperest Szőcs Sándor ügyvéd képviselte.
Szőcs Izabella szerint a jogérvényesítés leghatékonyabb módja az önkormányzatok ellen indított és megnyert perek, hiszen a bírósági határozatoknak kötelező érvényt szerezni. Az alapítvány eddig
közel 30 községben indított pert
a nyelvi jogok érvényesítése érdekében, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20%-ot.
Mivel Kolozsváron számottevő magyar közösség él, és mivel 25 éve téma a magyar helységnévtábla kihelyezése, ezért arra gondoltak, hogy jogi úton próbálnak meg a közösségi igénynek érvényt szerezni, a közigazgatási törvényre és a Strasbourgi Keretegyezményre hivatkozva. Előbbi előírja, hogy azokon a településeken, ahol 20%-os vagy magasabb egy kisebbség számaránya, ott a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni a város nevét a helységnévtáblán.
A per kezdeményezői azt is megvizsgálták, hogy ha 20% alatt van egy kisebbség számaránya egy településen, akkor milyen törvények alkalmazhatóak, itt a Strasbourgi Keretegyezményre lehetett hivatkozni. A dokumentum előír egy sémát, amelyet akkor lehet sikeresen alkalmazni,
ha három feltétel teljesül:
a településen jelentős számban kell élnie az illető kisebbségnek, hagyományos kisebbségnek kell lennie, és ennek a kisebbségnek kérnie kell, hogy egy nyelvi jogával kapcsolatos igényének eleget tegyen az önkormányzat.
"Azt, hogy jelentős számban él Kolozsváron magyar közösség, azt nem volt nehéz bizonyítani, mert a határon túl itt él a második legnagyobb magyar közösség, mintegy 50 ezer magyar. Azt sem volt nehéz bizonyítani, hogy hagyományos kisebbségnek számít Kolozsváron a magyarság, elég körülnézni a Fő téren. Továbbá azzal érveltünk, hogy mivel egy civil szervezet terjesztette be az igényt, a harmadik feltételnek is eleget tettünk" - mondta Szőcs Izabella.
Szőcs Sándor a fellebbezés esélyeit latolgatva elmondta, erre nem valószínű, hogy sor kerül, de ha a polgármesteri hivatal mégis megtámadná a döntést, csekély a mozgástere. Mint kifejtette, alapfokon nem nyújtott be védekezést, így ha fellebbezne, már nincs lehetősége másfajta, vagy új védekezéssel előhozakodni, mivel erre nem ad lehetőséget az új perrendtartási törvénykönyv. A bírósági határozat indoklásának a kiközlését követően
15 nap áll a polgármesteri hivatal rendelkezésére,
hogy fellebbezzen. A döntést július 11-én hozta a kolozsvári törvényszék, a határozat indoklásának kibocsátására pedig 30 nap az ajánlott időkeret.
Kérdésünkre, hogy a prefektusi hivatal kérheti-e egy fellebbezés esetén belépését a perbe, Szőcs Sándor elmondta, a fellebbezés fokán már csak a polgármesteri hivatalt támogató félként léphet be. Alapfokon megvolt a lehetősége arra, hogy belépjen a perbe, azonban ezzel a lehetőséggel nem élt.
A polgármesteri hivataltól eddig nem érkezett visszajelzés a határozat meghozatalát követően.
Vasárnap Horváth Anna alpolgármester elmondta, a per eredménye reménykeltő, hiszen a közigazgatási törvénynek egy többféleképpen értelmezhető előírása kapcsán született egy egyértelmű bírósági álláspont, ami akkor is fontos, ha nem az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjén hozták azt meg.
Mint kifejtette, kormányzati szinten sem alakult ki konszenzus a közigazgatási törvény egyik módosításának értelmezését illetően, mely szerint azok a települések, ahol a nemzeti kisebbség aránya 20% alá süllyed, nem veszítik el nyelvi jogaikat. "Nincs egyetértés azt illetően, hogy a módosítás visszaható érvényű-e, és érvényes-e azokra a településekre is, ahol az 1989 utáni első népszámlálás eredményei szerint valamely kisebbség aránya meghaladta a 20%-ot" - mondta az elöljáró.