Nem tolonganak már a kettős állampolgárságot kérvényezők
S. Z. 2014. július 25. 13:41, utolsó frissítés: 2014. július 28. 08:50A Demokrácia Központok munkatársai járják a falvakat, így próbálva megszólítani azokat, akik úgy gondolják, ez csak egy papír.
Lejárt a kettős állampolgárságot kérvényezők „első rohama”. Ha korábban külön foglalási rendszerrel is alig győzték a Demokrácia Központok az érdeklődők fogadását, idén – különösen a magyarországi parlamenti választások után – lankadt az állampolgárságért folyamodók száma – mondta el Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a „Honosítás. Mire jó a kettős állampolgárság?” című beszélgetésen.
A fiatalabbak pragmatikusan viszonyulnak
Sándor szerint a panel címét éppen az adta, hogy míg az idősebb nemzedékek számára nem kérdés az, hogy mire jó a magyar állampolgárság, a fiatalabbak már pragmatikusabban viszonyulnak ehhez. Számukra nem érzelmi döntés az állampolgárság felvétele, őket észérvekkel kell meggyőzni. Ez pedig azért nem könnyű, mert a magyar állampolgársággal kézzelfogható gazdasági előnyök nem járnak.
A Demokrácia Központok jelenleg egy akcióterven dolgoznak, melynek célja eljutni azokhoz az emberekhez, akiket ez a téma nem érdekel. A munkatársak már elkezdték a terepezést, mivel tömbmagyar vidékeken is van sok olyan falu, ahol a lakosság fele sem igényelte az állampolgárságot. Városon, vidéken, sőt, régiónként is más-más az érdeklődés – számolt be az ügyvezető elnök. Azonban kérdés, hogy a fiatalokat, a szórványban élőket milyen üzenettel lehet megszólítani, tette hozzá.
Folyamatosan egyszerűsítenék az eljárást
Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az eddigi 630 ezer igénylő, amikor a kérelmet beadta, nem a gyakorlati megfontolásokat tette első helyre – mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára. A kedvezményes honosítás egy természetes állapot visszaállítása, a procedúrát folyamatosan egyszerűsíteni szeretnék.
Az államtitkár felsorolt néhány olyan példát is, amiért érdemes kérvényezni a magyar állampolgárságot. Román állampolgárok ugyan már most is vállalhatnak munkát az uniós tagországokban, azonban Magyarországon a bizalmas, vezetői munkakörök például állampolgársághoz vannak kötve. A magyar állam számít az új magyar állampolgárok tudására, ő maga is tud olyan tisztségviselőkről, akik Erdélyből, Székelyföldről kerültek a magyar közigazgatásba – mondta el Kontrát.
Számos előny fűződik még a magyarországi tanuláshoz, a magyar állampolgárok részt vehetnek a választásokon, illetve a magyar útlevélnek is nagy a presztízsértéke a románhoz képest. Nyugdíjhoz ugyanakkor az állampolgárságon kívül biztosítási jogviszony szükséges, azonban a magyarországi szolgálati idő függvényében kaphatnak nyugdíjellátást azok, akik magyar állampolgárságot igényelnek, sorolta.
Most Kárpátalján nagy a tolongás
Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról tájékoztatott, hogy eddig 640 ezer kérelmet nyújtottak be, 600 ezren meg is kapták már az állampolgárságot. 2018-ig cél az 1 millió állampolgárság, ennek érdekében jobban el kell menni emberekhez. „Sok tartalék van még, nekem is vannak ismerőseim, akiknek most jutott eszébe igényelni az állampolgárságot” – mondta.
A könnyített honosítás iránt egyébként régiónként változó az érdeklődés. Most Kárpátalján van a hangsúly: az új kormány már nem tiltja az állampolgárság felvételét, és a jelenlegi feszült, polgárháborús helyzet miatt 5 hónapos várólisták vannak. Azért is nagy az érdeklődés, mert Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, így egy magyar állampolgársággal kinyílik a világ a felvidékiek előtt.
Szándékos lazaság
A beszélgetésen elhangzott még, hogy a romániai magyarokon kívül más nemzetiségek, románok és cigányok is folyamodnak állampolgárságért. Ezzel nincs gond, a magyar kormány integratív politikát folytat ebből a szempontból. A magyar nemzetiség nem is szerepel az állampolgárság megadásának kritériumai között – egyszerűen csak annyit kérnek, hogy az igénylő igazolja, valamely felmenője rendelkezett magyar állampolgársággal, továbbá beszéljen magyarul.
Az igénylők egyébként a legváltozatosabb dokumentumokkal igazolják, hogy felmenőik magyar állampolgárok voltak. A születési bizonyítványok, egyházi dokumentumok mellett mindennaposak a katonakönyvek, az iparűzési engedélyek, sőt, Kolozsváron már egy bárca (prostituáltak számára kiállított engedély) is előkerült.